
Mátyás Gábor. Templomépítő plébános
Fotó: Veres Nándor
Amikor sokan laktak Sikaszóban, erdei lakban misézett a zetelaki lelkipásztor. Aztán Zeteváralja leányegyházaként építették a fakápolnát. A népességfogyás évtizedeiben sem hagyta el őket a remény. Már növekszik a filia lélekszáma, új templom felszentelésére készülnek.
2018. július 17., 14:102018. július 17., 14:10
Egy emberöltő alatt, különböző korokban kétszer élték át az idősebb helybéliek az Istennek szentelt hajlékok felmagasodását. A település első kápolnáját egy éve bontották le. A téglatemplom elkészültéig a szentmiséket kéthetente és ünnepeken a kultúrotthonban tartották.
Templom- és közösségépítő atya
„Kacagó pap bácsiként” emlegetik közösségeiben Mátyás Gábor szentszéki tanácsos-plébánost, Zeteváralja, Libán, Sikaszó és Ivó lelkipásztorát. Az önállósult egyházközség első papja pályakezdőként lelket öntött a völgy népébe, amelyet a víztározó építésekor az eltelepítés réme fenyegetett, majd az elvándorlás tizedelt meg.
A pár hónapja nyugdíjas plébános vallja: „a Szűzanyának sokat köszönhetek”.
Fotó: Veres Nándor
Az egyháznak a helybéliek életében játszott komoly szerepéről és a templomépítésről néhai Szálasy Ferenc is megemlékezett Tőről metszett székely világ című, 2010-ben megjelent könyvében. „Sikaszóban régebben nem volt templom, temető. A jelenlegi kistemplom építése Gábor atyának, Zeteváralja római katolikus plébánosának nevéhez fűződik. Ő volt, aki összefogta a sikaszói meg a küküllőmezei híveket e cél megvalósítása érdekében. A két tanya lakossága példaértékű összefogást és hozzáállást tanúsított. A lakosság részéről kiemelkedő érdeme volt Sánduly Ida néninek, aki óriási ambícióval és katonás hozzáállással mozgósította a lakosságot. Mindemellett jó példával is elöl járt, mivel ő adományozta az egyháznak a telket mind a templom, mind a temető részére. Így sikerült rövid idő alatt felépíteni a templomot. Világítását azóta is Ida néni családja biztosítja.”
Sánduly Laci bácsi felidézte a közelmúltat
Fotó: Barabás Ákos
Kápolnatörténet
Id. Sánduly Lászlónak a szülei is Sikaszóban éltek. A lakosság fő megélhetési forrása az erdőkitermelés és az állattartás volt. Népes volt a település és az általános iskolai osztályok. „A ’70-es évektől az összeomlásig tíz tanító szolgált egyszerre.” Hegyi házacskában tartották a misét. Megszületett a vágy: kellene egy templom.
Hasonlóképpen az erdőkitermelés főnöke, a csomafalvi Benedek Imre is. Összefogott a nép, mindenki odaállt, amit tudott, adott. A barakkokban lakó erdőkitermelő munkások is szépen adakoztak, és a fát készen vitték. Éjjel-nappal hordták az anyagot. Traktorral, traffal, szekérrel húzatták a fát, Zsigmondtelepen, a gattereken vágatták ki.” Ha ment valaki ellenőrizni, leültették, körülvették, etették-itatták „jó szívvel fogadtuk” – mondta el mosolyogva Laci bácsi.
Gábor atya elmondta, nem volt építkezési engedélyük, de reménykedtek, nekifogtak. Gyorsan kellett haladniuk. A fa egyik nap még élt, másnap kivágták, nem volt lehetőség a szú vagy más kártevők elleni védekezésre.
Az 1983-ban Rózsafüzér királynője tiszteletére felszentelt misézőhely inkább ravatalozóként szerepelt. A rendszerváltás után tornyot emeltek elé, melynek 230 kilós harangját a zeteváraljai templomból adták.
Sebők Magdi néni mindkét építkezésnek részese volt
Fotó: Barabás Ákos
Bíznak a jövőben
Vizenyős területen állt az elektromos áram nélküli fakápolna. Megtámadta a gomba, és a vöröshangyák is – elrágták a gerendákat, szét lehetett morzsolni. Az építmény nem, de a torony stabil volt. A helybéli Sebők Magdolnától tudjuk, hogy a templom előtti feszületet a vihar ledöntötte, a korpusz is javításra szorult.
Idényben a nyaralókkal mintegy ezer főre duzzad a százhetven lélekszámú helyi közösség. A villanyáram bevezetésével megszűntek a mostoha körülmények Sikaszóban, fiatal családokkal gyarapszik a lakosság. Nagyobb istenházára volt igény.
Fotó: Veres Nándor
Az új, téglából készült, huszonkét méter hosszú, nyolc és fél méter széles templom építkezési engedélyét a székelyudarhelyi Luka Csaba terveire kapták.
A héten már láthatók lesznek a dicsőséges olvasó titkait és a Szent Korona Szent Istvánnak való felajánlását ábrázoló képek, amelyek Székelyudvarhelyen Asztalos Lehel irányításával készültek a nyilászárókra. Lázár Imre öntödéjéből való a 300 kilós harang. A karzaton kap helyet a Pap Zoltán és csapata által készített, fenyőkoronás díszítésű új orgona. A plébánostól tudjuk, hogy
Fotó: Veres Nándor
A kálváriaképeket, valamint a Szent Margit- és Szent Erzsébet-szobrot a Marosszentannán élő Demeter József faragómester készítette. A Lengyelországból érkező Irgalmas Jézus- és Szűzanya-szobrot a szentélyben helyezik el. Egyelőre a régi padokat helyezik vissza, de terveik közt szerepel újak készíttetése.
Az utolsó simításokat végzik, kerítést építenek, és élettel töltik meg a zöldövezetet. Az új templomot a hívek kérésére Nagyboldogasszony védelmébe ajánlják július 28-án. A délután öt órakor kezdődő szentelési mise főcelebránsa Tamás József püspök lesz.
Fotó: Veres Nándor
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
szóljon hozzá!