
Külső és belső munkálatok is zajlanak a bentlakásnál
Fotó: Csató Andrea
Nem hiába kellett távozzanak a bentlakók a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpont bentlakásából, hiszen egy pályázatnak köszönhetően elkezdődhetett az intézmény energetikai felújítása. Az is elképzelhető, hogy hosszú távon új funkciót kap az épület.
2025. február 16., 12:352025. február 16., 12:35
Tatarozva volt ugyan, de valójában sohasem végeztek teljes felújítást a helyiek által szentkeresztbányaiként ismert Gábor Áron Iskolaközpont elmúlt rendszerben épült bentlakásában, ezért is vált fontossá az épület korszerűsítése – magyarázta a Székelyhonnak Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere.
– folytatta az elöljáró.
Ebből egyebek mellett
megszüntethetik az ázást a pincében,
megújulhat a tetőzet,
korszerűsíthetik a villanyhálózatot,
tűzvédelmi rendszert alakíthatnak ki,
elvégezhetik a hőszigetelést,
kicserélhetik az ajtókat és ablakokat,
továbbá korszerűsíthetik a termeket és a vízhálózat egy részét.
Ezenkívül egy újabb bejáratot is építhetnek az épületbe, amely a Mihai Eminescu utcába fog nyílni. Az iskola korábban már nagyjából rendbe tette a mellékhelyiségeket és a folyosókat, ahol viszont mégsem, azt valószínűleg helyi pénzből fogja megoldani az önkormányzat.
Fotó: Csató Andrea
Lőrincz Csaba arról is beszélt, hogy bár jelentős önrészt kellett volna bevállaljanak a projekt során, szerencsére a meghirdetettnél alacsonyabb áron vállalta a munkát a közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelező, így csökkentek a terhek.
Tavaly munkához is látott a kivitelező, amely mostanra nagyjából befejezte a tetőzet felújítását és megszüntette a pincei ázásokat is. Az épület belső részén két emelet felújítása zajlik, de már kint is elkezdődött a kivitelezés. Bentlakók egyébként nem tartózkodnak jelenleg az internátusban, ők máshol kerestek szálláshelyet.
Fotó: Csató Andrea
Nagyon sok diák volt régen elszállásolva az iskolaközpont többszintes bentlakásában, hiszen a tanintézménybe járók vasipari szakokon tanulhattak, a Szentegyházán üzemelő vasgyár pedig munkalehetőséget is biztosított nekik – tekintett vissza a múltba a polgármester.
A régi „füstös” napközi elbontásakor például az internátus földszintjére költöztették a kicsiket, amíg az új létesítmény megépül számukra. A bentlakásban mindemellett különböző szakirányú tantermeket, archívumot, valamint könyvtárat is kialakítottak.
A felújítás után nemcsak megőrzik a bentlakást, hanem új funkciókban is gondolkodnak: hosszú távon gondolkodva, ha továbbcsökken a bentlakók száma, például szolgálati lakásokat is kialakíthatnak ott.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!