
12,98 százalékos a hulladék-újrahasznosítás, -feldolgozás aránya Hargita megyében, ami jócskán elmarad az 50 százalékos EU-s elvárástól
Fotó: Borbély Fanni
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
2026. február 04., 07:342026. február 04., 07:34
A környezetőrség minden évben ellenőrzéseket végez a megye településein a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások betartását vizsgálva, majd összesítést készítenek az eredményekből. A múlt év végén befejeződött ellenőrzések adatai országos viszonylatban még feldolgozás alatt állnak, így azt még nem tudni, Hargita megye pontosan hol helyezkedik el az országos rangsorban. Azt viszont már igen, hogy a
noha továbbra is messze elmaradnak az európai uniós elvárásoktól, akárcsak az ország legtöbb megyéjében.
Az EU-s követelmények évről-évre egyre nagyobb arányú újrahasznosítást írnak elő. 2025 január elsejére ez minimum 55 százalékos kellett legyen, 2024-ben ez még 50 százalék volt. Utóbbi azért fontos, mert a környezetőrség az utolsó teljes év adatait összesíti, azaz a múlt év végén befejeződött ellenőrzés a 2024-es adatokat összesíti.
Fotó: Gergely Imre
Abban az évben kezdte meg működését a Gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ, igaz, csak az év közepe környékén, de már a féléves működés is jelentősen javította a megye hulladékgazdálkodási adatait, derült ki a Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője által közölt adatokból.
„Felére csökkent a kezeletlenül lerakott hulladékmennyiség, azaz 99,98 százalékról lecsökkent 53,06 százalékra. Ez annak a jele, hogy kezelik Remetén a hulladékot, tehát
Azt még meg kell vizsgálják, és ha megfelelőek lesznek az eredmények, a takaróanyagra nem is fog majd fizetni környezetvédelmi alapot a lerakó. Mivel nagyok ezek a mennyiségek, ez segítséget jelent majd az önkormányzatoknak, az ADI-nak (a közösségi fejlesztési társulásnak), de végső soron minket, hulladéktermelőket is segít” – fogalmazott Balla Izabella.
A takaróanyaggá váló hulladék lényegében komposztot jelent, tehát az ilyen hulladék már veszélytelen, nem jelent terhelést a környezetre,
A megyei környezetőrség vezetője elmondta ugyanakkor azt is, hogy az 53,06 százalékos eredmény még nem jó arány, hiszen „lerakás kezelés nélkül nem történhet”, ám a cekendi lerakónál, ahová a remetei központ beindulásáig, azaz 2024 június 3-ig szállították a hulladékot, már nem érte meg beruházni megfelelő kezelőrészlegre, éppen a remetei lerakó beindulásának a közelsége miatt.
A kezelt hulladékmennyiség tekintetében az idei ellenőrzések adnak majd teljes képet, hiszen azok már a 2025-ös, azaz a remetei központ első, teljes évi működésének adatait tartalmazzák majd, fűzte hozzá a megyei szakhatóság vezetője.
Az újrahasznosítás, újrafeldolgozás aránya a Hargita megyei hulladék esetében 12,98 százalékos, majdnem 4 százalékkal több az egy évvel korábbi 9,1 százaléknál. Ez nagyjából az országos átlagnak megfelelő arány az elmúlt évek adatai alapján, de – akárcsak az országos középérték – messze elmarad a 2024-re vonatkozó 50 százalékos EU-s elvárástól.
A megyén belül több mint tízszeres eltérések vannak az újrahasznosítást, újrafeldolgozást tekintve a legjobb és legrosszabb mutatókkal rendelkező települések között. Az egy évvel korábban legjobban teljesítő Korondot megelőzve ezúttal
ahol az újrahasznosítás aránya 33 százalékos (egy évvel korábban 21% volt). Korond a második helyen áll 25,9 százalékkal (egy évvel korábban 25,26% volt), a harmadik Madéfalva 28 százalékkal.
A lista végén álló települések egyikén sem éri el a 2 százalékot a hulladék újrahasznosításának, újrafeldolgozásának mértéke: Gyergyóhollón 1,48 százalékos, Balánbányán 1,59 százalékos, Zetelakán pedig 1,6 százalékos ez az arány.
