Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

A rendezvény egyik fő mozgatórugójának az 1926 és 1929 között Csíkszeredában tanító Domokos Pál Péter tanár, későbbi néprajzkutató tekinthető, aki már korábban a szőttesbál-mozgalom elindítása mellett bábáskodott, és maga is példát mutatva propagálta a székelyruha-viseletet. „Székely harisnyába s csizmába öltöztem, népviseletbe.

Az ő neve azonban nemigen fordul elő a korabeli sajtóbeharangozókban (1929 és 1933 között a kézdivásárhelyi tanítóképzőben oktatott, a szervezés oroszlánrésze a „szürke apácákra”, azaz a Szociális Testvérek Társaságára (főszervezőként több helyen is Zakariás Flóra neve szerepel), illetve az erdélyi katolikus nőszövetségre és a csíksomlyói ferencesekre hárult.

Szentháromság vasárnapjára időzítették

Az eredeti elképzelés szerint tehát a pünkösdi búcsúval egyszerre, azaz május 24-én tartották volna, ám „mivel a kérdés technikailag kivihetetlen és mivel a pünkösdi búcsú évszázadok óta kifejlődött szokás szerint megy végbe”, egy héttel későbbre, Szentháromság vasárnapjára időzítették. Mondjuk, ez nem is olyan nagy baj, hiszen abban az évben a búcsúra „sáros, csatakos időben, zuhogó esőben, metsző szélben” került sor.

„Hosszú hetek óta olvassuk a helybeli lapokból, hogy az erdélyi róm. kath. nőszövetség 1931. évi május hó 31-én Csíksomlyón székely leánynapot rendez, a kath. öntudat fejlesztését tűzvén ki legfőbb célul” – áll a Csíki Lapok ápr. 11-i számában. Ugyanitt már azt is hangsúlyozzák, hogy

Vármegyehatárokon átívelő szerveződés

A székely háziszőttes népszerűsítésének ötlete hamar kinőtte Csíkország határait, Székelyföld más vidékein is híveivé váltak az akkori közvélemény-formálók. „Ezt az eszmét üdvrivalgással kell fogadni, leányok, fel kell karolni, s nekünk is meg kell mutatni, hogy ez az eszme a legszebb, amit csak lehetett kezdeményezni a mai világban, hogy nem vagyunk érzéketlenek mi sem a csíki megmozdulással szemben,

Valóságos mozgalom indult azért, hogy a háromszéki székely leányok is részt vegyenek „a csíki szőttes-bálon”, amire a Székelyföld márc.11-i száma rátett egy lapáttal: „Ezer székely leány háziszőttes ruhában. El tud-e valaki ennél szebb, lélekemelőbb ünnepséget képzelni? Ezer székely leány tüntetése a cifra nyomorúság ellen, a túlzásba vitt és családokat, fajtákat leszegényítő selyemőrület ellen… És

A politika közbeszólt

A nőszövetség egy kis füzetet is kiadott az esemény népszerűsítésére, és benne a várható programot is közölte. Eszerint „meghatározott órára, 1931. május 31-én, különféle alkalmatosságokon, a megye minden részéből Csíksomlyóra érkezik a leánysereg. A csíksomlyói kegytemplomban püspöki szentmisét hallgat, melyen közös imádságok és énekek lesznek. A mise alatt közös szent áldozás lesz, mely után a Csíkszeredai Oltáregylet szeretetreggelije következnék. A szeretetreggeli után a lányok négyes sorokban Szeredába vonulnának. Szeredán végigvonulva a templomban áldást kapnának, mely után egy meghatározott helyen néhány unisono közös éneket énekelnének el. Ezek után ismét Somlyóra jőve ebédelnének, mely után közös játékok, éneklések, táncok következnének egészen a hazaindulásig. A lányok népviseletben való megjelenése kötelező.”

Az emberi tervezésbe aztán – mint annyiszor a történelemben – közbeszólt a politika, szenátorválasztás miatt az ünnepet egy héttel el kellett halasztani.

Az ezer székely leány nap programja:

• június hó 7-én reggel ½ 9 órakor szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, közös áldozással

• 10 órakora csíkszeredai Oltáregyesület szeretetreggelije a székely leányok részére – a Csíkszeredai gimnázium udvarán

• ¾ 11 órakor szentmise a Csíkszeredai plébániatemplomban, utána Úrnapi körmenet, amelyen részt vesznek a székely leányok

• ebéd után műsoros délután 3 órai kezdettel, ének-, játék- és táncszámokkal, a Somlyói kegytemplom előtti téren. Beszédet mond dr. Csipák Lajos, a Csíkszeredai főgimnázium régense.

(Csíki Lapok, 1931. jún. 7.)

„Nem ezer székely leány. Ezrek.”

Magáról az eseményről pedig így tudósított a Székelyföld:

„Vasárnap kora hajnal óta megelevenedtek a csíki utak. Minden irányból zsúfolt autóbuszok és teherautók száguldanak Csíkszereda felé, ahol ma fog lezajlani az ezer székely leány-nap. A Nyerges alatt már utolérjük a kászonvidékiek felcicomázott szekereit. Jókedvű, fehérharisnyás, szépszál növésű férfiak és kerekszoknyás, kis bársonymellényes, pirospozsgás székely leányok jókedvűen integetnek az autó után. Ünnepi hangulat mindenfelé…

Csíkszeredában már alig lehet autóval mozogni az utcán. A szomszédos vármegyékből jött közönség nagy tömegei hullámzanak mindenfelé, mikor Somlyóról beérkezik a menet.

Csíkból és a szomszédos vármegyékből végül nem ezer, hanem 1600 székelyruhás lány jelentette be érkezését, de egyes források szerint akár kétszer ennyin is összegyűlhettek, papjaik által felvezetve – még úgy is, hogy délutánra viharos időjárás ígérkezett, ami aztán „szét is rebbentette a közönség egy részét.” De adjuk át a szót a Csíki Lapok jún. 14-i számában tudósító újságírónak:

Szebb volt, mint a választási harc

Az esemény a mélyen hívő, akkor a Brassói Lapoknál dolgozó Kacsó Sándor íróra, későbbi baloldali politikusra is mély hatást gyakorolt: „láttam, hogy az elnyomáson, terroron és igazságtalanságon keresztül hogy támad fel és nyer értelmet az ősi fanatizmus, ami nem szétválaszt, hanem együvé terel. A csíksomlyói Ezer székely leány ünnepére három székely vármegye szaladt össze, nem ezer, hanem másfélezer székely leány vette magára az ősi viseletét, a lengő templomi zászlók alatt kígyóztak a menetek Csíksomlyó felé.