
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Balassi Bálint-emlékkardot vehetett át Fekete Vince kézdivásárhelyi költő nemrégiben Budapesten. A 16. századi európai költészet kiemelkedő alakjára emlékező, magyar alapítású nemzetközi díjat huszonnyolcadik alkalommal adták át, minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el vele. Fekete Vincét a díj jelentőségéről, a kortárs irodalom kihívásairól és jövőbeli terveiről kérdeztük.
2024. február 25., 10:392024. február 25., 10:39
– Mit jelent ön számára ez az elismerés?
– Általában meg szokták kérdezni a díjra kiszemelttől, hogy elfogadja-e, amennyiben megkapná az illető díjat. És akkor mindenki eldöntheti, hogy igen, avagy nem fogadja el. Magyarán: feltűnés nélkül vissza is utasíthatja, ha nem tetszik neki valamiért. Én persze örömmel fogadtam: ez egy magánalapítású díj, amit a kilencvenes évek eleje óta évente egy költőnek és egy műfordítónak adnak. És
És gyönyörű. Egyébként is szeretem a szép késeket, szép bicskákat. És most szaporodott ez a gyűjteményem egy karddal.
Az emlékkardot Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspöke, a Központi Papnevelő Intézet rektora adta át
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
– Lát valamilyen kapcsolatot saját munkássága és Balassi Bálint költészete között?
– Versekkel bíbelődöm magam is. És számomra az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a világon: maga a vers. Másként nem is szeretném ezt csinálni. Nem lenne érdemes. A vers, a versek és a költészet iránti alázat, tisztelet és figyelem, talán ez kapcsolhat egy kicsikét hozzá. Balassi Bálint nagyszerű költő, kedvenceim közé tartozik, Berzsenyivel együtt. Ők azok, akiknek a művei évszázadokon keresztül sem fakultak. Minden valamire való költő álma ez, hogy műveiben éljen évek, évtizedek, akár évszázadok múltán is. Hogy amikor majd fellapozzák a könyveit, az olvasó előtt újra felragyogjanak a versei.
– Miben látja a kortárs irodalom jelenlegi kihívásait? Milyen harcokat kell „megvívnia” egy mai költőnek?
– Egyetlen kihívás van, és ez a saját magaddal szembeni: jó verseket írni. Erre törekedni, semmi másra. Még ha nem is sikerül mindig így. Mert nem is sikerülhet mindig így. De
Semmilyen harcokat nem kell megvívnia a költőnek, csak saját magával. Ha harcol egyáltalán. Én például nem. Elég jól megvagyok magammal. Leszámítva az időnkénti elégedetlenkedést.
– Hogyan tud a költészet a ma emberéhez szólni, hogy ne ódivatú, elavult dologként tekintsenek rá?
– Ha mai nyelven, a ma emberének a nyelvén szól. És nyilván a ma emberének a problémáit tematizálja. mert egyébként is ezek a problémák érdeklik. És nem ódivatú, elavult nyelven. Nem lángoszlopnak kell lenni, mint Petőfi korában, hanem csupán jó költőnek. Ha sikerül. De hát erre törekszünk mindannyian, akik erre adtuk a fejünket.
– Melyek a tervei a következő időszakra? Min dolgozik jelenleg?
– Szeptember végén, október elején jön ki az új verses könyvem Budapesten, a Magvető kiadónál. Gyönyörű apokalipszis a címe. Ezen az anyagon végzem jelenleg az utolsó simításokat.
A Kézdivásárhelyen született, 58 éves Fekete Vince babérkoszorús költő eddig tizenhét verseskötettel gazdagította a magyar irodalmat, tizennégy éve a Székelyföld című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik. A Ballasi Bálint-emlékkard idei másik elismertje Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító, aki legutóbb a kard névadójának verseit ültette át arab nyelvre.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!