17. helyen áll 52 igen válasszal a Maros Megyei Klinikai Kórház, 41. helyen a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház (29 igen válasz), 65. a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház (19 igen válasz), 78. a Marosvásárhelyi Sürgősségi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet (15 igen válasz), 87. a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház (14 igen válasz), és 113. a Sepsiszentgyörgyi Megyei Sürgősségi Kórház (9 igen válasz). A jelentés szerint a január és július közötti időszakban, az ország 352 kórházában végzett felmérés során a kérdőívet kitöltő páciensek közül összesen 3800-an válaszoltak igennel a csúszópénzzel kapcsolatos kérdésre. Arra azonban nem térnek ki, hogy az összes válaszadó között mekkora volt az igennel válaszolók aránya, illetve arról sem közöltek adatot, hogy összesen hány páciens töltötte ki a kérdőívet.

„Elfogadhatatlan és elítélendő”

„Elfogadhatatlannak és elítélendőnek tartjuk, ha orvos vagy asszisztens figyelmesség vagy hálapénz adásának feltételévé teszi az egészségügyi ellátást.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban életbe léptetjük a 2018/600-as, a kormány főtitkársága által kiadott rendeletet, az ebben előírt belső menedzseri ellenőrző rendszer keretében a hálapénz jelenségének visszaszorítása érdekében is teszünk. A belső levelezőlistákon ugyanakkor közöltünk a hálapénzre vonatkozó tájékoztató anyagokat, például egy orvos bírósági ügyéről is osztottunk meg információkat” – ismertette csúszópénzzel kapcsolatos álláspontját, illetve a hasonló esetek megelőzése érdekében foganatosított intézkedéseiket Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetője.

Írásban közölt válaszában azonban megjegyezte, a közzétett lista adatait nem tartják teljesen reálisnak, mivel az adatgyűjtés módja, reprezentativitása számos kérdést felvet. Nem tudják például, hogy hány válaszadó volt összesen, ugyanakkor a feltett kérdés sem egyértelmű, hiszen azt, hogy kértek-e a betegektől pénzt, akár a társfinanszírozással nyújtott szolgáltatásokra is lehet érteni – mutatott rá válaszában.

Érdeklődésünkre Konrád Judit azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban idén még egy alkalommal sem jelezték páciensek vagy hozzátartozóik, hogy hálapénzt kértek volna tőlük orvosok vagy asszisztensek.

A csíkszeredai kórházban a közeljövőben egy betegelégedettséget mérő digitális rendszert helyeznek üzembe, ennek segítségével saját felmérést is készítenek majd a hálapénz elterjedtségéről.

Közvetlen visszajelzést nem kaptak

A székelyudvarhelyi kórház a 87. helyen áll az említett listán, itt a kérdőíves felmérésben összesen 14 páciens válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy valamilyen figyelmességet az orvosok, illetve az asszisztensek, ápolók. A kórház főigazgatója, Lukács Antal érdeklődésünkre elmondta, nem tudja véleményezni a helyezést és a kérdésre adott 14 pozitív választ, ugyanis nem tudni semmit arról, hogy összesen hány válaszadóból került ki az említett 14. Az intézmény nem kapott tájékoztatást az egészségügyi minisztériumtól a kérdőíves felmérés eredményéről, így pontos információk arról sincsenek, hogy ez a jelenség mennyire elterjedt az egészségügyben, de véleménye szerint csökkent a hasonló esetek előfordulásának gyakorisága.

– vélekedett Lukács Antal. Noha a felmérés eredménye szerint 14 páciens igennel válaszolt a kérdésre, mint azt a kórházigazgató kérdésünkre elmondta, az intézmény vezetősége nem kapott ilyen panaszt, visszajelzést a betegektől. Ha kiderülne egy ilyen eset – folytatta –, az mindenképpen fegyelmi eljárást vonna maga után, amely akár elbocsátással is végződhet. Arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni az intézmény vezetősége az ilyen esetek előfordulásának megelőzése érdekében, Lukács Antal azt válaszolta, erre még a kórház belső rendszabályzatában sem kell kitérni, hiszen a törvény is tiltja a csúszópénz elfogadását, ami nemcsak az egészségügyre, hanem a teljes közszférára vonatkozik, és ezt az előírást minden alkalmazottnak ismernie kell és be kell tartania.

A listán szereplő másik két Maros megyei kórháztól nem kaptunk választ kérdéseinkre.