Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Hét településen – Székelyderzs, Kányád, Székelyandrásfalva, Homoródalmás, Oklánd, Gyergyóholló és Tusnádfürdő esetében – a népesség már 1500 fő alá csökkent.

Különösen szemléletes adat, hogy Székelyderzsen már csak 851 lakost tartanak nyilván, és további

Például Siménfalva községben hat ilyen falu található, Galócáson öt, Kányádon pedig négy.

Csíkszereda népessége több mint 4600 fővel, Székelyudvarhelyé közel ötezerrel lehet kevesebb, de Gyergyószentmiklós és Maroshévíz esetében is 15 százalékot meghaladó fogyással számolnak.

A dokumentum ugyanakkor arra is rámutat, hogy

Csíkpálfalva például a szuburbanizáció következtében akár 25,9 százalékos népességnövekedést könyvelhet el, míg Csíkszentmihály esetében is enyhe növekedést vetítenek előre.

„A szolgáltatások fenntarthatóságát is veszélyezteti”

Fülöp Ottilia megyei főépítész lapunknak korábban elmondta, hogy a népességfogyás már nem csupán demográfiai kérdés, hanem a települések jövőbeni működését is befolyásolja.

– fogalmazott. A szakember szerint különösen az elszigeteltebb falvak a legsérülékenyebbek, ahol a legalapvetőbb szolgáltatások biztosítása sem megy gördülékenyen.

Azt is kiemelte, hogy a populáció fogyása nem kifejezetten Hargita megyei sajátosság, hanem ez jellemző a legtöbb európai országra.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy

Az első nagy törést az 1990-es évek gazdasági átalakulása jelentette, amikor számos ipari munkahely megszűnt, ami elindította az elvándorlást. Az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozással pedig a külföldi munkavállalás tömeges méreteket öltött, elsősorban a fiatal, munkaképes korosztály körében. „Ráadásul

főleg azokban az esetekben, amelyekben a kivándoroltak gyermekei már intézményesített oktatási rendszerbe léptek, azaz elkezdték a napközit, iskolát” – fogalmazott a szakember. Ehhez adódott hozzá, hogy egyre később alapítanak családot a fiatalok, kevesebb gyermek születik, miközben a társadalom folyamatosan öregszik.

Kevesebb gyermek születik, egyre nehezebb működtetni az iskolát, az orvosi rendelőt vagy a tömegközlekedést. Ez pedig újabb elvándorlást indíthat el” – mutatott rá a népességcsökkenés következményeire.

korábban írtuk

Tovább fogy és öregszik Románia lakossága: 2080-ra 15,6 millió alá csökkenhet a népesség

Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.

Azonban a jelenlegi folyamatok nem mindenhol egyformák. Míg számos periférikus település tovább veszít lakosságából, a városkörnyéki községek egy része erősödni kezdett, különösen azok, amelyek tömegközlekedéssel is könnyen elérhetőek.

– magyarázta a szociológus.

korábban írtuk

Csökkenő népesség, átalakuló családmodellek – kimagaslóan magas az egyedülálló férfiak aránya Székelyföldön

Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.

Van kiút a népességfogyásra?

Gergely Orsolya szerint a népességfogyást teljesen megállítani valószínűleg nem lehet, de lassítható a folyamat, ehhez azonban egyszerre több területen is beavatkozásra volna szükség. Ezek közül az egyik legfontosabb a lakhatás biztosítása, az orvoslakások építésével példázódott Csíkszeredában, amely beruházás több fiatal orvost vonzott a hargitai megyeszékhelyre. A szociológus úgy véli,

Például az elöregedő falvakba is lehet szívesebben költöznének, ha olcsóbban jutnának lakáshoz, és ha a mobilitás is megoldott volna, lenne elérhető tömegközlekedés, amely összekötné ezeket a falvakat a várossal. Külföldi példákat is említett,

illetve felújítási támogatásokat biztosított annak érdekében, hogy új lakókat vonzzon. Svájcban pedig egyes hegyvidéki települések pénzügyi ösztönzőkkel, kedvezményes telkekkel és családtámogatási programokkal próbálták helyben tartani vagy visszacsábítani a fiatalokat.

Szintén fontos lehet a távmunkához szükséges digitális infrastruktúra fejlesztése is, hiszen azok a fiatalok, akik home office-ban (saját otthonukban) dolgoznak, szívesebben költöznének vidékre, ha adott ehhez az infrastruktúra. Ugyanakkor a közösség megtartó ereje is kulcsfontosságú, hiszen ahol van közösségi élet, onnan kevésbé vándorolnak el, illetve szívesebben kapcsolódnak be a település életébe.

– fogalmazott a szociológus.

Beszédes számok

Hargita megye lakossága 1992-ben több mint 348 ezer fő volt, ehhez képest a 2021-es népszámlálás alapján 291 950 főre csökkent a lakosok száma, egy egész városnyi ember „tűnt el” a megyéből.

Ugyanez a tendencia érezhető Románia szinten is, az országban több mint három évtizede tart a természetes népességfogyás: 1991 óta folyamatosan több a halálozás, mint a születés. Bár ez kezdetben nem járt együtt azonnali népességcsökkenéssel, 2010 körül már egyértelművé vált a lakosság számának visszaesése.

Arról is írtunk, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámítása szerint Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról.