
Fotó: Gergely Imre
Aki idegennek fát ad el, az Székelyföld jövőjét adja el – ez lehetne a mottója a Gyergyószentmiklóson, csütörtökön délután megtartott faipari konferenciának. Az előadásokból, hozzászólásokból az derült ki, hogy nincsenek rózsás helyzetben a gyergyószéki fafeldolgozók, és ennek számos oka van, de elsősorban az, hogy a nyersanyagot idegen vállalatok viszik el.
2012. március 30., 08:422012. március 30., 08:42
2012. április 05., 17:572012. április 05., 17:57
Több ezer családnak biztosít megélhetést Gyergyószéken a fafeldolgozás és ezek a munkahelyek nincsenek biztonságban – vonták le a következtetést az Arbor Vállalkozók Szövetsége és Hargita Megye Tanácsa által szervezett faipari szakmai konferencián. Az esemény egyik célja az volt – mondta el Molnár Judith, Arbor-elnök, hogy viták, szakmai beszélgetések alakuljanak ki, az előadók által felvetett témákban.
A faipar jelenlegi helyzete Hargita megyében című konferencián kiderült: a fafeldolgozó vállalkozások egyre inkább teret veszítenek az európai piacon, a tevékenység egyre kevésbé jövedelmező, a kiadások és bevételek közti rés egyre zsugorodik – panaszolták a találkozó résztvevői. A versenyképesség erősítéséhez lényeges lenne, ha általában a romániai termékeknek jobb lenne a megítélése az európai országokban, emellett pedig hiány van a jól képzett és így minőségi termékek előállítására képes szakmunkásokban is. Elhangzott, azok az ügyfelek, akik ismerik a székelyföldi cégek termékeit, elégedettek és megbízható piacot jelentenek, ellenben új vásárlókat nagyon nehéz szerezni amiatt, hogy Romániának rossz a hírneve.
A szakemberhiány egyik fő okaként azt határozták meg, hogy manapság léteznek divatszakmák, szinte minden szülő egyetemre küldené a gyermekét, akik közül sokan akár két diplomával is munkanélküliek. Ezzel szemben az asztalos, ács, és más szakmák lassan lenézett foglalkozást jelentenek, noha egy jó szakember gyakrabban több pénzt keres, mint egy egyetemet végzett értelmiségi – fejtették ki a konferencia előadói, illetve a hozzászólók. Ezek a gondok azonban eltörpülnek ahhoz a veszélyhez képest, amit az itt kitermelt fa nyersanyagexportja jelent.
Elviszik a fát, itthon nincs miből dolgozni
„Aki ma erdőt árul idegeneknek, Székelyföldet adja el, Székelyföldet árulja el 120 évre. Ennyi időnek kell eltelnie ugyanis, amíg a kivágott fenyőfa helyére ültetett új fát ki lehet vágni” – fogalmazott Borboly Csaba megyei tanácselnök – kijelentésével mintegy megadva az esemény mottóját. Multinacionális cégek vásárolják fel az erdőinkben kitermelt fát és rönk formájában viszik el, ezzel pedig a helyi fafeldolgozók nyersanyag nélkül maradnak – mondták el a felszólalók. Ha ez továbbra is így marad, akkor előbb utóbb oda jutnak a vállalkozók, hogy kénytelenek lesznek bezárni műhelyeiket, gyáraikat, utcára téve több száz munkavállalót. „Bezárjuk a kaput, gépeinket eladjuk ócskavasnak és annak az árából eléldegélünk egy ideig, de mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik elveszítik az állásaikat?” – vetette fel Bajkó Tibor.
A fát helyben kell feldolgozni, csak ez biztosíthatja a túlélést – vélték a konferencia résztvevői. Számítások szerint tavaly több mint háromszázezer köbméter fát termeltek ki és adtak el idegen cégeknek a Hargita megyei erdőkből. A multinacionális cégek anyagi lehetőségei bőven megengedik, hogy az árveréseken fölé ígérjenek a székelyföldi cégeknek, így az utóbbiak egyre nehezebben és egyre magasabb árakon tudják beszerezni a nyersanyagot. Arra is van ellenben példa, hogy merő rosszindulatból az ugyanakkora összeget kínáló itteni céggel szemben is az idegennek adják el a fát az erdőtulajdonosok.
Az is megnehezíti a helyi cégek sorsát, hogy a közbirtokosságok akkor hajlandóak eladni a lábon álló fát, ha a vásárló előre fizet érte, ugyanis a székely vállalkozóknak nincs akkora készpénz keretük, hogy előre fizethessenek a nyersanyagért, mivel az ebből előállított termékért több hónapos határidővel fizetnek az ügyfelek. Bármilyen módon, de meg kell akadályozni, hogy idegenek vigyék el a székely erdők fáját – értettek egyet a jelenlévők. Ez nem lesz könnyű. Értesülések szerint az egyik legnagyobb fa-felvásárló multinacionális cég a tavaly általa elvitt faanyag kétszeresét szándékszik az idén felvásárolni.
A megszokottnál egy héttel később kapcsolódik be a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatba. Június 27-én, szombaton délutántól éjfélig egymást követik a programok.
Javuló közlekedésbiztonságot és közbiztonságot várnak Gyergyószentmiklóson egy új fejlesztéstől, ami a napokban indult el. Iskolák közelében intelligens gyalogátkelőhelyeket alakítanak ki, jelzőlámpákat és negyvenkét térfigyelő kamerát is felszerelnek.
Nem lehet egy helyen, közösen foglalkozni a sérült gyerekekkel és felnőttekkel, emiatt külön térben kell folytatni a gyergyószentmiklósi, nagykorúvá vált sérült fiatalok nappali foglalkoztatását. A lehetséges megoldásról eltérnek az elképzelések.
Újabb kiállítással jelentkezik Gyergyószentmiklóson Kolumbán Barna Csongor képzőművész. A Tünetek 2 című tárlat megnyitóját pénteken 18 órától tartják a Yourlivingroomban.
Jóváhagyta az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszára vonatkozó építési engedélyezési tervet a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR). Ez lesz az első, Hargita megyében megépülő autópálya-szakasz.
Feltételezett csalók feltűnését észlelték Gyergyószárhely községben, ezért a polgármesteri hivatal óvatosságra inti a helyieket, és arra kéri őket, ne engedjenek be illetéktelen személyeket udvaraikba vagy otthonaikba.
Továbbra is vitatja a Cegléd, Gyergyószentmiklós és a Juventus Egyesület közötti együttműködési megállapodást az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezete, mert szerintük a polgármester a képviselőtanács előzetes tájékoztatása nélkül írta alá a dokumentumot.
A kedvezőtlen időjárási körülmények, elsősorban az erős szél miatt kedden három településen közel háromezer háztartás maradt áram nélkül Borzonton, Gyergyócsomafalván és Gyergyóalfaluban.
Villámárvíz alakulhat ki vasárnap éjfélig a Kis-Beszterce folyó Hargita megyei szakaszán – figyelmeztet a megyei katasztrófavédelem.
Az ifjúsági fővárosi programok kapcsán felmerült kérdéseket tisztázta Nagy Zoltán polgármester és Benedek Balázs programkoordinátor. Kijelentik, nincs miért aggódni, a programok és az elszámolás is megállapodásoknak megfelelően történnek.
szóljon hozzá!