Újságfotók az első Ezer Székely Leány Napja rendezvényről, a csíkszeredai felvonulásról (fotó: Andory Aladics Zoltán)
Fotó: Pásztortűz (1931. júl. 26.)
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
2025. július 05., 08:532025. július 05., 08:53
Az Erdélyi Tudósító már 1931 elején közzétette a „minden csík- és udvarhelymegyei község nőegyesülete és azok vezetői, valamint a papság és tanítóság” irányába címzett felhívását, amelyben a székely lányoknak az az évi somlyói búcsúra „maguk készített ruhában, székely viseletben való” felvonulásának előkészítésére kérték fel őket. Hogy „egyetemesen jelenjenek meg a Szűzanya szobra előtt. S hódoljanak annak ősi zsámolyánál. Együttesen szálljon e megszentelt helyen az ősi erények megtartásának szívből jövő erős fogadalma…” Elsődleges, a Csíki Néplap által is meghatározott célja, vagyis
csakhamar többletértelmet kapott, amihez a Trianon és gazdasági világválság sújtotta Székelyföldön nem volt nehéz táptalajt találni.
Fotó: Pásztortűz (1931. júl. 26.)
A rendezvény egyik fő mozgatórugójának az 1926 és 1929 között Csíkszeredában tanító Domokos Pál Péter tanár, későbbi néprajzkutató tekinthető, aki már korábban a szőttesbál-mozgalom elindítása mellett bábáskodott, és maga is példát mutatva propagálta a székelyruha-viseletet. „Székely harisnyába s csizmába öltöztem, népviseletbe.
Visszaöltöztettem a leányokat a szőttes rokolyába, s megcsináltam az Ezer Székely Leány Napot is, együttműködve a tanítónőkkel, szürke apácákkal, ferencesekkel” – emlékezett vissza később.
Fotó: Pásztortűz (1931. júl. 26.)
Az ő neve azonban nemigen fordul elő a korabeli sajtóbeharangozókban (1929 és 1933 között a kézdivásárhelyi tanítóképzőben oktatott, a szervezés oroszlánrésze a „szürke apácákra”, azaz a Szociális Testvérek Társaságára (főszervezőként több helyen is Zakariás Flóra neve szerepel), illetve az erdélyi katolikus nőszövetségre és a csíksomlyói ferencesekre hárult.
Az eredeti elképzelés szerint tehát a pünkösdi búcsúval egyszerre, azaz május 24-én tartották volna, ám „mivel a kérdés technikailag kivihetetlen és mivel a pünkösdi búcsú évszázadok óta kifejlődött szokás szerint megy végbe”, egy héttel későbbre, Szentháromság vasárnapjára időzítették. Mondjuk, ez nem is olyan nagy baj, hiszen abban az évben a búcsúra „sáros, csatakos időben, zuhogó esőben, metsző szélben” került sor.
Ezerszékelyleány-találkozó a ’30-as években; az is lehet, hogy éppen az első
Fotó: Dobribán Árpád Mihály gyűjteményéből
„Hosszú hetek óta olvassuk a helybeli lapokból, hogy az erdélyi róm. kath. nőszövetség 1931. évi május hó 31-én Csíksomlyón székely leánynapot rendez, a kath. öntudat fejlesztését tűzvén ki legfőbb célul” – áll a Csíki Lapok ápr. 11-i számában. Ugyanitt már azt is hangsúlyozzák, hogy
hogy helyet adjon egy mindnyájunkat egybeforrasztó, társadalmi tagozódottságokon, osztályokon felülálló nagy katolikus, magyar faj szeretetnek. Ezért legyen ott minden csíkszeredai katholikus magyar leány székelyszőttes ruhában, hogy ezt az anyáink által ünneplőnek viselt drága, szép ruhát mi is ünnepi viseletté avassuk.”
Az esemény, illetőleg a korábbi szőttes-bálok egy másik hozadékára már Csíki Néplap febr. 25-i száma felhívta figyelmet, írván,
Ahhoz kétség nem férhet, hogy sokkal kevesebb selyem ruha vásárlódott idén, mint más esztendőkben… Végre egy praktikus gondolat, mely nem az apák zsebére megy… Sokan tanultak meg szőni olyanok is, akik addig nem tudtak.”
Fotó: Dobribán Árpád Mihály gyűjteményéből
A székely háziszőttes népszerűsítésének ötlete hamar kinőtte Csíkország határait, Székelyföld más vidékein is híveivé váltak az akkori közvélemény-formálók. „Ezt az eszmét üdvrivalgással kell fogadni, leányok, fel kell karolni, s nekünk is meg kell mutatni, hogy ez az eszme a legszebb, amit csak lehetett kezdeményezni a mai világban, hogy nem vagyunk érzéketlenek mi sem a csíki megmozdulással szemben,
– írta a sepsiszentgyörgyi Elekes Sarolta a Székely Nép március 5-i számában.
Az első Ezer Székely Leány Napja (fotó: Andory Aladics Zoltán)Csergő Éva gyűjteményéből
Fotó: Csergő Éva gyűjteményéből
Valóságos mozgalom indult azért, hogy a háromszéki székely leányok is részt vegyenek „a csíki szőttes-bálon”, amire a Székelyföld márc.11-i száma rátett egy lapáttal: „Ezer székely leány háziszőttes ruhában. El tud-e valaki ennél szebb, lélekemelőbb ünnepséget képzelni? Ezer székely leány tüntetése a cifra nyomorúság ellen, a túlzásba vitt és családokat, fajtákat leszegényítő selyemőrület ellen… És
Nagyon helyénvalónak találnák, ha Nőegyleteink és vidéki kultur-egyesületeink minél szélesebb körben propagandát csinálnának, hogy meginduljon a szervezkedés megyénk területen is, és a csíki szőttes-bálon néhány száz háromszéki leány szintén részt vegyen. A ruha pedig, melyet erre az alkalomra csináltatnak, ne kerüljön azután molykár ellen védett szekrények sötét rekeszeibe, hanem minden ünnepélyes megmozdulás alkalmával tanúságtétele legyen a székely összetartás és testvériség magasztos eszméjének.”
Csíksomlyó, Ezer Székely Leány Napja (1932)
Fotó: Gödri Ferenc/Székely Nemzeti Múzeum
A nőszövetség egy kis füzetet is kiadott az esemény népszerűsítésére, és benne a várható programot is közölte. Eszerint „meghatározott órára, 1931. május 31-én, különféle alkalmatosságokon, a megye minden részéből Csíksomlyóra érkezik a leánysereg. A csíksomlyói kegytemplomban püspöki szentmisét hallgat, melyen közös imádságok és énekek lesznek. A mise alatt közös szent áldozás lesz, mely után a Csíkszeredai Oltáregylet szeretetreggelije következnék. A szeretetreggeli után a lányok négyes sorokban Szeredába vonulnának. Szeredán végigvonulva a templomban áldást kapnának, mely után egy meghatározott helyen néhány unisono közös éneket énekelnének el. Ezek után ismét Somlyóra jőve ebédelnének, mely után közös játékok, éneklések, táncok következnének egészen a hazaindulásig. A lányok népviseletben való megjelenése kötelező.”
Ezerszékelyleány-találkozó a ’30-as években
Fotó: Ötvös Irma Annamária gyűjteményéből
Az emberi tervezésbe aztán – mint annyiszor a történelemben – közbeszólt a politika, szenátorválasztás miatt az ünnepet egy héttel el kellett halasztani.
– közölte szűkszavúan a Csíki Néplap május 20-i száma.
Akkor viszont már meg is tartották! Bár napján a Csíki Néplap „Csík vármegye–Udvarhely községeinek székely leányai” találkozójaként harangozta be, akik „somlyói Szent Szűz lábainál vallásos lelkületet szívnak magukba”, mint „a jövendő székely anyái”, a Székelyföld című lap felvezetése szerint „az ünnepély iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, és nemcsak a közeli székely megyékből, hanem még külföldről is sok érdeklődő jelentette be részvételét.”
Fotó: Ötvös Irma Annamária gyűjteményéből
Az ezer székely leány nap programja:
június hó 7-én reggel ½ 9 órakor szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, közös áldozással
10 órakora csíkszeredai Oltáregyesület szeretetreggelije a székely leányok részére – a Csíkszeredai gimnázium udvarán
¾ 11 órakor szentmise a Csíkszeredai plébániatemplomban, utána Úrnapi körmenet, amelyen részt vesznek a székely leányok
ebéd után műsoros délután 3 órai kezdettel, ének-, játék- és táncszámokkal, a Somlyói kegytemplom előtti téren. Beszédet mond dr. Csipák Lajos, a Csíkszeredai főgimnázium régense.
(Csíki Lapok, 1931. jún. 7.)
Daczó Katalinnak két éve jelent meg az első Ezer Székely Leány Napok történetét feldolgozó krónikája
Fotó: Csíkszeredai városháza
„Nem ezer székely leány. Ezrek.”
