
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
2021. március 28., 10:062021. március 28., 10:06
A helyi római katolikus és református temető határán felállított emlékmű magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelőtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek.
Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott, felhergelt román parasztok autóbuszai Marosvásárhelyre jussanak. Semjén Zsoltnak az alkalomra küldött üzenetét Tóth László csíkszeredai főkonzul olvasta fel. A magyar miniszterelnök-helyettes felidézte: a marosszentgyörgyieknek köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, nem lett még több áldozat. Ők „mérsékelték a pusztítást”, és az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”, közülük hat személyt be is börtönöztek. Megemlítette: a hat helyi áldozatból három magyar, három magyar-roma, három katolikus, három pedig református vallású volt.
Fotó: Haáz Vince
Úgy vélte, hogy
Sófalvi Szabocs, Marosszentgyörgy polgármestere úgy értékelte: az emlékmű főhajtás minden marosszentgyörgyi előtt, aki védte magát, a családját és Marosvásárhely kapuját. „Fejet hajtunk azok előtt is, akiket meghurcoltak, megvertek, bebörtönöztek. (.) Fejet hajtunk minden honfitársunk előtt, aki 1990 fekete márciusában bátran szembeszállt a megfélemlítőkkel.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester kijelentette:
A magyar Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Langerné Victor Katalin üzenetét tolmácsoló Szakács Ferenc Sándor, az államtitkárság koordinátora felidézte a szállóigévé vált 1990 márciusi jelszót: Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok”. Azt hangsúlyozta: a magyar ajkú romákra az erdélyi magyarság is erőforrásként tekint, hiszen ez a közösség nagy mértékben hozzájárul a magyar iskolák fenntartásához, a magyar kultúra megőrzéséhez. „A magyarországi és a határon túli magyarság összetartozásának ki kell terjednie a magyar ajkú cigányokra is” – üzente levelében a helyettes államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a magyar közösség 31 éve várja annak a kiderítését, hogy kik a felelősek a közösséget ért támadásért, 31 éve várja az igazságszolgáltatást.
Fotó: Haáz Vince
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat. A bíróság közülük két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélte. A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt. A véres etnikumközi összecsapás és a részrehajló felelősségre vonás erős kivándorlási hullámot indított el a magyarok körében, amelynek következtében kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Kijött az elsődleges rendőrségi vizsgálat a szombat délután Brassó megyében bekövezett tragikus baleset után, amelynek következtében egy felnőttet és egy kiskorút próbáltak újraéleszteni, de csak előbbit sikerült, a gyermek életét vesztette.
Helyes testtartás, kanyarodási technikák, vészfékezés – többek között ezeket próbálhatják ki a gyakorlatban a hétvégi csíkszeredai motoros vezetéstechnikai képzés résztvevői. A tréning nem csak „újoncoknak” szól.
Nem sikerült a gyermek életét megmenteni a szombat délután Brassó megyében bekövetkezett baleset után, a nő viszont reagált az újraélesztésre és kórházba vitték.
A Magyar Talajtani Társaság minden évben meghirdeti talajszelvény-versenyét, melyen idén egy, az Apor Lányok Feredője melletti talajszelvény is versenybe száll. Szavazatával ön is növelheti nyerési esélyeit.
Négy gyermek és öt felnőtt érintett abban a balesetben, amely szombaton délután következett be az 1-es országúton a Brassó megyei Sárkány és Mundra között, amikor három autó is összeütközött.
Záróvonalon fordult meg autójával egy sofőr, így szúrták ki a rendőrök Bukarestben. A vizsgálatok során kiderült, hogy a 44 éves férfit nemzetközileg körözik Ausztriában elkövetett lopások miatt.
Maros megye 33 középiskolájából ballagnak el a végzős diákok az első nyári hónap legelső hetén. Legtöbb tanintézetben június 2-4. között búcsúznak az alma matertől a tizenkettedikesek.
Meghalt péntek este Szatmárnémetiben egy kétéves gyermek egy felfújható csúszdán. A hatóságok vizsgálják a tragédiát, a városháza pedig arról döntött, hogy a városnapok idején az események helyszínein található minden vidámparki játékot leállítanak.
Orosz drón csapódott egy galaci tömbházba péntekre virradóan. Szombaton is folyamatosan érkeznek a fejlemények mind országos, mind pedig nemzetközi szinten.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
szóljon hozzá!