
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Országszerte 42 olyan középiskola van, amelyben senkinek sem sikerült az érettségije; Hargita megyében idén két, Maros megyében egy iskola érintett. Harmadik éve már azonban, hogy ez nem marad következmények nélkül: nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is.
2022. július 03., 10:492022. július 03., 10:49
2022. július 04., 11:082022. július 04., 11:08
Az érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét szállították idén, de országszerte 42 olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán. A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel. Maros megyében az Aurel Persu Iskolaközpontban vallott kudarcot minden próbálkozó, a marosvásárhelyi szakközépiskolában tizenegyen szerettek volna érettségi oklevelet szerezni.
Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben azonban az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszesszióban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Székelyhonnak elmondta, a tanfelügyelőségek a beiskolázási tervek összeállítása során a rendelkezés következtében három éve nem hagynak jóvá ilyen úgynevezett elméleti osztályokat ezekben az intézményekben.
– mondta az államtitkár, aki szerint a gimnáziumi képzés elvégzésének akkor van igazán értelme, ha érettségi oklevelet is szerez a tanuló.
„Az alapprobléma Romániában, hogy amikor a diák jelentkezik középiskolába, akkor nem feltétlenül tudja, hogy mit is szeretne csinálni később. Én a szülőknek, pedagógusoknak is mindig azt javasoltam, hogy akkor jelentkezzen valaki elméleti osztályba, ha utána egyetemre szeretne menni.
– magyarázta az államtitkár, aki szerint a tendencia minden évben az, hogy elsősorban elméleti osztályokba mennek a nyolcadikot végzett tanulók.
Nem sikerült az érettségije egyetlen diáknak sem a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban. Kiss József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az intézményben leginkább szakiskolai osztályok működnek, elméleti osztályuk csak esti tagozaton van, az odajárók pedig nem is igazán akarnak leérettségizni. Idén a 12 végzős diákból egy jelentkezett az érettségire, matematikából nem sikerült a vizsgája, a másik jelentkező egy három évvel ezelőtti végzős volt.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki reméli, a pótvizsgán jobb eredmények születnek, mert nem szeretnének esti tagozat nélkül maradni. Akkor sem, ha ebben a tanintézményben tényleg a szakoktatásra fektetik a hangsúlyt; nyolc szakiskolai osztályba is lehet hozzájuk jelentkezni.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta, amióta életbe lépett az említett jogszabály, volt precedens Hargita megyében is, hogy azokban az intézményekben, amelyekben senkinek sem sikerült az érettségije, nem hagyták jóvá a következő tanévben, hogy elméleti osztályt indíthassanak, csak szakiskolait. „Szakközépiskolában nem az érettségi a leglényegesebb szempont, a szakmatanuláson van a hangsúly.
Hogy ez mennyire sajnálatos? Ha egy iskola nem indíthat gimnáziumi, csak szakiskolai osztályokat, az nem csak presztízsben veszteség, lehet, nem lesz olyan vonzó a diákok számára. Ez szórványvidéken – mint amilyen Borszék is Hargita megyében – problémát jelenthet a magyar tanulók számára” – vélekedett a főtanfelügyelő.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
5 hozzászólás