Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:37

Hosszú és fáradságos küzdelem: idén is átadták a kormány helyi megbízottjának a Székelyföld autonómiáját követelő kiáltványt

19:59

Növelné a kormány az önkormányzatoknak szánt forrásokat

19:21

Félmillió lejes kárt is okoztak az online csalók Hargita megyében

18:56

Iskolaépületből bentlakás lesz Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Autókat ellenőriznek, az erdőt is átfésülik – nagy erőkkel keresik az ismeretlen férfit Háromszéken

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld

Rejtélyes férfit keresnek az Olt mentén Sepsibükszádnál, egyes hírek szerint Emil Gânj lehet

Falopás gyanúja miatt több embert is őrizetbe vettek, egyikük csak 17 éves

Sürgős felhívás: életmentő vér- és trombocita-adás két gyergyói gyermeknek

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

Kilőttek az olajárak hétfő reggelre, öt terv van a román asztalon, hogy ne érjük el literenként a 10 lejt

Kiégett egy autó az országúton Csíkszereda Udvarhely felőli bejáratánál – frissítve

Ennyi álláshely maradhat a prefektúrákon – Kovászna megyében kevesebb, mint Hargita és Maros megyékben

Folyamatosan csökken a beiskolázottak száma Romániában

Kevesebben az iskolapadokban. Demográfiai mutatókkal magyarázható

Fotó: Veres Nándor

A 2016–2017-es tanévben a romániai köz- és felsőoktatásban beiskolázott tanulók száma 3,59 millió fő volt, 45 300-zal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleményéből. Hargita megyében mintegy ezer iskolással kevesebb kezdte meg a tanévet tavaly ősszel, mint egy évvel korábban.

Agerpres

Molnár Rajmond

2017. július 04., 21:212017. július 04., 21:21

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a 2016–2017-es tanévben a beiskolázott tanulók csaknem fele (47,1 százalék) elemibe és általános iskolába járt, közel egyharmada középiskolás és óvodás volt (18,1 százalék illetve 15,1 százalék). A tanintézetekbe járó fiataloknak több mint fele (50,2 százalék) fiú volt, a tanulóknak pedig 70,8 százaléka járt városon iskolába vagy egyetemre. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest csak a szakiskolákba járó diákok száma növekedett, 15 700-zal.

A legnagyobb csökkenést az elemi és az általános iskolák tagozatain regisztrálták az egy évvel korábbi állapotokhoz képest: előbbibe 22 800-zal, utóbbiba pedig 16 600-zal kevesebb tanuló járt.

További adatok

A tanulók elsöprő többsége (95,7 százalék) állami intézményben tanult, csak kevesen (4,3 százalék) látogatták a magániskolákat vagy egyetemeket. A 2016–2017-es iskolai évben az egyetemi hallgatók száma 531 600 volt, nagyobb részük (53,9 százalékuk) nő. Az oktatásban összesen 235 800 pedagógus dolgozott, tehát egy pedagógusra 15 tanuló vagy egyetemi hallgató jutott. A pedagógusok több mint háromnegyede (77,3 százalék) nő volt.

Az oktatás 147 300 osztályteremben, 26 600 laborban, 5 400 sportpályán, 5000 műhelyben, 4800 tornateremben és 53 úszómedencében zajlott

– derül ki az INS közleményéből.

Évtizedekkel ezelelőtt sokkal többen koptatták a tanintézetek padjait

Fotó: Veres Nándor

Látványos csökkenés

A csökkenés Hargita megyében is érezhető: míg a 2015–2016-os tanévben 52 426 óvodás, elemi osztályos, általános, középiskolás és szakiskolás kezdte el a tanévet, addig a 2016-2017-es tanévben csak 51 549

– tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáiból. Az egyéves időintervallumhoz képest azonban drasztikusabb csökkenés is tapasztalható, ha korábbi adatokat nézünk. 1997-ben 68 148 iskolás kezdte meg a tanévet Hargita megyében, amely 17 ezerrel több, mint a legutóbbi iskolai évben. A jelenségről már többször is cikkeztünk,

a beiskolázások csökkenése leginkább demográfiai (népesedés adatait elemző tudomány) mutatókkal magyarázhatók.

A két legfőbb ok a születések számának csökkenése, illetve az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás Nyugat-Európába.