Fotó: Kristó Róbert
2011-ben Hargita megyéből is több orvos, fogorvos és asszisztens vállalt külföldön munkát, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban szakemberhiány van: orvost nem találnak, asszisztenst pedig nem tudnak alkalmazni a megszigorított feltételek miatt.
2012. január 16., 16:292012. január 16., 16:29
2012. január 16., 17:112012. január 16., 17:11
Más országok szakemberhiányát enyhítik a romániai orvosok, asszisztensek. A csíkszeredai kórházban is van szakemberhiány, megoldás azonban nem körvonalazódik
Harmincezer alkalmazott „tűnt el” egy év alatt a román egészségügyi rendszerből, ez a legnagyobb kivándorlás a román egészségügy történetében – írta hétfőn az Evenimentul Zilei központi napilap. Összeállításuk szerint az orvosok kivándorlása 2000-ben kezdődött el, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán vált tömegessé a jelenség.
Franciaország a fő utazási cél a romániai szakemberek számára: csak tavaly közel kétezer román egészségügyi szakember került be a francia rendszerbe. Körülbelül ugyanennyi romániai származású orvosnak van praktizálási joga Nagy-Britanniában is. Raymonde Séchet és Despina Vasîlcu, a romániai egészségügyi személyzet kivándorlása kapcsán készített felmérése szerint a megkérdezett orvosok hetven százaléka pénzügyi okok miatt választotta külföldet, a válaszadók mintegy egyharmadának nyilatkozata szerint pedig elhelyezkedési bónuszt is kaptak az orvosok a vonzó fizetés mellé. Ugyanezen felmérés keretében a megkérdezett, Franciaországban alkalmazott, romániai származású orvosok 65 százaléka mondta azt, hogy reméli, véglegesen meg tud telepedni az országban.
Egy másik tényező, ami hozzájárult az elvándorlás tavalyi megnövekedéséhez a központi napilap cikke szerint, hogy 2011-ben több mint hetven százalékkal nőtt a külföldi munkaajánlatok aránya az orvosok számára.
Mindenkiért kár
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz tesznek le a külföldi munkavállalásra készülő megyebeli egészségügyi szakemberek igénylést, amelyben az Egészségügyi Minisztériumtól kérik annak igazolását, hogy elvégzett tanulmányaik megfelelnek az európai uniós követelményeknek. Ezen, úgynevezett megfelelési bizonylatok igénylése alapján következtethetünk arra, hogy tavaly a megyéből hányan vállaltak külföldi munkát.
Hajdú Katalin, a közegészségügyi hatóság illetékese közölte, 2011-ben Hargita megyéből 10 orvos, 2 fogorvos, 1 gyógyszerész és 17 asszisztens igényelte ezt a bizonylatot. Egy évvel korábban 6 orvos, egy fogorvos, 1 gyógyszerész és 9 asszisztens távozott külföldi munkavállalásra. Tar Gyöngyi, a közegészségügyi hatóság igazgatója ezzel kapcsolatosan azt mondta, nagyon fájdalmasan érinti a rendszert minden eset, amikor egy szakember külföldre távozik, de sajnos, nagyobb fizetést nem tudnak adni az orvosoknak.
Az önkormányzatok próbálkoznak különböző kedvezmények nyújtásával, Hargita Megye Tanácsa például orvoslakásokat épített Csíkszeredában – mutatott rá Tar Gyöngyi. Kifejtette, főként azok vállalnak külföldön munkát, akiknek még nincs családjuk, valamint idegen nyelveket is beszélnek. A külföldre távozók egy része a rezidensvizsga letétele után megy el, ők talán nagyobb eséllyel térnek majd valamikor haza, sokan azonban nem teszik le a vizsgát itthon, hanem a külföldi rezidensképző rendszerbe kerülnek, vagy pedig alacsonyabb képzettséget igénylő orvosi munkát választanak – részletezte a közegészségügyi hatóság vezetője.
10-15 orvosra lenne szükség
Nem minden osztályon, de reális orvos- és asszisztenshiány van a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – nyilatkozta dr. Vitos Attila, az intézmény orvosigazgatója, aki a tüdőgyógyászati és infektológiai osztályokat emelte ki, mint olyat, ahová nagyon kellene szakember. Kifejtette, vannak még osztályok, ahol szükség lenne orvosra, de nem annyira égető a probléma, mint ezen a két osztályon.
Az orvosigazgató szerint ugyanakkor különbséget kell tenni az intézmény számára megállapított posztok száma és a reális orvosszükséglet között, ez a kettő ugyanis nem mindig fedi egymást. Hiába van előírva, hogy egy adott osztályra hány orvost lehet alkalmazni, ha a kórház valósan annál kevesebbet tud eltartani – fejtette ki. Leszögezte, a reális orvosszükséglet jelenleg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 10-15 fő. Olyan eset, hogy már a kórházban dolgozó orvos menjen el, tavaly egy fordult elő, azonban idénre is jelezte már egy szakorvos, hogy külföldön vállalna munkát – közölte az orvosigazgató.
Úgy vélte, külföldön a rendkívül vonzó bérezés mellett a kisebb munkavolumen is vonzó a kivándorló orvosok számára. Csíkszeredában szolgálati lakást, valamint fenntartható szakmai projektek esetén szakmai támogatást, előmeneteli lehetőséget tudnak biztosítani az ide érkező orvosoknak – vázolta az orvosigazgató. Jelölt azonban nemigen van, jelenleg a személyes kapcsolataikat is latba vetve próbálnak fiatal szakembereket idevonzani az osztályvezetők, oly módon, hogy ismertetik az ismerős fiatal orvosok előtt, hogy itt milyen körülmények, lehetőségek vannak.
Az egészségügyet másként kellene kezelni
Míg az orvosoknál az a probléma, hogy nincs, kit alkalmazni, addig az asszisztensek esetében az alkalmazási szabályok szigorítása miatt nem tudják megoldani az egyes osztályokon lévő szakemberhiányt – tájékoztatott dr. Vitos Attila. Mint ismeretes, a közszférában a létszámcsökkentések mellett korlátozzák is az új emberek felvételét az intézményekhez, és ez az egészségügyre is vonatkozik.
A csíkszeredai kórház orvosigazgatója szerint azonban az egészségügyet a többi területtől eltérően kellene kezelni, már csak azért is, mert a kórház lényegében önellátó intézmény, a biztosítótól kapott finanszírozása az ellátott esetek számától is függ. Ezért kicsit ellentmondásos és méltánytalan helyzet, hogy az alkalmazások leállítása ugyanúgy a kórházakra is vonatkozik – értékelte dr. Vitos Attila.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!