Az összefogás megoldást, az információ segítséget jelenthet

A csütörtöki fórumon Győrffy Balázs, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: elsősorban információval tudják segíteni a Kárpát-medence gazdálkodóit. A nagyoknak piacszerzéssel, exportlehetőségek felkutatásával, a kicsiknek pedig szaktanácsadással tudnak a segítségére lenni.

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 21 magyarországi, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai magyar agrárszervezetet tömörít. A szövetség célja a magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységeik összehangolása, közösségi képviseletének ellátása. Feladata továbbá a tagszervezetek szakmai támogatása, illetve a kárpát-medencei közös vidékfejlesztési stratégia megfogalmazása és kivitelezésének összehangolása.

A gyergyószentmiklósi ülésen egyebek között arról döntöttek, hogy új tagok felvételéről a KEF plénuma dönt, de ezt megelőzően a felvételi kérelmet véleményezésre elküldik a területileg illetékes régió tagszervezetei számára. Arról is döntöttek, hogy minden egyes régiót két fő képvisel a testületben, akiket a régió gazdaszervezetei választanak meg.

Győrffy Balázs elmondta: az egyeztető fórum tagsága azon az állásponton volt, hogy nem alakít civil szervezetet, hanem a NAK révén kapcsolódik be a magyar agrárgazdasági hálózatba. A kamara korábbi alapszabály-módosításával lehetőséget teremtett arra, hogy az egyeztető fórum tagszervezeteihez tartozó külhoni magyar gazdák pártoló tagként nyerjenek felvételt a kamarába, és kétezer forintos éves tagdíj ellenében minden olyan információt megkapjanak, ami a kamara rendelkezésére áll.

A gazdatalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón arról érdeklődtünk, milyen problémákra lát megoldást Székelyföld szintjén Tánczos Barna szenátor, megyeszinten Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve a város szintjén Nagy Zoltán polgármester.

„Három olyan problémáról beszélnék, melyre részben megoldást jelenthetnek azok a frissen elfogadott törvények, amelyekkel elsősorban a szövetkezeti mozgalmakat szeretnénk erősíteni, másrészt a nemzetközi üzletláncokat szeretnénk megszorítani úgy, hogy polcaikra kötelező módon hazai termékeket is tegyenek” – nyilatkozta a Gyergyói Hírlapnak Tánczos Barna.

A szövetkezeti törvénymódosítás kezdeményezőinek egyike elmondta, azt sikerült elérni, hogy adókedvezményt kapjanak az újonnan alakuló szövetkezetek, nyereségadómentességet öt évre a már működő szövetkezetek bizonyos feltételek mellett. A szövetkezetbe tömörült gazdák saját jövedelemadójuk befizetése alól mentesülnének, ugyanakkor a szövetkezetek aktív gazdakénti definiálása lehetőséget ad, hogy minden uniós támogatást élvezzenek, melyek összegét visszaoszthatják a gazdáknak, szövetkezeti tagoknak bármiféle adókötelezettség nélkül. Jelezte: a lehetőségek akkor érvényesíthetőek, ha a gazdák összefognak, szövetkeznek, illetve ha jó minőségű, konstans mennyiségű áruval tudnak a piacon jelen lenni.

„Elsősorban tudástranszferre van szükség, és ebben a magyarországi agrár kormányzat nagy segítségünkre tud lenni kezdve a gazdaképzéstől a szakképzésen át egészen a felsőoktatásig, mert versenyképes tudás nélkül nehéz a problémákkal megküzdeni” – fogalmazott Borboly Csaba. A tudás mellett az összefogás szükségességét emelte ki, a tapasztalatra hivatkozva, hogy amikor sikerült szövetkezni, fel lehetett venni a versenyt a multikkal is.

„Az elmúlt pár száz évben ahogyan Székelyföldre, Gyergyószentmiklósra is igencsak jellemző volt a háztáji gazdaságok léte. Ez fenntartható volt sokáig, családjainknak meg tudtuk teremteni a megélhetést. Most viszont választóponthoz érkeztünk, amikor úgy tűnik, hogy ez már nem elég” – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán. A városvezető rávilágított: a versenyképességet nem a háztáji gazdálkodás jelenti. „Gyergyó viszonylatában is túl kell lépnünk az egyszemélyes kezdeményezéseken, mert aki nem képes a változásokkal tartani a lépést, az el fog tűnni a porondról. És mi nem akarunk a dinoszauruszok sorsára jutni.”