Fontos, hogy az egész nőt lássuk

a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely egy finoman hangolt rendszer, amely szabályozza a menstruációs ciklust, a termékenységet, és hatással van a teljes hormonális egyensúlyra. Ez a tengely felelős a női szervezet élettani folyamataiért – a ciklus zavarai vagy a hormonháztartás felborulása gyakran ennek a rendszernek a nem megfelelő működéséből fakad.

Ugyanígy a menopauza is kizárólag nőket érintő élettani állapot, amely a hormontermelés fokozatos csökkenésével jár, és számos testi és lelki tünetet okozhat. Ilyenkor a szervezet egy teljesen új hormonális egyensúlyi állapotba kerül, amely gyakran igényel orvosi támogatást vagy életmódbeli változtatásokat.

– tette hozzá a szakember.

A leggyakoribb betegségek

A nőgyógyászati rendelésen a leggyakrabban előforduló panaszok közé tartoznak a különböző gyulladásos és fertőzéses megbetegedések, amelyeket általában baktériumok vagy gombák okoznak. Ezeket jól lehet kezelni. Szintén gyakoriak a menstruációs zavarok: túl gyakori vagy túl bő vérzés, illetve a menstruáció kimaradása.

A szakorvos arról is beszélt, hogy a policisztás ovárium szindróma (PCOS) is egyre gyakoribb, főleg fiatal nők körében, és az elhízás, valamint mozgásszegény életmód növeli a kórkép kialakulásának a kockázatát. A mell elváltozásai miatt szintén gyakran keresik fel a rendelőt a páciensek: csomó tapintása vagy fájdalom esetén feltétlenül szükséges az orvosi ellenőrzés.

– hívta fel a figyelmet az orvos.

Ugyancsak figyelmeztető tünet, ha menopauza után újra vérzés jelentkezik – ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert akár méhtest daganat is állhat a háttérben.

A rosszindulatú nőgyógyászati betegségek tünetei ugyanakkor változatosak lehetnek:

• rendellenes vagy elhúzódó vérzés a ciklus közben vagy a menstruáció után;

• szokatlan hüvelyi folyás;

• alhasi vagy kismedencei fájdalom;

• hasi puffadás;

• fogyás;

• fáradékonyság vagy a nyirokcsomók megnagyobbodása.

A petefészekrák például sokszor alattomosan, tünetmentesen fejlődik ki, és gyakran csak előrehaladott stádiumban okoz panaszokat.

– hangsúlyozta Dr. Horvát Zalán szakorvos.

Az első nőgyógyászati vizsgálat

„Saját tapasztalatom szerint az első vizsgálatra érkező nők gyakran félnek vagy szoronganak, hallanak rémhíreket is a vizsgálatról. Pedig nagyon fontos, hogy oldott légkört teremtsünk számukra, türelemmel és kedvességgel fogadjuk őket” – mondta a szakorvos, hozzátéve, hogy

A nőgyógyászati vizsgálat általában a páciens kikérdezésével kezdődik (korábbi betegségek, menstruációs ciklus, tünetek, panaszok). Ezután következik a külső nemi szervek és a hüvely, valamint a méhszáj megtekintése. Ezt követően bimanualis tapintásos vizsgálat történik, mely során a nőgyógyász áttapintja a méhet és a petefészkeket.

Ha a páciens még nem él szexuális életet, hasi ultrahangot végeznek, ha viszont már igen, akkor transzvaginális ultrahangot, amely pontosabb képet ad a méhről, a petevezetékekről, a petefészkekről és a kismedence állapotáról. A mellvizsgálat szintén része a nőgyógyászati vizsgálatnak.

– hangsúlyozta az orvos.

Minden nőgyógyászati műtét elérhető helyben

„A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nagyon jól felszerelt: négy modern ultrahangkészülékkel, hiszteroszkópos és két laparoszkópos toronnyal, kolposzkóppal is rendelkezünk. Hamarosan érkezik egy robotsebészeti rendszer is, amellyel a legkorszerűbb nőgyógyászati, urológiai és általános sebészeti beavatkozások is elvégezhetők lesznek” – számolt be lelkesen a szakember. Kiemelte, hogy

„Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szakterület minden részét lefedjük, és a kollégáim rendkívül felkészültek és tapasztaltak. Ennek köszönhetően valamennyi nőgyógyászati műtétet – a kisebb beavatkozásoktól a komplex, nagyobb műtétekig – biztonságosan és korszerűen el tudjuk végezni” – fogalmazott.

– jegyezte meg. Ráadásul a rosszindulatú nőgyógyászati daganatok műtéteit is elvállalják, amit jellemzően onkológiai központokban vagy egyetemi klinikákon végeznek. „A székelyföldi nőknek így nem kell messzire utazniuk, vagy hosszú várólistákat kivárniuk más városokban: helyben is megkapják a szükséges ellátást” – emelte ki.

A szűrővizsgálatok életet menthetnek

„Nagyon fontos, hogy a nőgyógyászati betegségeket idejében felismerjük, mert akkor jól kezelhetők. Ha például egy jóindulatú méhgöböt találunk, annak eltávolítása műtéttel gyakorlatilag 100 százalékos gyógyulást jelent. Ugyanez igaz a petefészekcisztákra is” – mondta a szakember.

A rosszindulatú daganatok esetében azonban más a gyógyulási arány.

– mutatott rá az orvos. Hangsúlyozta, hogy a szexuális élet megkezdése után, illetve legkésőbb 18 éves kortól javasolt az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálat.

„65 éves kor után, ha három egymást követő negatív citológiai eredmény születik, akkor a szűrés akár el is hagyható” – tette hozzá. Elmondta, hogy a HPV-oltás 26 éves korig díjmentesen elérhető, de 45 éves korig is érdemes beadni, még akkor is, ha valaki már átesett HPV-fertőzésen.

„Nem kell tőle félni, hiszen a mellékhatások rendkívül ritkák, viszont 97–98 százalékos védelmet biztosít azok ellen a HPV-törzsek ellen, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért felelősek” – mondta.

Az emlő rosszindulatú megbetegedéseinek a megelőzéséhez és időben történő felfedezéséhez hozzátartozik a mammográfiás szűrővizsgálat is, amelyet 40 éves kortól kétévente, a szakember szerint akár kötelező jelleggel is indokolt lenne elvégezni, ez kiegészíthető ultrahangvizsgálattal, főleg azon női betegek esetében, akik 35 évnél fiatalabbak.

A beszélgetés először portfóliónk székelyföldi hetilapjában, a Heti Hírmondóban jelent meg.