Fokozódó elvándorlás az egészségügyben

Más országok szakemberhiányát enyhítik a romániai orvosok, asszisztensek. A csíkszeredai kórházban is van szakemberhiány, megoldás azonban nem körvonalazódik

Harmincezer alkalmazott „tűnt el” egy év alatt a román egészségügyi rendszerből, ez a legnagyobb kivándorlás a román egészségügy történetében – írta hétfőn az Evenimentul Zilei központi napilap. Összeállításuk szerint az orvosok kivándorlása 2000-ben kezdődött el, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán vált tömegessé a jelenség.

Franciaország a fő utazási cél a romániai szakemberek számára: csak tavaly közel kétezer román egészségügyi szakember került be a francia rendszerbe. Körülbelül ugyanennyi romániai származású orvosnak van praktizálási joga Nagy-Britanniában is. Raymonde Séchet és Despina Vasîlcu, a romániai egészségügyi személyzet kivándorlása kapcsán készített felmérése szerint a megkérdezett orvosok hetven százaléka pénzügyi okok miatt választotta külföldet, a válaszadók mintegy egyharmadának nyilatkozata szerint pedig elhelyezkedési bónuszt is kaptak az orvosok a vonzó fizetés mellé. Ugyanezen felmérés keretében a megkérdezett, Franciaországban alkalmazott, romániai származású orvosok 65 százaléka mondta azt, hogy reméli, véglegesen meg tud telepedni az országban.

Egy másik tényező, ami hozzájárult az elvándorlás tavalyi megnövekedéséhez a központi napilap cikke szerint, hogy 2011-ben több mint hetven százalékkal nőtt a külföldi munkaajánlatok aránya az orvosok számára. 

Mindenkiért kár

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz tesznek le a külföldi munkavállalásra készülő megyebeli egészségügyi szakemberek igénylést, amelyben az Egészségügyi Minisztériumtól kérik annak igazolását, hogy elvégzett tanulmányaik megfelelnek az európai uniós követelményeknek. Ezen, úgynevezett megfelelési bizonylatok igénylése alapján következtethetünk arra, hogy tavaly a megyéből hányan vállaltak külföldi munkát.

Hajdú Katalin, a közegészségügyi hatóság illetékese közölte, 2011-ben Hargita megyéből 10 orvos, 2 fogorvos, 1 gyógyszerész és 17 asszisztens igényelte ezt a bizonylatot. Egy évvel korábban 6 orvos, egy fogorvos, 1 gyógyszerész és 9 asszisztens távozott külföldi munkavállalásra. Tar Gyöngyi, a közegészségügyi hatóság igazgatója ezzel kapcsolatosan azt mondta, nagyon fájdalmasan érinti a rendszert minden eset, amikor egy szakember külföldre távozik, de sajnos, nagyobb fizetést nem tudnak adni az orvosoknak.

Az önkormányzatok próbálkoznak különböző kedvezmények nyújtásával, Hargita Megye Tanácsa például orvoslakásokat épített Csíkszeredában – mutatott rá Tar Gyöngyi. Kifejtette, főként azok vállalnak külföldön munkát, akiknek még nincs családjuk, valamint idegen nyelveket is beszélnek. A külföldre távozók egy része a rezidensvizsga letétele után megy el, ők talán nagyobb eséllyel térnek majd valamikor haza, sokan azonban nem teszik le a vizsgát itthon, hanem a külföldi rezidensképző rendszerbe kerülnek, vagy pedig alacsonyabb képzettséget igénylő orvosi munkát választanak – részletezte a közegészségügyi hatóság vezetője.

10-15 orvosra lenne szükség

Nem minden osztályon, de reális orvos- és asszisztenshiány van a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – nyilatkozta dr. Vitos Attila, az intézmény orvosigazgatója, aki a tüdőgyógyászati és infektológiai osztályokat emelte ki, mint olyat, ahová nagyon kellene szakember. Kifejtette, vannak még osztályok, ahol szükség lenne orvosra, de nem annyira égető a probléma, mint ezen a két osztályon.

Az orvosigazgató szerint ugyanakkor különbséget kell tenni az intézmény számára megállapított posztok száma és a reális orvosszükséglet között, ez a kettő ugyanis nem mindig fedi egymást. Hiába van előírva, hogy egy adott osztályra hány orvost lehet alkalmazni, ha a kórház valósan annál kevesebbet tud eltartani – fejtette ki. Leszögezte, a reális orvosszükséglet jelenleg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 10-15 fő. Olyan eset, hogy már a kórházban dolgozó orvos menjen el, tavaly egy fordult elő, azonban idénre is jelezte már egy szakorvos, hogy külföldön vállalna munkát – közölte az orvosigazgató.

Úgy vélte, külföldön a rendkívül vonzó bérezés mellett a kisebb munkavolumen is vonzó a kivándorló orvosok számára. Csíkszeredában szolgálati lakást, valamint fenntartható szakmai projektek esetén szakmai támogatást, előmeneteli lehetőséget tudnak biztosítani az ide érkező orvosoknak – vázolta az  orvosigazgató. Jelölt azonban nemigen van, jelenleg a személyes kapcsolataikat is latba vetve próbálnak fiatal szakembereket idevonzani az osztályvezetők, oly módon, hogy ismertetik az ismerős fiatal orvosok előtt, hogy itt milyen körülmények, lehetőségek vannak.  

Az egészségügyet másként kellene kezelni

Míg az orvosoknál az a probléma, hogy nincs, kit alkalmazni, addig az asszisztensek esetében az alkalmazási szabályok szigorítása miatt nem tudják megoldani az egyes osztályokon lévő szakemberhiányt – tájékoztatott dr. Vitos Attila. Mint ismeretes, a közszférában a létszámcsökkentések mellett korlátozzák is az új emberek felvételét az intézményekhez, és ez az egészségügyre is vonatkozik.

A csíkszeredai kórház orvosigazgatója szerint azonban az egészségügyet a többi területtől eltérően kellene kezelni, már csak azért is, mert a kórház lényegében önellátó intézmény, a biztosítótól kapott finanszírozása az ellátott esetek számától is függ. Ezért kicsit ellentmondásos és méltánytalan helyzet, hogy az alkalmazások leállítása ugyanúgy a kórházakra is vonatkozik – értékelte dr. Vitos Attila.