A helybéli gyermekekkel egy sziporkázóan verőfényes napon érkeztünk az istenházába
Fotó: Barabás Ákos
A Merke-tető alatt fekvő Homoródkarácsonyfalva adventben is kiragyog a tájból. Unitárius templomának falain legendák és igaz történetek elevenednek meg, festett mennyezeti fakazettái magasba emelik a tekintetet. Akiket pedig a rovásemlékek tartanak izgalomban, találnak itt egy rovott követ is, amelyet fejjel lefelé illesztettek a falba...
2018. december 08., 16:312018. december 08., 16:31
Már-már szállóige, hogy Karácsonyfalvára visszatért Szent László király, hogy az ősi székely legenda tanúsága szerint megmentse népét. A templom szépségeiért messze földről érkezettek, de a helybéliek is tágra nyílt szemmel csodálkoznak rá mindarra, ami eme imádsággal, törődéssel megszentelt helyen felragyog az évszázadok mögül. Régi Szent László-himnuszt idéző hely: „Képed felfestették (…) fénylik, mint nap”.
A templom hajója és félköríves szentélye a szakirodalom szerint a 13. század második felében épült. A torony Agnus Dei-domborművel díszített kapujának szemöldökkövén az 1496-os évszám olvasható. A torony második szintjén lévő északi lőrésablak bélletébe befalazva látható a még megfejtetlen rovásírásos kő.
amely utolsó csatájának jeleneteit, az 1068-as úz–besenyő betörést megfékező kerlési ütközet teljes jelenetsorát mutatja. A királyi kihallgatás jelenetét, majd amint hadba vonulása előtt megáldja a váradi püspök. Aztán a Székelyföldön máig ismert legenda dinamikus csatajelenete következik, amint egymásnak esik a magyar és a kun sereg. Majd a menekülő kun lányrabló lován hátrafordulva lövi ki nyílvesszőjét a sebezhetetlen hercegre. Az elrabolt leány László segítségére siet, a herceg pedig szekercéjével levágja a kun lábát. Az utolsó előtti jelenet azt a pillanatot rögzíti, amikor László a megsebesített pogányt hajánál fogva tartja, a megmentett leány pedig lesújt a herceg kardjával a kun nyakára. A záró kép egy fa alatti pihenésüket mutatja.
Fotó: Barabás Ákos
Noha a – karácsonyfalvi szóhasználattal – „ferde kép” hasonló a többi Szent László-ciklushoz,
A birkózási jelenetben Szent László nem harci, hanem más öltözéket visel: barna színű, bársony ruházattal csak Karácsonyfalván találkozhatunk. A pihenési jelenet hátterében egy katona is látható, Szent László álmát őrzi – tehát ebben a jelenetben, egyedi módon, hárman vannak.
Ami a fenti, 11,6 m hosszúságú és 2 m szélességű képsorok alatt látszik, minden bizonnyal régebbi keltezésű falkép.
Fotó: Barabás Ákos
Lángi József restaurátor az eddig feltárt Anjou- és Zsigmond-kori falképek közül Jézus születésének jelenetét a 14. század első felére keltezi, ugyanannak a századnak a második felében festhették a Szent László-legendát. A háromkirályok hódolatát, illetve a Szent Ilona császárnőt ábrázoló freskó megfestésére az 1496-ban történt toronyépítés idején kerülhetett sor. 2005-ben derült ki, hogy a szentély teljes felülete is festett, és a hajó északi falán több, különböző korokból származó képszalag található – megnyitott szelvényeik betekintést engednek abba, amit a mészréteg egyelőre eltakar.
A templom talán legértékesebb berendezési műalkotása az 1752-ben készült, nyolc hosszanti oszlopba és tizenkét sorba tagolt, kilencvenhat táblás festett kazettás mennyezet. Nagyobb hányadát rozettás növényornamentika, virágkompozíciók ékesítik. A pelikánoson nincsenek kispelikánok, csak a saját magát csipkedő madarat, a protestáns ikonográfia helyi jellegzetességű ábrázolását látjuk. Mellette egy alma-, illetve körtefás festésű tábla. Fellelhető ugyanakkor a koronás kígyó, avagy sárkány, saját farkába harapó kígyó – az örökkévalóság képi megjelenítése. Három központi táblán tisztán olvashatók az ó- és újszövetségi igék.
Fotó: Barabás Ákos
A templom központi karzata 1789 előtt készült, a déli irányú megtoldást 1853 és 1855 között helyezték fel. A szószékkorona és az úrasztala egy időben, 1798-ban készült el. A padfestés egykori mintáit pillanatnyilag kutatóablakok sejtetik.
Majd’ ezer év hitbizománya ez a templom. Karácsony felé érdemes pár adventi órát rá szánni. Pihentessék meg pillantásukat az egyetlen templomkerti mohos sírkövön is, amelynek felirata „Foghúzó Barabás Mózes” életútjáról regél. A falakon kívül, Erzsébet királyné emlékművétől érdemes felnézni a karcsú toronyra: a benne régi hangján megszólaló időmérő a napot életórákra tagolja.
Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.
Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.
Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.
Az FK Csíkszeredához látogatott Szijjártó Péter miniszter pénteken; a zárt körű találkozón betekintett a romániai női labdarúgó élvonalban szereplő együttes edzésére is.
Az amerikai, de a romániai választások is napirendre kerültek pénteken azon a csíkszeredai eseményen, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélgetőtársa.
Előzetes letartóztatásba került pénteken egy 17 éves kézdivásárhelyi fiatal, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkéselt egy 33 éves férfit.
Porig égett egy lakókocsi, amelyet tulajdonosa szándékosan gyújtott fel a Maros megyei Jedden – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A férfi előzetes letartóztatásba került.
Gyűjtőakciót szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt, hogy szebbé tehessék a rászoruló családok ünnepi időszakát. Adományként élelmiszert és édességet lehet a gyűjtőpontokhoz vinni.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
szóljon hozzá!