Fiatalok, akik nem csinálnak semmit

2015 és 2025 között a NEET-fiatalok aránya az EU 27 tagállama közül 22-ben csökkent. A legnagyobb csökkenést Olaszországban (12,4 százalékpontos csökkenés, 25,7-ról 13,3 százalékra), Görögországban (10,5 százalékpontos csökkenés, 24,1-ról 13,6 százalékra) és Horvátországban (9 százalékpontos csökkenés, 19,8-ról 10,8 százalékra) regisztrálták.

– írja az Agerpres hírügynökség az Eurostat adataira hivatkozva. Ezzel szemben három tagállamban nőtt a NEET-fiatalok aránya 2015 és 2025 között: Németországban 1 százalékponttal, Luxemburgban 1,2 százalékponttal és Ausztriában 1,6 százalékponttal. Dániában és Litvániában pedig stagnált.

A legmagasabb arányban azok a 15 és 29 év közöttiek tartoznak a foglalkoztatásban nem részesülő, és semmilyen oktatási vagy képzési programban részt nem vevő fiatalok közé, akik csak alapfokú oktatásban részesültek. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az EU-ban a 15 és 29 év közötti fiatalok körében a NEET-ek aránya az alacsony iskolai végzettségűek körében 12,8 százalék volt. Ez az arány a különböző tagország esetében változott:

A legtöbb tagállamban eltérések vannak a NEET-férfiak és -nők aránya között: uniós szinten tavaly a 15–29 éves fiatal nők 12 százaléka nem dolgozott és nem is tanult, míg a fiatal férfiaknál 9,9 százalék volt ez az arány.

Mindkét nem esetében Hollandiában a legalacsonyabb az arány: a férfiak körében 3,8, a nőknél 4,6 százalék. Ezzel szemben a legnagyobb arányt a nem foglalkoztatott és nem is tanuló fiatal férfiaknál Olaszországban jegyezték (17,7 százalék), a nőknél pedig Romániában (25,4 százalék).

2025-ben két olyan ország volt, ahol a NEET-kategóriába tartozó fiatal nők aránya legalább hét százalékponttal magasabb volt, mint a fiatal férfiaké. A legnagyobb különbséget Romániában (11,2 százalékpont) figyelték meg, amelyet Csehország (7,4 százalékpont) követett. Romániában a NEET-ek aránya a fiatal nők körében 25, a fiatal férfiak körében pedig 13,8 százalék volt.