
A civil fórum többször is foglalt állást a székelyföldi magyarok ellen. Archív
Fotó: Pál Árpád
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) elítéli a kormány, az elnöki hivatal és a parlament „válaszlépéseinek hiányát” a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program kapcsán – olvasható a szervezet csütörtöki közleményében.
2019. január 10., 20:452019. január 10., 20:45
2019. január 11., 09:242019. január 11., 09:24
A székelyföldi románok civil fóruma az MTI híréből értesült arról, hogy a magyar kormány 25 milliárd forintot különített el egy olyan programra, amelyből Székelyföld gazdasági fejlődését támogatja – számol be az Agerpres.
A közlemény szerint
„Ilyen körülmények között az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét, semmibe véve az itt élő románok érdekeit. Az államfők hallgatólagos támogatásával a december utáni kormányok opportunizmusa oda vezetett, hogy az ország szívében valóságos társszuverenitás jött létre Magyarországgal. A parlamenti támogatásért cserében Bukarest magára hagyta a két megyében élő románokat, akik ki vannak szolgáltatva a helyi és megyei hatóságok kényének-kedvének, amelyek szegregacionista politikájukkal az etnikai alapú területi autonómia megteremtésén dolgoznak” – fogalmaz közleményében a magyarellenességéről ismert civil fórum.
A dokumentum szerint, míg a „többségi magyar kisebbség” hármas támogatásban részesül, hisz pénzt kap Budapestről, Bukarestből és a helyi költségvetésből,
A fórum engedményként értékeli azt is, hogy az ifjúsági minisztérium visszajuttatta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába a városi sportbázist.
„Ezzel az Ifjúsági- és Sportminisztérium lemondott évi 550-600 ezer lej bevételről, ezután mintegy 300 ezer lej bért fizet, tehát mintegy 800-900 ezer lejjel kevesebb jut a sportra, ráadásul a sportklub bérlő lett saját házában” – részletezik.
Zárásként a fórum megjegyzi, hogy „kénytelen lesz” megtámadni a bíróságon a kormány „hatalmi visszaéléssel” hozott határozatát, és arra kéri Klaus Johannis államfőt, hogy nemzetbiztonsági kérdésként tűzze a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) napirendjére a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet.
Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.
Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.
Elutasította hétfői ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt.
Márciusban nemcsak a tavasz érkezését várjuk, hanem szeretettel és örömmel köszöntjük a nőket, akik életet adnak, gondoskodnak és szeretnek.
Megnyitása óta a legeredményesebb hónapot zárta a székelyföldi utasokat is kiszolgáló légikikötő. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren februárban mintegy 38 ezer utast regisztráltak, a legnépszerűbb úti célok között Budapest is szerepel.
Több mint tízmillió lejes beruházással gyarapodnak a gyergyószentmiklósi iskolák. Hét tanintézménybe és az iskolás sportklubhoz is korszerű digitális eszközök, laborfelszerelések és új bútorzat érkezik.
Az Ilie Bolojan miniszterelnök által hétfőre összehívott tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a román hatóságok elsődlegesen a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítására összpontosítanak.
Arcátlan hazugságoknak' nevezte héfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a „spekulációkat”, amelyek szerint a közel-keleti válság miatt a benzin vagy a gázolaj ára elérheti a literenkénti 10 lejt.
Ismét összeültek hétfőn a koalíciós pártok vezetői, hogy megvitassák a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Országos lakossági riasztási gyakorlatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Polgári Védelem Hete keretében, szerdán. A Riasztási Szerda elnevezésű akció során az ország teljes területén működtetni fogják a riasztószirénákat.
3 hozzászólás