
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Beüzemelték az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírsásgolórendszer első elemeit: egyelőre a magyar-román határtól Bukarest felé vezető A1-es, a fővárost a Fekete-tenger partjával összekötő A2-es autópályán, illetve a Bukarestet a moldvai országrésszel összekötő DN2-es főút Vrancea megyei szakaszán szerelték fel a traffipaxokat – közölte az Antena 3 hírtelevízió nyomán az MTI.
2025. január 07., 10:352025. január 07., 10:35
2025. január 08., 17:012025. január 08., 17:01
„A gyorshajtókat nem állítják már meg a rendőrök. A kihelyezett sebességmérők felvételei bekerülnek az integrált közúti forgalomfigyelő rendszerbe, majd a jármű tulajdonosának azonosítása és értesítése nyomán azonosítják és megbírságolják a járművezetőt” – magyarázta Bogdan Oproiu, a közlekedésrendészet parancsnokhelyettese.
Románia a második helyen áll az Európai Unióban az egymillió lakosra jutó halálos közlekedési balesetek aránya tekintetében – idézte fel a hírtelevízió.
A képviselőház 2022 decemberében ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a háromszáz traffipaxot és ötszáz térfigyelő kamerát integráló e-SIGUR országos közúti ellenőrző- és bírságolórendszer kiépítéséről szóló törvényt. A jogszabály szerint
A rendszerbe integrált kamerák nemcsak a megengedett sebesség túllépését képesek észlelni, hanem lehetővé teszik a közlekedési lámpák tilos jelzését semmibe vevő, a forgalommal ellentétes irányban haladó vagy erőszakos magatartást tanúsító gépkocsivezetők megbüntetését.
A rendszer az észlelt szabálysértésekről riasztást ad ki, ugyanakkor automatizálják a feljelentés elkészítését és a szabálysértés szankcionálását is, az e-SIGUR rendszer észlelései alapján ugyanis automatikusan szabálysértési eljárás indul, amelyről elektronikus aláírással hitelesített formában értesítik az érintetteket.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás