A népviseletet szolgálatában

Az Ezer Székely Leány Napja, amelyet idén július 2-án, vagyis Sarlós Boldogasszony napján tartanak, azért indult egykor útjára, mivel egyre kevesebben hordták a népviseletet. Hogy pontosabban miért is volt szükség erre a rendezvényre, választ kapunk a Mementó Stúdió Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között címmel készített dokumentumfilméből, melyet szerdán 19 órától vetítenek a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében.A film szerkesztőjével, Daczó Katalin újságíróval beszélgettünk.

Szőcs Lóránt

2011. június 27., 18:202011. június 27., 18:20

2011. június 27., 18:492011. június 27., 18:49

Andory-Aladics Zoltán dokumentumfotója valószínűleg 1931-ben készült. Domokos Pál Péter (a bal oldalt álló férfi) és egy szürke nővér igazgatja a lányokat.

– Az Ezer Székely Leány Napjának többek között az volt a célja, hogy a „leányok katolikus és női öntudatát, népviseletük iránt érdeklődésüket felkeltse”. Miért volt erre szükség? Ebben az időszakban már nem öltötték magukra a népviseletet?

– Így van, nem véletlen, hogy a film sem egyszerűen az Ezer Székely Leány Napi rendezvényről szól, hanem a népviseletről is beszéltetjük a visszaemlékező alanyainkat. Nem volt célunk a viseletet – a csizmától a kalapig – bemutatni, ez nem is férne bele, de megpróbáltuk felvillantani a székely népviselet sokszínűségét. Van olyan interjúalanyunk, aki pontosan emlékszik, hogy ötvenötig vette fel a székely harisnyát, aztán Ozsdolán meglátogatta a pap nagybátyját, és akkor látta, hogy ott már a priccses nadrág lett a divat. Ő is ezután ezt hordta. A lányok szolgálni mentek Bukarestbe, Brassóba, Kolozsvárra, és ott már nem népviseletben, hanem köntösben jártak. Mindenképpen próbáltuk megragadni azt a pillanatot, amikor az emberek lemondtak a székely ruha mindennapi viseléséről, és azontúl csak olykor, ünnepnapokon öltötték magukra.

– Mennyit lehet tudni a nyolcvan évvel ezelőtt útjára indult rendezvényről?

– Találtunk két olyan egykori leányt, akik a harmincas években vettek részt az Ezer Székely Leányok Napján. Sikerült őket megszólaltatnunk. A kilencvenkilenc éves Nagy Antalné Csicsóban lakik, de csíkjenőfalvi születésű, a kilencvenöt éves Vassné Kánya Lujza csíkszentgyörgyi születésű, de Csíktaplocára jött férjhez. Mindkét idős nénit a szellemi frissesség jellemzi, így nagyon elevenen tudták felidézni az első Ezer Székely Leányok Napi rendezvényeket. A többi megszólalóval inkább az 1940-ben tartott ünnepségről beszélgettünk.

– Érdekes, hogy mindössze ötször tartották meg a rendezvényt, és csak egyszer került sor rá „a kicsi magyar világban”...

– 1935-ben a román hatóságok betiltották, de 1940-ben Horthy Miklós kormányzó októberi látogatásakor újra megszervezték az Ezer Székely Leány Napját, azzal az elképzeléssel, hogy azután minden évben megtartják. 1941-ben azonban a gyülekezési tilalom miatt elmaradt (erről az MTI is beszámolt akkoriban, és a Vasárnapi Harangszó is írt róla). Később valószínűleg annyira felerősödött a KALOT és a KALÁKA mozgalom, hogy többet nem is volt szükség vagy energia a rendezvényre. 1942-ben a Vasárnapi Harangszó írta, hogy a rendezvényt a bevonulás évfordulójára halasztják, de szerintem akkor sem tartották meg, hisz sem fényképet, sem másfajta dokumentumot nem találtunk róla. Nemrégiben a KALOT és KALÁKA emlékkiállítás megnyitóján említettem, hogy ezek a népfőiskolák Székelyföldön egy javában tartó nemzetmentő mozgalomra épültek rá, annak ellenére, hogy magyarországi mintát követtek.

– A köztudatban az Ezer Székely Leányok Napjával kapcsolatosan főleg az maradt fenn, hogy Domokos Pál Péter indította útjára, valójában azonban többen szervezték...

– 1931 előtt Domokos Pál Péter Csíkszereda „illusztris” hölgyeivel a szőttes bál mozgalmat indította útjának. Igaz, hogy ennek a nyomán fel is élénkült az érdeklődés a népviselet iránt, és egyre többen kezdték újra felvenni a székely ruhát, de ezzel párhuzamosan a Szociális Testvérek Társasága is intenzíven tevékenykedett. Éppen erre próbálunk a filmben rávilágítani, hogy nincs olyan, hogy egyvalaki kezdeményezte volna az Ezer Székely Leány Napját. A Szociális Testvérek Társasága rendezvényei például a cselédeket célozták meg. Felismerték, hogy mi a veszélye annak, ha az idegenben kenyerüket kereső székely leányok feladják hitüket, viseletüket és esetleg az erkölcseiket is. Olyan képzéseket indítottak, amelyeket később a KALÁKA mozgalom is átvett. Különben a filmben Boros Károly főesperes meg is fogalmazza, hogy a rendezvény három pilléren állt: a Szociális Testvérek Társasága, Domokos Pál Péter, valamint a csíksomlyói ferencesek voltak a szervezők. Igaz, hogy a filmben mindkét egykori leány, aki a harmincas években vett részt a találkozón, kiemeli Domokos Pál Péter elvitathatatlan érdemét a népviselet feltámasztásában.



Régi idők ezer leánya

A filmet Daczó Katalin, Daczó Dénes, Szabó Ádám és T. Bányai Péter készítette Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A filmbemutató házigazdája Ráduly Róbert Kálmán polgármester, az alkotást Oláh Gál Elvira újságíró ismerteti, köszöntőbeszédet mond Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
2025. július 11., péntek

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani

Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában