
Balázs József egyebek mellett az alfalvi keresztalja vezetésével érdemelte ki a magas rangú elismerést
Fotó: Gergely Imre
Balázs József festőművész kapta meg elsőként a Gyergyóalfalu önkormányzata által alapított Pro Servitum Civitatem díjat. A kitüntetést a 19. Alfalvi Falunapokon, vasárnap késő délután adták át.
2019. június 16., 20:162019. június 16., 20:16
2019. június 16., 23:042019. június 16., 23:04
Kétség sem fér hozzá: ha valaki megérdemelte a község legnagyobb elismerését, az Balázs József.
Ő az aki vezeti a keresztalját, amelynek példáját utóbb számos település követni kezdte. Számos más érdemét is fel lehetne sorolni, de ez az, ami Gyergyóalfalu nevét közismertté, a közösséget büszkévé tette, és ezzel nagy szolgálatot tett falujának.
Fotó: Gergely Imre
– fogalmazta meg Gál Szabolcs polgármester.
Ezt a kitüntetést évente csak egy személy kaphatja meg mostantól, és nagyobb elismerésnek számít, mint a díszpolgári cím, amelyet az idők során nagyon sokan megkaptak – tette hozzá az elöljáró.
A háromnapos faluünnep részeként ugyanakkor
Hidas község fogadott be sok gyergyóalfalvi menekültet a meneküléskor, a második világháború után pedig bukovinai székelyeket telepítettek itt le. Így két szálon is kötődik Alfaluhoz, a székelységhez a Baranya megyei község. Ebből a kötődésből fakadt a kezdeményezés, hogy a két helység kössön testvértelepülési megállapodást. Ezt írták alá a vasárnapi falunapi dísztanácsülésen.
Az idei falunapok forgatókönyve idén is hasonló volt a korábbi években megszokotthoz. Jó hangulatban zajlott a főzőverseny, ahol baráti társaságok, szervezetek tagjai készítettek közösen finom étkeket, és kínálták meg falusfeleiket. Ez a legfontosabb cél – mondta a polgármester –
A programból nem hiányozhatott a szórakoztatás, koncertek könyvturkáló, hagyományőrző csoportok fellépései és sportversenyek sem.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!