Magáról az eseményről pedig így tudósított a Székelyföld:
„Vasárnap kora hajnal óta megelevenedtek a csíki utak. Minden irányból zsúfolt autóbuszok és teherautók száguldanak Csíkszereda felé, ahol ma fog lezajlani az ezer székely leány-nap. A Nyerges alatt már utolérjük a kászonvidékiek felcicomázott szekereit. Jókedvű, fehérharisnyás, szépszál növésű férfiak és kerekszoknyás, kis bársonymellényes, pirospozsgás székely leányok jókedvűen integetnek az autó után. Ünnepi hangulat mindenfelé…
Csíkszeredában már alig lehet autóval mozogni az utcán. A szomszédos vármegyékből jött közönség nagy tömegei hullámzanak mindenfelé, mikor Somlyóról beérkezik a menet.
Minden község valamennyire elütő színösszetétel, – esetleg csak a lájbi vagy a szalag — de mégis egy az egész. Mind, egytől-egyig háziszőttes ruhában. Elöl délceg, fehérharisnyás, vitézkötéses székely legények izmos karjai tartják a zászlókat…”
A csíksomlyói kegytemplom 1933-ban
Fotó: Fortepan
Csíkból és a szomszédos vármegyékből végül nem ezer, hanem 1600 székelyruhás lány jelentette be érkezését, de egyes források szerint akár kétszer ennyin is összegyűlhettek, papjaik által felvezetve – még úgy is, hogy délutánra viharos időjárás ígérkezett, ami aztán „szét is rebbentette a közönség egy részét.” De adjuk át a szót a Csíki Lapok jún. 14-i számában tudósító újságírónak:
A kegytemplom környékén valóságos szekér és autótábor volt. Távol vidékről is jöttek… Délután Somlyón volt ünnepély keretében a régi székely táncok bemutatása. Falvaink leányai egymással versenyeztek a szebbnél-szebb táncok előadásában. Meg kell említenünk, hogy a város előzékenysége lehetővé tette, hogy a székutján a portengert a városi öntözőautó eltüntette. Ennek a szépnek a megrendezése elsősorban Andrea missziós nővér fáradhatatlan munkájának eredménye.”
Fotó: Fortepan
Az esemény a mélyen hívő, akkor a Brassói Lapoknál dolgozó Kacsó Sándor íróra, későbbi baloldali politikusra is mély hatást gyakorolt: „láttam, hogy az elnyomáson, terroron és igazságtalanságon keresztül hogy támad fel és nyer értelmet az ősi fanatizmus, ami nem szétválaszt, hanem együvé terel. A csíksomlyói Ezer székely leány ünnepére három székely vármegye szaladt össze, nem ezer, hanem másfélezer székely leány vette magára az ősi viseletét, a lengő templomi zászlók alatt kígyóztak a menetek Csíksomlyó felé.
Bizonyos, hogy soha jobban nem érezte a három székely vármegye, hogy miért és mit énekel. Szebb volt, sokkal szebb volt, mint az elkeseredett választási harc! És sokkal többet is ért.”
Az Ezer Székely Leány Napját a következő három esztendőben is hasonló sikerrel tartották meg, 1935-ben aztán román hatóságok betiltották. A „kicsi magyar világ” idején, 1940 októberében az ide látogató Horthy Miklós kormányzó és felesége tiszteletére még egyszer megszervezték, de következőre fél évszázadot kellett várni. 1990 óta azonban minden évben megrendezik, töretlen népszerűséggel. Úgy tűnik, végül csak meghallgatásra talált Szépvízi Balás Béla fohásza, aki a Csíki Lapok 1931. július 26-i számában így lelkendezett: „Meg kell ezt állandósítani. Isteni valami volt!”
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
A Márton Áron Tehetséggondozó Központ a 10. tanévére készül, amely várhatóan az utolsó lesz jelenlegi helyén, mivel a Székelyföld Labdarúgó Akadémia bővülő tevékenysége miatt a MÁTK rendelkezésére álló terek csökkentek – olvasható a közleményükben.
Elkezdődött a fakivágás Hargita Megye Tanácsának székhelye körül Csíkszeredában, hétfőn délelőtt.
Tereprendezés, telekkönyvek összevonása, a szükséges áramellátás biztosítása – javában zajlanak az előkészületek Csíkszentsimonban és a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen a sátortetős műjégpályák építésére, amelyek várhatóan idén elkészülnek.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
szóljon hozzá!