
A rendszeresen olvasó gyerek jobban teljesít a szövegalkotási és -értelmezési feladatoknál
Fotó: Haáz Vince
A szülők mesélési kedve és a család szocializációs közege nagy hatással van arra, hogy a gyermekek milyen tartalmakra lesznek vevők, vagyis vesznek-e regényt a kezükbe, vagy csak pár másodperces TikTok-videókat görgetnek. Olvasást népszerűsítő irodalmi podcast-vezetőt és magyar szakos pedagógusokat kérdeztünk arról, ők hogyan látják, mit és mennyit olvasnak a mai gyerekek.
2024. május 05., 19:442024. május 05., 19:44
A hátrányos helyzetű közösségekben érthető okok miatt kisebb a mesélési kedv, de az olyan középosztálybeli családokban, ahol támogató a szülői háttér, a gyerekek értelmi szintjét nagyban meghatározza az olvasás.
Ezzel pedig nem csak az iskolában való jobb boldogulását segíti elő, hanem saját belső békéjét, empátiáját is erősíti.
Szabó Eszter irodalmi podcastet vezető és olvasást népszerűsítő rádiós újságíró nem kedveli a statisztikákat, úgy véli, egy országos adat nem ad pontos képet, főleg ha az olvasási szokásokat vizsgáljuk. Könnyebben meghatározható az, hogy az átlagos anyagi helyzettel rendelkező szülők magyar nyelvű oktatásban részesülő gyermekei átlagosan mennyit olvasnak.
Mint mondja,
Viszont ott vannak a különböző olvasóvetélkedők, mint például a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár programpontja, ami idén már a tizenegyedik kiadását éli meg, és több száz gyerek vett rajta részt eddig, mindig vannak újak és visszatérők. De például az online könyvnépszerűsítő platformok is azt mutatják, hogy van erre igény az olvasni tudó gyermekek körében, a BookTok népszerűsége egyre nagyobb méreteket ölt, a YouTube-on is rengeteg a tinédzser tartalomgyártó. Manapság elég népszerű az az elmélet, hogy mindegy, hogy mit, csak olvasson a gyerek.
Fontos segíteni a gyereknek a könyvek kiválasztásában
Fotó: Haáz Vince
Szabó Eszter azonban úgy látja, fontos lenne egy kicsit alakítani az ízlésüket, hiszen szerencsére ma már hatalmas a választék. Természetesen, ha valaki éppen a mangára van rákattanva, nem kell kitépni a kezéből, csak esetleg érdemes keresni valamit, ami témájában hasonló, mégis színvonalasabb – tette hozzá Szabó Eszter.
„Nemrég valaki azt mondta, hogy a fiatalok ma már a pörgősebb olvasmányokat kedvelik, mert felgyorsult a világ, főleg a TikTok miatt. Szerintem, ha így is van, én magamon azt veszem észre, hogy pontosan azért keresem a hosszabb történeteket, hogy kiszakadjak egy kicsit ebből a pörgésből.
Emlékszem, sok kalandregény után voltunk a lányommal, és év végére a tanítónőtől megkapták Katherine Applegate A kívánságfa című kisregényét. Az volt az első alkalom, hogy a lányom odajött hozzám, és magától csak annyit mondott, hogy »anya, ez a könyv nagyon szép volt«. Hiszem, hogy ezek a pillanatok bennük ragadnak azokra az évekre is, amikor éppen az olvasásnál sokkal érdekesebb, fontosabb dolgok történnek velük” – fejtette ki Szabó Eszter.
Albert-Buzási Margit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szerint a mai gyerekek közül is sokan olvasnak, csak mást mint az előző generációk, és kevés az a gyerek, akiknek a „kötelezők” bejönnek, mert ezek az olvasmányok sok esetben a klasszikusok közül kerülnek ki, amelyek sok diák számára nehezen emészthetőek, például a nyelvezetük miatt.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyerekeknek szóló programjain minden évben több százan vesznek részt
Fotó: Haáz Vince
„Szerencsére a tantervünk egyre több szabadságot biztosít a szövegek kiválasztása terén, tankönyveink egyre több kortárs, diákközeli olvasmányt tartalmaznak.
