A Benedek-kúria rejtelmeibe lehet betekinteni

Sok mindenről árulkodik a Benedek-kúria – tudhatták meg mindazok, akik a nyílt napon ellátogattak a Gábor Áron utcai épületbe. Az érdeklődőket Oláh Ferenc munkálatvezető fogadta és magyarázta el nekik a felújítás folyamán történt változásokat.

Az 1840-ben épült polgári lakóház egykori arculatát próbálják visszaadni a felújítás során – mutatott rá a munkálatvezető, és a már befejezett épületrészeken mutatta meg az eredetihez hű kiigazításokat.
Az utcai homlokzatról például elmondta, alsó részén az okker színű festés mellett a kék foltok azért maradtak meg, mert a falmintákból kiderült, hogy ez a szín második festésként került a falra, és most láthatóvá tették azt, hogy „régen is az emberek ízlése szerint változott az épületek színének használata.” Az utcai homlokzat egyébként arról is árulkodik, hogy mikor nyerte el az épület jelenlegi formáját – erre utal az 1840-es évszámfelirat. Ez és a babérkoszorúk is egyértelműen városi homlokzatra utalnak, na meg arra, hogy a házban lakó család tehetős volt, igényesen, szakemberekkel készíttették el a homlokzati díszeket. Ezekből az idők folyamán darabkák töredeztek ki, amit a felújítás során kiegészítettek. Úgynevezett vonalkás restaurálással javították ki, így különböztetve meg a kiegészített részeket az eredetitől.

Az udvarról figyelve meg az épületet, világossá válik annak falusi jellege. A tornác az egyértelmű jele ennek. „Gyergyó faluból nőtte ki magát várossá, építészete a falusi jellegűből alakult városivá” – hívta fel a figyelmet az árulkodó jelekre Oláh Ferenc. A tetőfedelet bemutatva beszélt a zsindely és a dránica közötti különbségekről, azt is elárulva, hogy a Benedek-kúria födéséhez használt dránicát Bukovinában készítették hagyományos módszerrel. A tornác visszaállításánál egy, a tetőtérben megtalált oszlop segített az eredetihez hűeket készíteni, a megtalált darabot be is építették az egyik tartópillérbe. Az 1930-as Vámszer-rajzok is segítségükre voltak a szakembereknek, azokon ugyanis öt oszlop figyelhető meg a tornácon, az 1990-es években történt felújítás óta viszont összesen hét pillér díszítette a tornácot.

A pórfödém, a padlódeszkázat felújítása során is fontos szempont volt, hogy a még jó állapotban lévő eredetieket megtartsák, és szemmel láthatóan elkülönítsék ezektől a pótlásra használt új darabokat.

Mint korábban írtunk róla, a munkálatok során eredeti belső falfestések is előkerültek. A feltárások eredményeképpen két egymás melletti helyiségében nagy felületeken váltak láthatóvá a faldíszítések, amelyek két különböző korszakból valók. Az egyik réteget az épület homlokzatának elkészülése dátumához, azaz 1840-es évhez kötik, a másik réteget néhány évtizeddel későbbre datálják a szakemberek. A gerendamennyezet alatti falrészen, több kisebb felületen, szintén régi falfestés nyomaira bukkantak, amiket egy harmadik réteg tanúfoltjaiként említenek, becsléseik szerint a XIX. század végéről. Jelenleg ezek restaurálását végzik.

Azért értékesek ezek a faldíszek, mert régi polgári lakóházakból ilyesmi nem maradt meg az utókornak – mutatott rá a munkálatvezető. A diákoknak egy mai példával érzékeltette a régi épületek felújításának fontosságát. „Nem biztos, hogy a régi épületek esetében az a megoldás, hogy lebontjuk, és építünk helyette újat. Akárcsak az autóknál: lehet egy csúcsmodell Mercedes nagyon menő, de az 1900-as évekbeli változata szépen kikrómozva, lefestve, szintén értékes. Azután is megfordulnak a járókelők, akárcsak a legszuperebb járgányok után\" – fogalmazott.

A Benedek-kúria felújítása izlandi, liechtensteini és norvég alapokból valósul meg a kulturális és természeti örökség megőrzése és revitalizációja keretprogramban. A falfestmények restaurálásához szükséges pénzalapokat helyi költségvetésből a képviselő-testület irányozta elő – tudhatták meg az érdeklődők. Június végén fejeződnek be a munkálatok – tudatta velük a munkálatvezető.