
Maroshévíz, Gyergyószentmiklós és Ditró az elmúlt húsz év legnagyobb vesztese a népesség fogyását tekintve.
2013. július 09., 18:482013. július 09., 18:48
2013. július 09., 19:172013. július 09., 19:17
Maroshévízről nem kevesebb mint 3283 személy „tűnt el” az elmúlt húsz évben. Gyergyószentmiklósról két évtized alatt, azaz 1992 óta 3056-tal lett kevesebb a lakosság száma, vagyis 21433-ról 18377-re apadt a város lélekszáma. Ditrót 1992-ben még 6772 személy lakta, ez a szám mára 5483-ra esett vissza, ami 1289 fős csökkenést jelent. Ditró 1992-ben a legnagyobb lélekszámú gyergyószéki község volt, még várossá válása is felmerült, mostanra azonban csak a harmadik lett Remete és Alfalu után. Ez a két község sem a megnövekedett népszaporulatnak köszönheti az „előrelépését”, hanem annak, hogy ezeken a településeken lassúbb a fogyás üteme. Remetén 417 fővel laknak kevesebben mint 1992-ben, Alfaluban pedig 711 fős a csökkenés.
Gyergyószéken az 1992-es 95 269-ről 2011-re 82 441-re csökkent a lakosság száma, ami 12 828 személlyel kevesebbet jelent. A számok azt mutatják, nem igazán áll meg a folyamat, míg 1992-től 2002-ig 6270 fővel csökkent a térség lakóinak száma, addig 2002-től 2011-ig 6558-nal.
A statisztikai adatok szerint a legutóbbi két népszámlálás, azaz 2002 és 2011 között a legnagyobb arányban Vaslábon jegyezhető fel a népességfogyás arányának megugrása, hiszen ott 1992 és 2002 között 3 fővel még gyarapodott is a lélekszám, azt követően azonban 127 fővel csökkent.
Az általános fogyás közepette még Újfalu község áll a legjobban a 2002–2011-es időszakot tekintve, hiszen ott lényegesen kevesebb, azaz 38 fővel csökkent a létszám. A teljes húsz évet nézve azonban 500 fölötti a csökkenés. Gyergyóhollóban ugyancsak 21-gyel csökkent a népesség száma, de ez arányában jelentősebb, hiszen a község lényegesen kisebb.
A Hargita Megyei Statisztikai Hivatal nem közölt hivatalos adatokat a nemzetiségi megoszlásról a megye egyes településeit illetően, csak a megye összességét tekintve.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
szóljon hozzá!