
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
2021. március 28., 10:062021. március 28., 10:06
A helyi római katolikus és református temető határán felállított emlékmű magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelőtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek.
Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott, felhergelt román parasztok autóbuszai Marosvásárhelyre jussanak. Semjén Zsoltnak az alkalomra küldött üzenetét Tóth László csíkszeredai főkonzul olvasta fel. A magyar miniszterelnök-helyettes felidézte: a marosszentgyörgyieknek köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, nem lett még több áldozat. Ők „mérsékelték a pusztítást”, és az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”, közülük hat személyt be is börtönöztek. Megemlítette: a hat helyi áldozatból három magyar, három magyar-roma, három katolikus, három pedig református vallású volt.
Fotó: Haáz Vince
Úgy vélte, hogy
Sófalvi Szabocs, Marosszentgyörgy polgármestere úgy értékelte: az emlékmű főhajtás minden marosszentgyörgyi előtt, aki védte magát, a családját és Marosvásárhely kapuját. „Fejet hajtunk azok előtt is, akiket meghurcoltak, megvertek, bebörtönöztek. (.) Fejet hajtunk minden honfitársunk előtt, aki 1990 fekete márciusában bátran szembeszállt a megfélemlítőkkel.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester kijelentette:
A magyar Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Langerné Victor Katalin üzenetét tolmácsoló Szakács Ferenc Sándor, az államtitkárság koordinátora felidézte a szállóigévé vált 1990 márciusi jelszót: Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok”. Azt hangsúlyozta: a magyar ajkú romákra az erdélyi magyarság is erőforrásként tekint, hiszen ez a közösség nagy mértékben hozzájárul a magyar iskolák fenntartásához, a magyar kultúra megőrzéséhez. „A magyarországi és a határon túli magyarság összetartozásának ki kell terjednie a magyar ajkú cigányokra is” – üzente levelében a helyettes államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a magyar közösség 31 éve várja annak a kiderítését, hogy kik a felelősek a közösséget ért támadásért, 31 éve várja az igazságszolgáltatást.
Fotó: Haáz Vince
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat. A bíróság közülük két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélte. A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt. A véres etnikumközi összecsapás és a részrehajló felelősségre vonás erős kivándorlási hullámot indított el a magyarok körében, amelynek következtében kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Fél éve fennálló áldatlan helyzetet zár le a Gyulakután üzembe helyezett sótalanító berendezés, így ismét iható a csapvíz. Hétfőn Maros megye politikai elöljárói és szakemberek mutatták be a sajtónak a rendszer működését a gyulakutai vízüzemnél.
Közzétette friss időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre. A leghidegebb éjszakákon úgy tűnik, hamar túlleszünk.
A PSD támogatni fogja a szenátusban a környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt, mert Diana Buzoianunak vállalnia kell a politikai felelősséget a katasztrofálisan rossz döntések miatt – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
A kivágás időpontjától és a tárolás módjától is függ a természetes fenyő „élettartama”, ugyanakkor néhány egyszerű módszer már vásárlás előtt segíthet megállapítani, hogy mennyire friss a fa, ami lakásunkat fogja ékesíteni az ünnepek alatt.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták és az igazságügyi orvostani intézetbe szállítják boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak – nyilatkozták az Agerpresnek ügyészségi források.
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Több ezren tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségéért vasárnap este a bukaresti Victoriei téren.
Életét vesztette egy 19 éves fiatal, miután autóval nekiütközött egy áteresznek hétvégén Dolj megyében. Kiskorú, 16 éves utasa megsérült, kórházba szállították.
Nagyajtán a Kriza János Kultúrotthon dísztermében mutatják be szerdán Kisgyörgy Zoltán Mesélő falvaink – Erdővidék című kötetét. A könyv több évtizedes falujáró kutatómunka összegzése, Erdővidék településeinek múltját és jelenét tárja az olvasók elé.
Egyetlen mozdulattal érkezik meg az ünnepi hangulat és lesz nappali városképből esti fényvarázs Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen a Székelyhon interaktív összeállításában.
szóljon hozzá!