Figyeli, és tetten éri a tolvajokat

Az újonnan kinevezett felügyelőt, Sára Józsefet a polgármester, Nagy Zoltán mutatta be, egyben köszönetet is mondva neki, hogy elvállalt egy ilyen hálátlan feladatot. Merthogy akinek földje van Gyergyószentmiklóson, az tudja, mindennapos jelenség, hogy valakik lovakat legeltetnek mások területén, vagy lekaszálják és elviszik a füvet, esetleg egyéb termést lopnak el. A tolvajokkal pedig nem jó találkozni, és veszélyes, ha a gazda megpróbálja kérdőre vonni őket.

Sára József feladata az, hogy megfigyeli a kaszálókat, illetve egyéb földeket, és

ha illetéktelen személyeket lát, vagy éppen terméstolvajokat ér tetten, akkor riasztja a helyi rendőrséget.

A rendőröknek ugyanis számos más feladata is van, nem lehetnek mindig a mezőkön – hangzott el az indoklás.

Az új mezőőr nem büntethet, ez továbbra is a rendőrök hatásköre, de amint erről megegyezés született, az ő hívására azok a legrövidebb időn belül az adott helyszínre kell érjenek. A tilosban legeltetett lovak megőrzése és a hajtókert működtetése továbbra is a városi mellékgazdaság dolga.

Sára kötetlen munkaidővel dolgozik, éppen azért, hogy akkor és ott tudjon jelen lenni, amikor erre szükség van.

Tudja, hogy a napnak melyik időszakára jellemző, hogy a szekerek elindulnak a mezőre, és fűvel megrakottan térnek vissza. Akik ezzel foglalkoznak, nem lehetnek nyugodtak.

Az is közismert, hogy a fűlopások, tilosban legeltetések elkövetői többnyire a lovakat tartó, de területekkel nem rendelkező romák közül kerülnek ki. Sára József éppen ezért pár napja a téglagyári cigánytelepen szervezett gyűlésen mondta el a helyieknek, hogy ezután ő ellenőrzi a földeket. Nem sok megértést tapasztalt, másnap már tetten ért olyanokat, akik maguk is jelen voltak a találkozón.

Elmondta, ahogy ő látta, sok helyen vannak földek, amelyeken 2–3 méteres darabokon kaszáltak valakik. Ezek, az ilyen kisebb „belekaszálások” a jellemzők. Akik ezt teszik, nem lopják egyszerre nagyobb mennyiségben a lótakarmánynak valót. De

a kis lopások is nyilvánvalóan bosszantják a gazdákat, és ezt sem szabad tolerálni.

Sára Józsefnek megfontolandó megoldási javaslata is lenne erre: legyen lehetőség a legtöbb helyen elhanyagoltan hagyott sáncokban növő fű lekaszálására. Persze ezt nem lesz könnyű elfogadtatni a fűtolvajokkal, akik a jobb minőségű kaszálók termését szeretik előnyben részesíteni. Amint elhangzott,

nem ijed meg attól, ha rátámadnak, sokéves külföldi tapasztalatokkal rendelkezik, és a törvények által megengedett eszközökkel is ahhoz, hogy megvédje magát, ha úgy adódik.

Elhangzott, azt is tudni lehet, hogy vannak egyes „jóravaló”, egyébként saját területekkel rendelkező gyergyói gazdák is, akik nem vetik meg a más munkájának gyümölcsét, és ha tehetik, elviszik a szomszédok földjéről a száradó szénát. Arra számítanak, hogy a lopással úgyis a téglagyáriakat, vagy hozzájuk hasonló lakókat fogja gyanúsítani a károsult. Sára József az ilyen esetekre is figyel.