Felére csökkent a kezeletlenül lerakott hulladékmennyiség Hargita megyében

noha továbbra is messze elmaradnak az európai uniós elvárásoktól, akárcsak az ország legtöbb megyéjében.

Az EU-s követelmények évről-évre egyre nagyobb arányú újrahasznosítást írnak elő. 2025 január elsejére ez minimum 55 százalékos kellett legyen, 2024-ben ez még 50 százalék volt. Utóbbi azért fontos, mert a környezetőrség az utolsó teljes év adatait összesíti, azaz a múlt év végén befejeződött ellenőrzés a 2024-es adatokat összesíti.

Azt még meg kell vizsgálják, és ha megfelelőek lesznek az eredmények, a takaróanyagra nem is fog majd fizetni környezetvédelmi alapot a lerakó. Mivel nagyok ezek a mennyiségek, ez segítséget jelent majd az önkormányzatoknak, az ADI-nak (a közösségi fejlesztési társulásnak), de végső soron minket, hulladéktermelőket is segít” – fogalmazott Balla Izabella.

A takaróanyaggá váló hulladék lényegében komposztot jelent, tehát az ilyen hulladék már veszélytelen, nem jelent terhelést a környezetre,

A megyei környezetőrség vezetője elmondta ugyanakkor azt is, hogy az 53,06 százalékos eredmény még nem jó arány, hiszen „lerakás kezelés nélkül nem történhet”, ám a cekendi lerakónál, ahová a remetei központ beindulásáig, azaz 2024 június 3-ig szállították a hulladékot, már nem érte meg beruházni megfelelő kezelőrészlegre, éppen a remetei lerakó beindulásának a közelsége miatt.

A kezelt hulladékmennyiség tekintetében az idei ellenőrzések adnak majd teljes képet, hiszen azok már a 2025-ös, azaz a remetei központ első, teljes évi működésének adatait tartalmazzák majd, fűzte hozzá a megyei szakhatóság vezetője.

Újrahasznosítás: nagyok a különbségek a települések között

Az újrahasznosítás, újrafeldolgozás aránya a Hargita megyei hulladék esetében 12,98 százalékos, majdnem 4 százalékkal több az egy évvel korábbi 9,1 százaléknál. Ez nagyjából az országos átlagnak megfelelő arány az elmúlt évek adatai alapján, de – akárcsak az országos középérték – messze elmarad a 2024-re vonatkozó 50 százalékos EU-s elvárástól.

A megyén belül több mint tízszeres eltérések vannak az újrahasznosítást, újrafeldolgozást tekintve a legjobb és legrosszabb mutatókkal rendelkező települések között. Az egy évvel korábban legjobban teljesítő Korondot megelőzve ezúttal

ahol az újrahasznosítás aránya 33 százalékos (egy évvel korábban 21% volt). Korond a második helyen áll 25,9 százalékkal (egy évvel korábban 25,26% volt), a harmadik Madéfalva 28 százalékkal.
A lista végén álló települések egyikén sem éri el a 2 százalékot a hulladék újrahasznosításának, újrafeldolgozásának mértéke: Gyergyóhollón 1,48 százalékos, Balánbányán 1,59 százalékos, Zetelakán pedig 1,6 százalékos ez az arány.

még akkor is, ha nemigen volt egyéb szelektíven gyűjtött hulladékuk – mondta az adatokkal kapcsolatban Balla Izabella. Példaként említette Gyergyószentmiklóst, ahol az 5064 tonna háztartási hulladékhoz 376 tonna, szelektíven begyűjtött betétdíjas csomagolóanyag társul. Utóbbi nem tűnik ugyan soknak, de – tekintve, hogy a jelentős részét könnyű műanyaghulladék teszi ki – ez rengeteg PET-palackot jelent. Csíkszeredában a 12 180 tonna háztartási hulladékhoz 582 tonna betétdíjas csomagolóanyag társul.

Nőtt a lerakást elkerülve értékesített hulladékmennyiség is

A környezetőrség a hulladéklerakást elkerülve értékesített hulladékkezelés adatait is összesíti. Ez nem feltétlenül jelent újrahasznosítást. Ebbe a kategóriába tartozik például az éghető hulladékok értékesítése, például cementgyárak számára – ez nem számít újrahasznosításnak, újrafeldolgozásnak, hiszen ilyen esetben a hulladék megsemmisül.

Hargita megyében a hulladéklerakást elkerülve értékesített hulladék aránya 26,59 százalékos, ami majdnem 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 18,19 százalékhoz képest.

Bírságok

A gyenge újrahasznosítási arány miatt az elmúlt évben nemigen bírságolt a megyei környezetőrség. Ennek az is az oka, hogy a bírósági törvényértelmezés szerint hat hónapon belül elévül egy ilyen ügy, és ha a szakhatóság nem kap időben utasítást a főhatóságtól ilyen jellegű tematikus ellenőrzésre, akkor kifutnak az időből. Volt is már elvesztett perük, mert időközben elévült az ügy, mondta Balla Izabella. Azonban arra is kitért, hogy

ahol a textilhulladék begyűjtése nem volt megszervezve, ahol nem volt kijelölve egy helyiség, ahol a lakosság leadhatta az ilyen jellegű hulladékot, ott bírságolt a környezetőrség. Szankciókat alkalmaztak ugyanakkor ott is, ahol illegálisan leöntött szemetet találtak: 205 000 lej értékben bírságoltak ilyen okok miatt tavaly, 9 esetben pedig írásos figyelmeztetést alkalmaztak.

minden fontos mutató esetében 20-25 százalékos növekedés tapasztalható – derül ki az országos hatóság jelentéséből.
Összesen több mint 163 millió lej bírságot rótt ki a környezetőrség tavaly, ami önmagában is rekordot jelent – írják.

A nem megfelelő hulladékgazdálkodás továbbra is jelentős probléma országos viszonylatban, ami a hulladékszállítások esetében 77 százalékos szabálytalansági rátát jelent, továbbá több mint 2 millió tonna hulladékot szállítottak el úgy tavaly, hogy azt a hazai hulladékkezelő létesítmények végül nem fogadták be – áll a környezetőrség éves jelentésében.