A mezőgazdaságnak jót tesz az enyhe idő

Fotó: Veres Nándor

A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek egyelőre nem okoztak gondokat a Hargita megyei mezőgazdaságban, sőt az enyhe idő miatti hóolvadás valamelyest pótolta a talajban tavaly nyáron kialakult rendkívüli csapadékhiányt.

Széchely István

2013. január 21., 16:112013. január 21., 16:11

2013. január 21., 16:242013. január 21., 16:24

Az enyhe januári időjárás következtében csökkent a talajban a vízhiány, így a felmelegedés kedvező hatást gyakorolt a Hargita megyei, főként az udvarhelyszéki termőföldekre. Az előrejelzések szerint folytatódik a szokásosnál melegebb idő, de ez csak akkor okozhatna gondokat, ha hetekig tartana – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. A szakember elmondta, eddig csak kedvező hatását észlelték az utóbbi időben tapasztalható enyhe időjárásnak. A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek következtében apadni kezdett a vetéseket borító hótakaró, főként Udvarhely és Székelykeresztúr környékén olvadni kezdett a hó, ezáltal pedig csökkent a múlt év során kialakult rendkívüli csapadékhiány – tájékoztatott az igazgató. A decemberben hullott négyzetméterenkénti 58-59 literes csapadékmennyiség pontosan a duplája a sokévi átlagnak, de a két tényező – a havazás, illetve hóolvadás – együttesen sem tudta pótolni a hiányt, négyzetméterenként továbbra is mintegy 60-70 liternyi víz hiányzik a talajból – mondta Török Jenő.

Az utóbbi napokban tapasztalható felmelegedés legfeljebb akkor okozhatna gondokat, ha 15-20 napig tartana és elolvadna a földeket borító hótakaró, majd ezt követően hirtelen beállna egy -18 fok alatti kemény fagy, ugyanis akkor megfagyhatnának a védtelen növények, ez pedig terméskiesést okozna a gabonafélék esetében – fejtette ki.

A februári fagyoktól tartanak
Februárban fog eldőlni, hogy a gyümölcsfák átvészelik-e a telet fagykárok nélkül – vélik a gyümölcstermesztők. Gergely Levente, aki Farkaslakán egy hektáron termeszt körtét elmondta, nem jó a gyümölcsfáknak a mostani enyhe időjárás, de ez még nem okozott problémákat. A károsodás veszélyét az hordozza magában, hogy január végén kezd véget érni a fák genetikailag programozott nyugalmi időszaka, és érzékennyé válnak a környezeti hatásokra. Egy január végi, február eleji felmelegedés hatására elindulhat a növényekben a nedvkeringés, a gyümölcsfa vizet szív magába, felhígítja a fagyok kivédése érdekében felhalmozott tömény cukoroldatot, így viszont egy -15 fokos februári hideg komoly fagykárokat tud tenni a növényben – magyarázta a szakember, aki legutóbb tavaly télen tapasztalt ilyen jellegű kárt körtefáin. Ha a meleg időszak kitart, idén is lehet tartani ettől, hiszen a tél utolsó hónapja rendszerint mindig hidegebb, mint január – véli Gergely Levente.