Nálam évente kétszer kell bemutatniuk olvasmányaikat, könyvajánlót tartanak társaiknak, vagy lapbookot készítenek. Sok esetben észrevehető, hogy egymás bemutatójából inspirálódnak: ha osztálytársaiknak, barátaiknak tetszett egy-egy regény, utána ők is »megkóstolják«. Gyakran mondom nekik, hogy aki nem szerette még meg az olvasást, az nem találkozott még a neki való könyvvel, illetve ne szégyelljék félretenni azt, ami nagyon nem jön be nekik” – tanácsolja a magyartanár.
A könyvtári tagság is meghatározza a gyerekek olvasáshoz fűződő élményeit
Fotó: Haáz Vince
Két megfontolandó tapasztalatot osztott meg velünk Albert-Buzási Margit: Lois Lowry Az emlékek őre és Jostein Gaarder A narancsos lány című regények olyan diákok körében is sikert arattak, akik soha nem olvasnak. Ennek a magyarázata az lehet, hogy önmagukra ismertek, olyan témákat dolgoznak fel, amelyekkel azonosulni tudtak. A pedagógus azt javasolja, érdemes ebből kiindulva olvasmányokat ajánlani nekik, hisz aki ráérez az olvasás ízére, felfedezi, hogy milyen sok életet megélhet ezáltal, az később akár Jókait és Mikszáthot is elolvassa.
Kovács Enikő szintén magyar nyelvet és irodalmat oktat általános iskolában, és úgy látja, hogy nem jellemző mindenkire az olvasás, főleg nem a 7–8. osztályosok körében. Az osztályok körülbelül egyharmada olvas gyakran kortárs, felkapott, kedvenc könyveket: például Vámpírnaplók, Leiner Laura-könyvek, szerelmes regények.
– fejtette ki Kovács Enikő.
Császár Klára magyar szakos tanár is azt tapasztalja, azok a diákok, akik többet olvasnak, jobban is értik a szöveget, jártasabbak az irodalom terén, választékosabban fogalmaznak. Diákjainak mintegy fele olvas, fele pedig utánanéz a neten. Azt tapasztalja ő is, hogy akik olvasnak, leginkább a modern, kortárs regényeket lapozzák szívesen. „Én úgy próbálom rászoktatni diákjaimat az olvasásra, hogy van egy magánkönyvtáram (kb. 300 ifjúsági regény), abból kölcsönözhetnek. Ha elolvassák és bemutatják, piros pont jár érte. Eddig bevált, vannak pozitív sikerélményeim” – osztotta meg a Székelyhonnal pozitív tapasztalatait a pedagógus.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiterjesztette az egy nappal korábban kiadott narancssárga jelzésű hőségriasztást, amely így nem 8, hanem 11 megyére érvényes a nap folyamán.
Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, csütörtök reggel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán elmondta, az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, és a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán.
A Tisza-kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát – vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.
Visszahívtak a Lidl üzleteiből egy fehérjepudingot, mivel a termékben a gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket okozó Bacillus cereus baktérium jelenlétét mutatták ki – tájékoztatott szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az egész magyar nemzet ünnepe, országhatároktól függetlenül. Különös nyomatékot kap ott, ahol a település neve, Szent Istvánnak szentelt temploma vagy kápolnája őrzi első királyunk emlékét.
A kormány a közvita lezárása után dönt az országos vizsgák megszervezésére és a tanulók szociális ösztöndíjára vonatkozó oktatási minisztériumi javaslatokról – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda este a B1 TV műsorában.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága szerdán egyhangú szavazással megerősítette politikai támogatását Dominic Fritz pártelnök iránt – közölte az alakulat. A döntést a testület ülésén jelen lévő mind a 151 tag támogatta.
szóljon hozzá!