Fotó: Gergely Imre
A megyei jogú városok közül sorrendben Maroshévíz, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós javított a legjelentősebben korábbi mutatóján, Csíkszereda kevésbé, viszont továbbra is megyeközpont áll az élen a municípiumok között a megyében: Csíkszereda 17,75% (egy évvel korábban 14,23%), Székelyudvarhely 17,3% (korábban 9,17%), Maroshévíz 15,3% (korábban 1,64%), Gyergyószentmiklós 8,09% (korábban 1,78%).
Ezeknek a településeknek nagyobb a lakossága, így a háztartási hullandékmennyiség is, viszont ott,
még akkor is, ha nemigen volt egyéb szelektíven gyűjtött hulladékuk – mondta az adatokkal kapcsolatban Balla Izabella. Példaként említette Gyergyószentmiklóst, ahol az 5064 tonna háztartási hulladékhoz 376 tonna, szelektíven begyűjtött betétdíjas csomagolóanyag társul. Utóbbi nem tűnik ugyan soknak, de – tekintve, hogy a jelentős részét könnyű műanyaghulladék teszi ki – ez rengeteg PET-palackot jelent. Csíkszeredában a 12 180 tonna háztartási hulladékhoz 582 tonna betétdíjas csomagolóanyag társul.
A környezetőrség a hulladéklerakást elkerülve értékesített hulladékkezelés adatait is összesíti. Ez nem feltétlenül jelent újrahasznosítást. Ebbe a kategóriába tartozik például az éghető hulladékok értékesítése, például cementgyárak számára – ez nem számít újrahasznosításnak, újrafeldolgozásnak, hiszen ilyen esetben a hulladék megsemmisül.
Hargita megyében a hulladéklerakást elkerülve értékesített hulladék aránya 26,59 százalékos, ami majdnem 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 18,19 százalékhoz képest.
A gyenge újrahasznosítási arány miatt az elmúlt évben nemigen bírságolt a megyei környezetőrség. Ennek az is az oka, hogy a bírósági törvényértelmezés szerint hat hónapon belül elévül egy ilyen ügy, és ha a szakhatóság nem kap időben utasítást a főhatóságtól ilyen jellegű tematikus ellenőrzésre, akkor kifutnak az időből. Volt is már elvesztett perük, mert időközben elévült az ügy, mondta Balla Izabella. Azonban arra is kitért, hogy
ahol a textilhulladék begyűjtése nem volt megszervezve, ahol nem volt kijelölve egy helyiség, ahol a lakosság leadhatta az ilyen jellegű hulladékot, ott bírságolt a környezetőrség. Szankciókat alkalmaztak ugyanakkor ott is, ahol illegálisan leöntött szemetet találtak: 205 000 lej értékben bírságoltak ilyen okok miatt tavaly, 9 esetben pedig írásos figyelmeztetést alkalmaztak.
A textilhulladék begyűjtését kötelezően meg kell szervezzék az önkormányzatok. Voltak bírságok ilyen jellegű mulasztások miatt a megyében.
Fotó: Haáz Vince
Múlt héten közzétett éves tevékenységi jelentésében az Országos Környezetőrség a 2025-ös esztendő problémájának nevezi a nem megfelelő hulladékkezelést. Noha az ellenőrzési akciók száma csökkent – részben Románia Schengen-csatlakozása, részben pedig az ellenőrzési folyamatok összetettebbé válása miatt –, de az alkalmazott szankciók száma és
minden fontos mutató esetében 20-25 százalékos növekedés tapasztalható – derül ki az országos hatóság jelentéséből.
Összesen több mint 163 millió lej bírságot rótt ki a környezetőrség tavaly, ami önmagában is rekordot jelent – írják.
A nem megfelelő hulladékgazdálkodás továbbra is jelentős probléma országos viszonylatban, ami a hulladékszállítások esetében 77 százalékos szabálytalansági rátát jelent, továbbá több mint 2 millió tonna hulladékot szállítottak el úgy tavaly, hogy azt a hazai hulladékkezelő létesítmények végül nem fogadták be – áll a környezetőrség éves jelentésében.
Szolgálat közben, egyenruhában vették őrizetbe azt az Arad megyei rendőrt, akit korrupcióval gyanúsítanak.
Tönkrement a gödrös úton egy beteghez riasztott mentőautó Galac megyében. A sofőr hiába próbálta kikerülni az esővízzel borított hatalmas mélyedéseket, az autó végül lerobbant. Kálváriájukat térfigyelő kamera rögzítette.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
1 hozzászólás