
Fotó: Gergely Imre
Aki idegennek fát ad el, az Székelyföld jövőjét adja el – ez lehetne a mottója a Gyergyószentmiklóson, csütörtökön délután megtartott faipari konferenciának. Az előadásokból, hozzászólásokból az derült ki, hogy nincsenek rózsás helyzetben a gyergyószéki fafeldolgozók, és ennek számos oka van, de elsősorban az, hogy a nyersanyagot idegen vállalatok viszik el.
2012. március 30., 08:422012. március 30., 08:42
2012. április 05., 17:572012. április 05., 17:57
Több ezer családnak biztosít megélhetést Gyergyószéken a fafeldolgozás és ezek a munkahelyek nincsenek biztonságban – vonták le a következtetést az Arbor Vállalkozók Szövetsége és Hargita Megye Tanácsa által szervezett faipari szakmai konferencián. Az esemény egyik célja az volt – mondta el Molnár Judith, Arbor-elnök, hogy viták, szakmai beszélgetések alakuljanak ki, az előadók által felvetett témákban.
A faipar jelenlegi helyzete Hargita megyében című konferencián kiderült: a fafeldolgozó vállalkozások egyre inkább teret veszítenek az európai piacon, a tevékenység egyre kevésbé jövedelmező, a kiadások és bevételek közti rés egyre zsugorodik – panaszolták a találkozó résztvevői. A versenyképesség erősítéséhez lényeges lenne, ha általában a romániai termékeknek jobb lenne a megítélése az európai országokban, emellett pedig hiány van a jól képzett és így minőségi termékek előállítására képes szakmunkásokban is. Elhangzott, azok az ügyfelek, akik ismerik a székelyföldi cégek termékeit, elégedettek és megbízható piacot jelentenek, ellenben új vásárlókat nagyon nehéz szerezni amiatt, hogy Romániának rossz a hírneve.
A szakemberhiány egyik fő okaként azt határozták meg, hogy manapság léteznek divatszakmák, szinte minden szülő egyetemre küldené a gyermekét, akik közül sokan akár két diplomával is munkanélküliek. Ezzel szemben az asztalos, ács, és más szakmák lassan lenézett foglalkozást jelentenek, noha egy jó szakember gyakrabban több pénzt keres, mint egy egyetemet végzett értelmiségi – fejtették ki a konferencia előadói, illetve a hozzászólók. Ezek a gondok azonban eltörpülnek ahhoz a veszélyhez képest, amit az itt kitermelt fa nyersanyagexportja jelent.
Elviszik a fát, itthon nincs miből dolgozni
„Aki ma erdőt árul idegeneknek, Székelyföldet adja el, Székelyföldet árulja el 120 évre. Ennyi időnek kell eltelnie ugyanis, amíg a kivágott fenyőfa helyére ültetett új fát ki lehet vágni” – fogalmazott Borboly Csaba megyei tanácselnök – kijelentésével mintegy megadva az esemény mottóját. Multinacionális cégek vásárolják fel az erdőinkben kitermelt fát és rönk formájában viszik el, ezzel pedig a helyi fafeldolgozók nyersanyag nélkül maradnak – mondták el a felszólalók. Ha ez továbbra is így marad, akkor előbb utóbb oda jutnak a vállalkozók, hogy kénytelenek lesznek bezárni műhelyeiket, gyáraikat, utcára téve több száz munkavállalót. „Bezárjuk a kaput, gépeinket eladjuk ócskavasnak és annak az árából eléldegélünk egy ideig, de mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik elveszítik az állásaikat?” – vetette fel Bajkó Tibor.
A fát helyben kell feldolgozni, csak ez biztosíthatja a túlélést – vélték a konferencia résztvevői. Számítások szerint tavaly több mint háromszázezer köbméter fát termeltek ki és adtak el idegen cégeknek a Hargita megyei erdőkből. A multinacionális cégek anyagi lehetőségei bőven megengedik, hogy az árveréseken fölé ígérjenek a székelyföldi cégeknek, így az utóbbiak egyre nehezebben és egyre magasabb árakon tudják beszerezni a nyersanyagot. Arra is van ellenben példa, hogy merő rosszindulatból az ugyanakkora összeget kínáló itteni céggel szemben is az idegennek adják el a fát az erdőtulajdonosok.
Az is megnehezíti a helyi cégek sorsát, hogy a közbirtokosságok akkor hajlandóak eladni a lábon álló fát, ha a vásárló előre fizet érte, ugyanis a székely vállalkozóknak nincs akkora készpénz keretük, hogy előre fizethessenek a nyersanyagért, mivel az ebből előállított termékért több hónapos határidővel fizetnek az ügyfelek. Bármilyen módon, de meg kell akadályozni, hogy idegenek vigyék el a székely erdők fáját – értettek egyet a jelenlévők. Ez nem lesz könnyű. Értesülések szerint az egyik legnagyobb fa-felvásárló multinacionális cég a tavaly általa elvitt faanyag kétszeresét szándékszik az idén felvásárolni.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!