Csíkszék
Udvarhelyszék
Marosszék
Gyergyószék
Háromszék

Fiatal lendülettel és szakmai tudással tenné vonzóvá a jövőt Zetelakán (x)

Székelyhon 2019. március 28., 14:58

A zetelaki közbirtokosság jelenleg több mint 10 ezer hektáron gazdálkodik, éves szinten magas pénzforgalommal, amely évről évre dinamikusan emelkedik. A látványos bevételnövekedésből azonban sem a tulajdonosok, sem a tágabb közösség nem részesül megfelelő arányban, és a közbirtokosság működtetésének, pénzügyi tevékenységének valós számai is érthetetlenül vannak közre adva. Ráadásul a közbirtokosság gazdasági súlya ellenére sem tölti be azt a társadalmi megtartó erőt, amellyel a fiataloknak vonzó perspektívát, jövőképet tudna adni, elősegítve itthon maradásukat. A fentieken változtatna Balázsi Arnold.

Balázsi Arnold nemcsak átlátható, kiszámítható és szakmai szempontok szerinti, fenntartható gazdálkodást szeretne a közbirtokosság élén megvalósítani, de ezzel együtt valódi közösségépítő szerepet is szán a szervezetnek. Fiatal kora ellenére sokéves, az üzleti szférában megszerzett szakmai és vezetői tapasztalattal a háta mögött konkrét tervekkel és stratégiával indul március 31-én a zetelaki közbirtokosság elnöki pozíciójáért.

– Miért látja azt, hogy radikális változásra van szükség a zetelaki közbirtokosságnál?

– Én magam is tulajdonos vagyok a zetelaki közbirtokosságban, és közel 2000 társammal együtt nagyon kevés információval rendelkezünk a működésről, bevételekről, költségekről,

csak azt tapasztaljuk, hogy minden évben növekszik a forgalom, miközben a jövedelmünk alig emelkedik.

És nem látjuk azokat a nagy beruházásokat, fejlődést sem, amelyekre ezek a megnövekedett összegek fordítódnak. Mindemellett számos üzletág évek óta csak veszteséget termel, és amelyeket máshonnan befolyt bevételekből finanszíroz a közbirtokosság, ahelyett, hogy racionalizálná és legalább önfenntartóvá tenné őket. A közreadott és elérhető gazdasági mutatók nem magyarázzák meg ezeket a folyamatokat, jelenleg átláthatatlan és követhetetlen a működtetés, azaz hogy mire mennyi és hogyan megy el a pénz. A gazdasági tényezőkön kívül, tősgyökeres zetelakiként azt is gondolom, hogy

egy ilyen méretű társulásnak sokkal nagyobb társadalmi szerepet kellene betöltenie a helyi közösség életében,

beruházásokkal, munkahelyteremtéssel, fejlesztési programok finanszírozásával kellene vonzó, megtartó jövőt mutatni a fiataloknak, hogy ne külföldben, hanem hazai boldogulásban gondolkozzanak. Már csak ezért is generációváltásra van szükség a közbirtokosságnál, ezért elnökként hozzám hasonló szemléletet és értékeket képviselő emberekkel szeretnék majd együtt dolgozni, így remélem, hogy a mostani választásnál több, a elképzeléseimet támogató jelölt is bekerül majd a vezetőtanácsba.

– Milyen konkrét tervekkel rendelkezik, melyek azok a legfontosabb területek, ahol változásokat eszközölne?

– Három olyan lényeges téma van, amelyeket mindenképp meg kell említenem, ezeknél látom a legnagyobb problémákat. Az első – és mivel ez adja a közbirtokosság bevételeinek nagy részét, így a legjelentősebb is – a rönkfa értékesítése. A mostani helyzet az, hogy a rönkfát a közbirtokosság árverésen adja el, de ömlesztve, faji osztályozás nélkül. Azaz a faipari ügyfeleknek olyan alapanyagot is meg kell venniük, amelyre semmi szükségük. Ez nemcsak a vevőknek nem előnyös, de nekünk, eladóknak sem, hiszen alacsonyabb áron tudjuk csak értékesíteni a magasabb értékű, minőségi fákat is, mivel nincsenek külön kategorizálva.

Egy osztályozási rendszer kiépítése és működtetése nem jelentene nagy beruházást, viszont minden érdekelt előnyére válna.

Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy ne csak alapanyag-eladásban gondolkodjunk, hanem feldolgozóüzemben is, hiszen azzal egyrészt hozzáadott értéket is teremtenénk, amellyel növelhetőek a bevételek, másrészt munkahelyeket is létre tudnánk hozni. Szintén jelentős észszerűsítésre van szükség a szarvasmarhafarm esetében is, amely az évtizedes működés ellenére még önfenntartó sem tud lenni, nemhogy profitot hozni. Jelenleg nem a piaci viszonyoknak, keresletnek megfelelő a gazdálkodás, sokkal drágábban állítjuk elő az élőhúst, mint versenytársaink, így folyamatos veszteséget termel ez az üzletág.

Technológiai fejlesztésekre, a modern, mai igényeknek megfelelő szakmai színvonal kialakítására van szükség a gazdaságos üzemeltetéshez.

Hasonló a helyzet az erdeigyümölcs-feldolgozóval is, amely kapacitásai nincsenek megfelelően kihasználva, itt is sürgősen optimalizálásra és hatékonyság növelésre van szükség, akár kiegészítő tevékenységekkel, akár termékpaletta bővítéssel. A természeti erőforrásaink felmérése, azok hasznosíthatóságának feltérképezése is várat még magára, például a forrásvizek palackozása, vagy a kőbányák fenntartható kitermelése is jó és fejlesztendő irány lehet. Ezeket természetesen olyan módon képzelem el, hogy élővilágunk értékeit megőrizzük, sőt, minél szebbé és élhetőbbé tegyük környezetünket és úgy adjuk azt át gyermekeinknek. A fenti megvalósításokhoz minél nagyobb arányban szeretnék majd pályázati és egyéb külső forrásokat bevonni, hogy a lehető legkisebb önerő ráfordítással tudjuk őket véghez vinni. És mivel közösségi érdekekről van szó, egyértelmű, hogy

szorosabb együttműködésekre van szükség társszervezeteinkkel, az önkormányzatokkal, üzleti partnereinkkel is.

A társuláson belül átláthatóságot, egyszerű üzemeltetési rendszert szeretnék kialakítani, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek azzal, milyen tevékenységek folynak a közbirtokosságnál és hogy azok mennyit és hogyan termelnek.

– Az látszik, hogy jól átgondolt és stratégiai elképzelései vannak a közbirtokosság működtetésével kapcsolatban. Ezeken kívül miért lesz érdemes az ön elnökségére szavazni vasárnap?

– Sokaknak talán meglepő lehet, hogy úgymond kívülről, a versenyszférából érkezve akarok változásokat véghez vinni a közbirtokosságnál, de azt gondolom, most pont erre van szükség, mert jelenleg állóvíz van, semmi nem fejlődik. Nem rendszer-, hanem generációváltást szeretnék, amellyel közösségünk jövőjét biztosíthatjuk, és a hozzám hasonló fiataloknak itthoni lehetőségeket, perspektívákat mutathatunk, hozhatunk létre. Ehhez pedig szükség van szakmai és vezetésbeli irányváltásra is. Ipari környezetvédelmi mérnöki tanulmányaimat Marosvásárhelyen és Kolozsváron végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki diplomámat pedig Székelyudvarhelyen, a MÜTF-ön szereztem meg. Sok éves tanácsadói, vezetői tapasztalatom van, legutóbbi munkakörömben faiparban termelési igazgatóként már több mint 60 ember munkáját irányítottam. Azt gondolom, hogy

a román, angol nyelvtudásom, szakmai és üzleti ismereteim, vezetői képességeim, és nem mellesleg, helyismeretem és kapcsolatrendszerem is jó alapot adnak ahhoz, hogy belevágjak és szép eredményeket tudjak majd elérni a közbirtokosság elnökeként.

30 éves vagyok, Botond fiam másfél éves és júniusra várjuk Evelin lányunkat. Én itthon, Zetelakán képzelem el a saját, a családom és a gyermekeim jövőjét is, és azt szeretném, ha egy prosperáló, fejlődő magyar közösség részeként nőhetnének fel. Így mindent meg fogok tenni azért, hogy a közbirtokossági elnökségem alatt a lehető legtöbb pozitív gazdasági és társadalmi változást érjem el, és hogy ezeket a feltételeket közösen biztosítani tudjuk nemcsak nekik, de mindannyiunknak.

(X)

HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS