Gyergyói gazdanap: hagyományteremtés

Magukat a szervezőket is meglepte az érdeklődők sokasága, amely megtöltötte szombat délelőtt a városi piac és az egykori strand környékét az első alkalommal sorra került gyergyószentmiklósi gazdanapokon. Egyértelmű jelzés volt ez, hogy igenis, a városban van igény az ilyenfajta rendezvényekre. Kell egy alkalom, ahol a gazdák közszemlére tehetik, eladhatják portékáikat, a fáradtságos munkával megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, a felnevelt állatokat, a tejből előállított sajtot, túrót, és minden mást, amire egy konyhának szüksége lehet.

A másik oldalról pedig nagy segítség lenne a tömbházban élők, a mezőgazdaságtól már elszakadt, az ennivalót boltból, piacról beszerző városiaknak, ha a vásáron a legjobb hazai, gyergyószéki terményeket vásárolhatnák meg. Az idei, első gazdanap és nagyvásár egy olyan lehetőség ígérete, amelyre jövőre gazdák és vásárlók egyaránt számíthatnak, készülhetnek.

A gazda Isten akaratát teljesíti

A szekeres vásárra hívók felvonulása után Mezei János polgármester köszöntötte a gazdanap közönségét, majd Böjte Csaba testvér mondott áldást a gazdákra és terményeikre. Csaba testvér beszédében elhangzott: a gazda, aki megfogja az eke szarvát, nehéz munkával termésre bírja a sovány gyergyói földet, az tulajdonképpen Isten akaratát teljesíti, „hajtsátok uralmatok alá a földet”. A Ferenc-rendi szerzetes kifejtette, őseink útjára kell visszatérnünk, és a becsületes munkának ismét eljön az ideje. „Nagy jövő van a székelyföldi mezőgazdaság előtt” – véli Böjte Csaba. A szerzetes áldást mondott a gazdákra és terményeikre, hálát adva Istennek, hogy a jó termést lehetővé tette. Egy almát tartva a kezében elmondta: amíg ilyen szép gyümölcs terem, addig nem lehetünk szomorúak.

Szép kínálat, de szebb is lehetett volna

A megnyitó után az érdeklődők körbejárták a strand területén megszervezett állatvásárt. A kínálat nagy többségét lovak alkották. Néhány juh, kecske, szarvasmarha mellett egy kisteherautóban disznókat kínáltak előadásra. A kisebb állatoknak, szárnyasoknak fenntartott asztalon egy pár pulyka, liba és nyúl volt látható. Látványosságot jelentettek még kisborjak, pónik és egy csacsi is.

Látványosság volt, ami a gyerekeknek (főként a tömbházban lakóknak) szerzett örömet. A vásárra kilátogató gyergyói és a környező községekből érkezett gazdák azonban nem voltak maradéktalanul elégedettek. Mint kiderült, nem is tudtak arról, hogy lehetőség lenne elhozni ide állataikat bemutatni, vagy akár eladásra kínálni, a szombati piacnapra érkezve találták magukat szembe a gazdanappal. „Lett volna, amit kihozzak én is, marhát is, juhokat is, de ha nem tudtam a vásárról…” – panaszkodott egyikük. „Jó szervezéssel, s ha időben szólnak róla, sokkal több gazda eljött volna” – vélte.

Csibi Márti, a rendezvényt szervező polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, a gazdák értesítése, az állatvásár megszervezése a gyergyószentmiklósi szarvasmarha-tenyésztők szövetségének feladata lett volna. A polgármesteri hivatalnál is csak az utolsó pillanatban, pénteken tudták meg, hogy a szervezet nem lépett semmit az ügyben. Így az utolsó percekben telefonálgatva tudták a vásárra hozni a végül kiállított állatokat. Csibi Márti hozzátette: az első ilyen jellegű rendezvénye volt ez a városnak. Tanultak belőle, jövőre már nem fogják elkövetni ugyanezeket a hibákat. Elmondta, az őszi gazdanapnak hagyománya volt Gyergyószentmiklóson, és ezt a hagyományt szeretnék visszaállítani, minden ősszel megszervezni a sokadalmat, nagyvásárt.