
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Országszerte 42 olyan középiskola van, amelyben senkinek sem sikerült az érettségije; Hargita megyében idén két, Maros megyében egy iskola érintett. Harmadik éve már azonban, hogy ez nem marad következmények nélkül: nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is.
2022. július 03., 10:492022. július 03., 10:49
2022. július 04., 11:082022. július 04., 11:08
Az érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét szállították idén, de országszerte 42 olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán. A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel. Maros megyében az Aurel Persu Iskolaközpontban vallott kudarcot minden próbálkozó, a marosvásárhelyi szakközépiskolában tizenegyen szerettek volna érettségi oklevelet szerezni.
Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben azonban az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszesszióban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Székelyhonnak elmondta, a tanfelügyelőségek a beiskolázási tervek összeállítása során a rendelkezés következtében három éve nem hagynak jóvá ilyen úgynevezett elméleti osztályokat ezekben az intézményekben.
– mondta az államtitkár, aki szerint a gimnáziumi képzés elvégzésének akkor van igazán értelme, ha érettségi oklevelet is szerez a tanuló.
„Az alapprobléma Romániában, hogy amikor a diák jelentkezik középiskolába, akkor nem feltétlenül tudja, hogy mit is szeretne csinálni később. Én a szülőknek, pedagógusoknak is mindig azt javasoltam, hogy akkor jelentkezzen valaki elméleti osztályba, ha utána egyetemre szeretne menni.
– magyarázta az államtitkár, aki szerint a tendencia minden évben az, hogy elsősorban elméleti osztályokba mennek a nyolcadikot végzett tanulók.
Nem sikerült az érettségije egyetlen diáknak sem a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban. Kiss József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az intézményben leginkább szakiskolai osztályok működnek, elméleti osztályuk csak esti tagozaton van, az odajárók pedig nem is igazán akarnak leérettségizni. Idén a 12 végzős diákból egy jelentkezett az érettségire, matematikából nem sikerült a vizsgája, a másik jelentkező egy három évvel ezelőtti végzős volt.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki reméli, a pótvizsgán jobb eredmények születnek, mert nem szeretnének esti tagozat nélkül maradni. Akkor sem, ha ebben a tanintézményben tényleg a szakoktatásra fektetik a hangsúlyt; nyolc szakiskolai osztályba is lehet hozzájuk jelentkezni.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta, amióta életbe lépett az említett jogszabály, volt precedens Hargita megyében is, hogy azokban az intézményekben, amelyekben senkinek sem sikerült az érettségije, nem hagyták jóvá a következő tanévben, hogy elméleti osztályt indíthassanak, csak szakiskolait. „Szakközépiskolában nem az érettségi a leglényegesebb szempont, a szakmatanuláson van a hangsúly.
Hogy ez mennyire sajnálatos? Ha egy iskola nem indíthat gimnáziumi, csak szakiskolai osztályokat, az nem csak presztízsben veszteség, lehet, nem lesz olyan vonzó a diákok számára. Ez szórványvidéken – mint amilyen Borszék is Hargita megyében – problémát jelenthet a magyar tanulók számára” – vélekedett a főtanfelügyelő.
A baróti anyuka ügye, aki fia méltatlan iskolai bánásmódja miatt fordult a hatósághoz, csak egy a panaszok közül. Ebben a tanévben eddig 25 beadvány érkezett a tanfelügyelőséghez, a leggyakoribb problémák a pedagóguscsere és a beiskolázási nehézségek.
A fejlesztési minisztérium biztosítja a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt minden olyan beruházás finanszírozását, amelyet idén augusztus 19-ig elkezdtek – nyilatkozta Cseke Attila miniszter csütörtökön.
Bár az egykori Stúdió mozi épülete már szinte teljesen megújult Székelyudvarhelyen, a vetítésekre még várni kell. Mégis, ami néhány éve csupán vágyálom volt, a mozizás visszatérése a városba, ma már jóval közelebbinek tűnik.
Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.
Jelenleg nincsenek objektív okok arra, hogy nőjön az üzemanyag ára – jelentette ki csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Ezután uniós alapokból is lehet finanszírozni az in vitro megtermékenyítést (IVF) támogató országos programot – jelentette ki csütörtökön Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője túlzottnak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit.
Bűnügyi eljárást indított a Maros megyei rendőrség hivatali gondatlanság gyanújával, hogy kivizsgálják a dicsőszentmártoni városi kórház pszichiátriai osztályán biztosított ellátást.
A Brassó Megyei Törvényszék további 60 nappal meghosszabbította a Hargita Megye Tanácsa felfüggesztett alelnöke, Barti Tihamér, valamint Kurkó András megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
5 hozzászólás