
Fotó: Veres Nándor
Göröngyös és buktatókkal teli út vezet a Gordon-tetőn épülő Krisztus-kilátóhoz: a közvéleményt megosztó, egyházi áldást nélkülöző ominózus „pléhkrisztus” építése a végéhez közeledik. Hivatalos átadásról ugyan még nincs szó, azonban az építkezési engedélyt november 28-án újból kiadó farkaslaki polgármesteri hivatal további terveket szövöget: jövőtől a tetőre vezető utat is feljavítanák. Megnéztük Kelet-Európa legnagyobb fémből készült Krisztus-ábrázolását.
2011. december 13., 18:562011. december 13., 18:56
2011. december 20., 18:512011. december 20., 18:51
Előbb Farkaslakán jobbra, majd a bogárfalvi tábla mellett balra tértünk: innen kanyarog a néhány kilométeres földút Krisztus lábához. Autónkat féltve a Gordon-tető aljától gyalog vágtunk neki az emelkedőnek, a meredek oldal nem turistabarát. A munkacsoport működtette generátor hangját követve értünk ki a kilátó tisztására: a hétágra sütő napra lehetett nézni, a Krisztus-szoborra nem.
Az alapot a nyikómalomfalvi Laszlo Constr. Kft. készítette, ottjártunkkor a székelyudvarhelyi NYKO Kft. munkásai dolgoztak a fémvázon. Krisztus törzse horganyzott vasból, palástja, feje és a nemrégiben helyükre került kezei pedig inoxszal bevont fémből készültek – tudtuk meg a helyszínen. A hat részből álló szerkezet második szintjéig lehet egyelőre kötél nélkül is felkapaszkodni, a létrák elhelyezése után a szobor szegycsontjánál a szejkei út felé, tarkóján pedig a Kalonda irányába lehet majd kitekinteni. „Szép, tiszta időben legmesszebb a Fogarasi-havasokig is ellát az ember” – mesélték a munkások.
A Zavaczky Walter Levente szobrász által készített szobornak az eredeti tervek szerint augusztus 21-ére kellett volna elkészülnie, a Protemp Alapítvány által szorgalmazott projekt azonban akkor építkezési engedélyek hiányában félbeszakadt. A beruházás közel 200 000 eurónyi költsége a Gordon Kft., a farkaslaki önkormányzat, vállalkozók és magánszemélyek jóvoltából gyűlt össze. A pontos összeg felől tudakozva kerestük Magyari Árpádot, a Protemp Alapítvány elnökét, aki viszont nem volt hajlandó válaszolni kérdésünkre, sőt zaklatásnak minősítette a telefonhívást.
„Kicsit időigényes volt az építés, főként, hogy nyáron az engedélyek hiánya miatt le is kellett állítani, de hál\' istennek most már minden rendeződött” – mondta a helyszínre kiszálló Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere, hangsúlyozva, hogy a megrendelő a székelyszentléleki közbirtokosság, tehát a belterületként nyilvántartott kilátó építkezési engedélyét a farkaslaki önkormányzatnak kellett kiadni. „Jövő tavasszal a tetőre vezető utat is feljavítjuk, illetve jövőre a szobor alapját természetes kővel burkolják be, valamint lépcsőfeljárat is kerül rá” – tette hozzá az elöljáró, megjegyezve, hogy a munkálatok befejeztével a szobor inoxrészeit újból lekezelik, polírozzák, így valamivel fényesebb lesz azok felülete.
„A község lakosainak reakciói alapján és a turisztikai szempontot figyelembe véve úgy érzem, szükséges volt a kilátó megépítése. Felfelé kanyarogva a tetőre valami felemelő érzés járja át az embert a szobor láttán” – osztotta meg véleményét Albert Mátyás. Farkaslaka polgármestere abbéli örömét is kifejezte, hogy a sok viszálykodás ellenére a gondviselés mégis a beruházás mellé állt, kitartott a szép idő, így néhány héten belül befejeződhetnek a munkálatok.
Az elképzelés szerint turistalátványosság lesz a Krisztus-kilátó, Albert Mátyás úgy véli, a projektet övező viták a tudatos PR-nál is hatékonyabbak voltak: így azok is kilátogatnak a Gordon-tetőre, akik ellenezték, akiket ez idáig nem érdekelt a téma vagy annak vallási vonatkozása. „A tájkép nem a szobor révén fog elcsúnyulni. Véleményem szerint azon szakmabeliek, akik ellenezték a tervet, csak irigységből tették ezt” – fejtette ki az elöljáró, majd hozzátette, a helybéliek úgy lesznek majd a pléhkrisztussal, mint a párizsiak az Eiffel-toronnyal.
Elsüllyedt szerda reggel egy vontatóhajó a Konstanca megyei Midia kikötőben, folyamatban van az incidenskor a fedélzeten lévő személyek keresése és mentése – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
szóljon hozzá!