
Fotó: Gergely Imre
Aki idegennek fát ad el, az Székelyföld jövőjét adja el – ez lehetne a mottója a Gyergyószentmiklóson, csütörtökön délután megtartott faipari konferenciának. Az előadásokból, hozzászólásokból az derült ki, hogy nincsenek rózsás helyzetben a gyergyószéki fafeldolgozók, és ennek számos oka van, de elsősorban az, hogy a nyersanyagot idegen vállalatok viszik el.
2012. március 30., 08:422012. március 30., 08:42
2012. április 05., 17:572012. április 05., 17:57
Több ezer családnak biztosít megélhetést Gyergyószéken a fafeldolgozás és ezek a munkahelyek nincsenek biztonságban – vonták le a következtetést az Arbor Vállalkozók Szövetsége és Hargita Megye Tanácsa által szervezett faipari szakmai konferencián. Az esemény egyik célja az volt – mondta el Molnár Judith, Arbor-elnök, hogy viták, szakmai beszélgetések alakuljanak ki, az előadók által felvetett témákban.
A faipar jelenlegi helyzete Hargita megyében című konferencián kiderült: a fafeldolgozó vállalkozások egyre inkább teret veszítenek az európai piacon, a tevékenység egyre kevésbé jövedelmező, a kiadások és bevételek közti rés egyre zsugorodik – panaszolták a találkozó résztvevői. A versenyképesség erősítéséhez lényeges lenne, ha általában a romániai termékeknek jobb lenne a megítélése az európai országokban, emellett pedig hiány van a jól képzett és így minőségi termékek előállítására képes szakmunkásokban is. Elhangzott, azok az ügyfelek, akik ismerik a székelyföldi cégek termékeit, elégedettek és megbízható piacot jelentenek, ellenben új vásárlókat nagyon nehéz szerezni amiatt, hogy Romániának rossz a hírneve.
A szakemberhiány egyik fő okaként azt határozták meg, hogy manapság léteznek divatszakmák, szinte minden szülő egyetemre küldené a gyermekét, akik közül sokan akár két diplomával is munkanélküliek. Ezzel szemben az asztalos, ács, és más szakmák lassan lenézett foglalkozást jelentenek, noha egy jó szakember gyakrabban több pénzt keres, mint egy egyetemet végzett értelmiségi – fejtették ki a konferencia előadói, illetve a hozzászólók. Ezek a gondok azonban eltörpülnek ahhoz a veszélyhez képest, amit az itt kitermelt fa nyersanyagexportja jelent.
Elviszik a fát, itthon nincs miből dolgozni
„Aki ma erdőt árul idegeneknek, Székelyföldet adja el, Székelyföldet árulja el 120 évre. Ennyi időnek kell eltelnie ugyanis, amíg a kivágott fenyőfa helyére ültetett új fát ki lehet vágni” – fogalmazott Borboly Csaba megyei tanácselnök – kijelentésével mintegy megadva az esemény mottóját. Multinacionális cégek vásárolják fel az erdőinkben kitermelt fát és rönk formájában viszik el, ezzel pedig a helyi fafeldolgozók nyersanyag nélkül maradnak – mondták el a felszólalók. Ha ez továbbra is így marad, akkor előbb utóbb oda jutnak a vállalkozók, hogy kénytelenek lesznek bezárni műhelyeiket, gyáraikat, utcára téve több száz munkavállalót. „Bezárjuk a kaput, gépeinket eladjuk ócskavasnak és annak az árából eléldegélünk egy ideig, de mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik elveszítik az állásaikat?” – vetette fel Bajkó Tibor.
A fát helyben kell feldolgozni, csak ez biztosíthatja a túlélést – vélték a konferencia résztvevői. Számítások szerint tavaly több mint háromszázezer köbméter fát termeltek ki és adtak el idegen cégeknek a Hargita megyei erdőkből. A multinacionális cégek anyagi lehetőségei bőven megengedik, hogy az árveréseken fölé ígérjenek a székelyföldi cégeknek, így az utóbbiak egyre nehezebben és egyre magasabb árakon tudják beszerezni a nyersanyagot. Arra is van ellenben példa, hogy merő rosszindulatból az ugyanakkora összeget kínáló itteni céggel szemben is az idegennek adják el a fát az erdőtulajdonosok.
Az is megnehezíti a helyi cégek sorsát, hogy a közbirtokosságok akkor hajlandóak eladni a lábon álló fát, ha a vásárló előre fizet érte, ugyanis a székely vállalkozóknak nincs akkora készpénz keretük, hogy előre fizethessenek a nyersanyagért, mivel az ebből előállított termékért több hónapos határidővel fizetnek az ügyfelek. Bármilyen módon, de meg kell akadályozni, hogy idegenek vigyék el a székely erdők fáját – értettek egyet a jelenlévők. Ez nem lesz könnyű. Értesülések szerint az egyik legnagyobb fa-felvásárló multinacionális cég a tavaly általa elvitt faanyag kétszeresét szándékszik az idén felvásárolni.
Több mint 180 ezer lej gyűlt össze a Fuss Neki! Gyergyó programban szombatig, vagyis addig, amikor a közösségi ügyeket képviselő nagyköveteknek teljesíteniük kellett a felvállalt kilométereket. Az adományozásra még jövő héten is van lehetőség.
A gyergyószárhegyi önkéntes tűzoltók és más helybéliek fogtak össze, hogy megjavítsák a megrongálódott fedeles hidat. A kalákaszerű karbantartással a község egyik értékes építményének állapotát óvják.
Zenével, színházzal, társasjátékokkal, sporttal és tánccal búcsúztatják a nyarat szeptember 25-én és 26-án Gyergyószentmiklóson. A Tarisznyás Márton Múzeum udvarán izgalmas programokkal köszön el Nyári Ifjúsági Színpad.
Tűz ütött ki egy raktárépületben Gyergyószentmiklóson, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók, csütörtökön délután.
Közzétette a sportszervezeteknek szóló, 300 ezer lejes pályázati kiírását Gyergyószentmiklós önkormányzata. A támogatásból többek között a helyi sportélet fejlesztését, valamint a tömeg- és versenysport népszerűsítését finanszírozhatják.
Több pályázathoz és fejlesztéshez szükséges határozattervezetet is elfogadott Gyergyószentmiklós önkormányzati képviselő-testülete szerdai rendkívüli ülésén. Napelemes rendszer épül a kórháznál, és digitalizálják a városháza működését.
Elindította a távfűtést Gyergyószentmiklóson a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű (HVCSK). Három-négy nap alatt minden lépcsőházban kimelegednek a fűtőtestek. A lakókat kérik, hogy ellenőrizzék és légtelenítsék a rendszereket.
Készülnek a gyergyószentmiklósi Gábor Áron utcai Békény-híd felújítására, addig azonban sürgős beavatkozásra van szükség. A járda egy része megroggyant, a korlát pedig eltört és kidőlt. A balesetveszélyes szakaszon jönnek most javítások.
A dualizmus korának gyergyói országgyűlési képviselőit mutatja be Garda Dezső történész új kötete, amelynek bemutatóját szeptember 23-án, szerdán 18 órától tartják a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében.
Zajlik az esővíz-elvezető rendszer kiépítése a Gyilkostó úton, ezzel elkezdődött a Mobilitás 2 városfejlesztési projekt megvalósítása Gyergyószentmiklóson. A nagyobb útfelbontással járó munkálatoknak csak tavasszal kezdenek neki.
szóljon hozzá!