Az Ezer Székely Leány Napja, amelyet idén július 2-án, vagyis Sarlós Boldogasszony napján tartanak, azért indult egykor útjára, mivel egyre kevesebben hordták a népviseletet. Hogy pontosabban miért is volt szükség erre a rendezvényre, választ kapunk a Mementó Stúdió Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között címmel készített dokumentumfilméből, melyet szerdán 19 órától vetítenek a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében.A film szerkesztőjével, Daczó Katalin újságíróval beszélgettünk.
2011. június 27., 18:202011. június 27., 18:20
2011. június 27., 18:492011. június 27., 18:49
Andory-Aladics Zoltán dokumentumfotója valószínűleg 1931-ben készült. Domokos Pál Péter (a bal oldalt álló férfi) és egy szürke nővér igazgatja a lányokat.
– Az Ezer Székely Leány Napjának többek között az volt a célja, hogy a „leányok katolikus és női öntudatát, népviseletük iránt érdeklődésüket felkeltse”. Miért volt erre szükség? Ebben az időszakban már nem öltötték magukra a népviseletet?
– Így van, nem véletlen, hogy a film sem egyszerűen az Ezer Székely Leány Napi rendezvényről szól, hanem a népviseletről is beszéltetjük a visszaemlékező alanyainkat. Nem volt célunk a viseletet – a csizmától a kalapig – bemutatni, ez nem is férne bele, de megpróbáltuk felvillantani a székely népviselet sokszínűségét. Van olyan interjúalanyunk, aki pontosan emlékszik, hogy ötvenötig vette fel a székely harisnyát, aztán Ozsdolán meglátogatta a pap nagybátyját, és akkor látta, hogy ott már a priccses nadrág lett a divat. Ő is ezután ezt hordta. A lányok szolgálni mentek Bukarestbe, Brassóba, Kolozsvárra, és ott már nem népviseletben, hanem köntösben jártak. Mindenképpen próbáltuk megragadni azt a pillanatot, amikor az emberek lemondtak a székely ruha mindennapi viseléséről, és azontúl csak olykor, ünnepnapokon öltötték magukra.
– Mennyit lehet tudni a nyolcvan évvel ezelőtt útjára indult rendezvényről?
– Találtunk két olyan egykori leányt, akik a harmincas években vettek részt az Ezer Székely Leányok Napján. Sikerült őket megszólaltatnunk. A kilencvenkilenc éves Nagy Antalné Csicsóban lakik, de csíkjenőfalvi születésű, a kilencvenöt éves Vassné Kánya Lujza csíkszentgyörgyi születésű, de Csíktaplocára jött férjhez. Mindkét idős nénit a szellemi frissesség jellemzi, így nagyon elevenen tudták felidézni az első Ezer Székely Leányok Napi rendezvényeket. A többi megszólalóval inkább az 1940-ben tartott ünnepségről beszélgettünk.
– Érdekes, hogy mindössze ötször tartották meg a rendezvényt, és csak egyszer került sor rá „a kicsi magyar világban”...
– 1935-ben a román hatóságok betiltották, de 1940-ben Horthy Miklós kormányzó októberi látogatásakor újra megszervezték az Ezer Székely Leány Napját, azzal az elképzeléssel, hogy azután minden évben megtartják. 1941-ben azonban a gyülekezési tilalom miatt elmaradt (erről az MTI is beszámolt akkoriban, és a Vasárnapi Harangszó is írt róla). Később valószínűleg annyira felerősödött a KALOT és a KALÁKA mozgalom, hogy többet nem is volt szükség vagy energia a rendezvényre. 1942-ben a Vasárnapi Harangszó írta, hogy a rendezvényt a bevonulás évfordulójára halasztják, de szerintem akkor sem tartották meg, hisz sem fényképet, sem másfajta dokumentumot nem találtunk róla. Nemrégiben a KALOT és KALÁKA emlékkiállítás megnyitóján említettem, hogy ezek a népfőiskolák Székelyföldön egy javában tartó nemzetmentő mozgalomra épültek rá, annak ellenére, hogy magyarországi mintát követtek.
– A köztudatban az Ezer Székely Leányok Napjával kapcsolatosan főleg az maradt fenn, hogy Domokos Pál Péter indította útjára, valójában azonban többen szervezték...
– 1931 előtt Domokos Pál Péter Csíkszereda „illusztris” hölgyeivel a szőttes bál mozgalmat indította útjának. Igaz, hogy ennek a nyomán fel is élénkült az érdeklődés a népviselet iránt, és egyre többen kezdték újra felvenni a székely ruhát, de ezzel párhuzamosan a Szociális Testvérek Társasága is intenzíven tevékenykedett. Éppen erre próbálunk a filmben rávilágítani, hogy nincs olyan, hogy egyvalaki kezdeményezte volna az Ezer Székely Leány Napját. A Szociális Testvérek Társasága rendezvényei például a cselédeket célozták meg. Felismerték, hogy mi a veszélye annak, ha az idegenben kenyerüket kereső székely leányok feladják hitüket, viseletüket és esetleg az erkölcseiket is. Olyan képzéseket indítottak, amelyeket később a KALÁKA mozgalom is átvett. Különben a filmben Boros Károly főesperes meg is fogalmazza, hogy a rendezvény három pilléren állt: a Szociális Testvérek Társasága, Domokos Pál Péter, valamint a csíksomlyói ferencesek voltak a szervezők. Igaz, hogy a filmben mindkét egykori leány, aki a harmincas években vett részt a találkozón, kiemeli Domokos Pál Péter elvitathatatlan érdemét a népviselet feltámasztásában.
Régi idők ezer leánya
A filmet Daczó Katalin, Daczó Dénes, Szabó Ádám és T. Bányai Péter készítette Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A filmbemutató házigazdája Ráduly Róbert Kálmán polgármester, az alkotást Oláh Gál Elvira újságíró ismerteti, köszöntőbeszédet mond Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
szóljon hozzá!