
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Országszerte 42 olyan középiskola van, amelyben senkinek sem sikerült az érettségije; Hargita megyében idén két, Maros megyében egy iskola érintett. Harmadik éve már azonban, hogy ez nem marad következmények nélkül: nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is.
2022. július 03., 10:492022. július 03., 10:49
2022. július 04., 11:082022. július 04., 11:08
Az érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét szállították idén, de országszerte 42 olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán. A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel. Maros megyében az Aurel Persu Iskolaközpontban vallott kudarcot minden próbálkozó, a marosvásárhelyi szakközépiskolában tizenegyen szerettek volna érettségi oklevelet szerezni.
Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben azonban az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszesszióban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Székelyhonnak elmondta, a tanfelügyelőségek a beiskolázási tervek összeállítása során a rendelkezés következtében három éve nem hagynak jóvá ilyen úgynevezett elméleti osztályokat ezekben az intézményekben.
– mondta az államtitkár, aki szerint a gimnáziumi képzés elvégzésének akkor van igazán értelme, ha érettségi oklevelet is szerez a tanuló.
„Az alapprobléma Romániában, hogy amikor a diák jelentkezik középiskolába, akkor nem feltétlenül tudja, hogy mit is szeretne csinálni később. Én a szülőknek, pedagógusoknak is mindig azt javasoltam, hogy akkor jelentkezzen valaki elméleti osztályba, ha utána egyetemre szeretne menni.
– magyarázta az államtitkár, aki szerint a tendencia minden évben az, hogy elsősorban elméleti osztályokba mennek a nyolcadikot végzett tanulók.
Nem sikerült az érettségije egyetlen diáknak sem a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban. Kiss József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az intézményben leginkább szakiskolai osztályok működnek, elméleti osztályuk csak esti tagozaton van, az odajárók pedig nem is igazán akarnak leérettségizni. Idén a 12 végzős diákból egy jelentkezett az érettségire, matematikából nem sikerült a vizsgája, a másik jelentkező egy három évvel ezelőtti végzős volt.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki reméli, a pótvizsgán jobb eredmények születnek, mert nem szeretnének esti tagozat nélkül maradni. Akkor sem, ha ebben a tanintézményben tényleg a szakoktatásra fektetik a hangsúlyt; nyolc szakiskolai osztályba is lehet hozzájuk jelentkezni.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta, amióta életbe lépett az említett jogszabály, volt precedens Hargita megyében is, hogy azokban az intézményekben, amelyekben senkinek sem sikerült az érettségije, nem hagyták jóvá a következő tanévben, hogy elméleti osztályt indíthassanak, csak szakiskolait. „Szakközépiskolában nem az érettségi a leglényegesebb szempont, a szakmatanuláson van a hangsúly.
Hogy ez mennyire sajnálatos? Ha egy iskola nem indíthat gimnáziumi, csak szakiskolai osztályokat, az nem csak presztízsben veszteség, lehet, nem lesz olyan vonzó a diákok számára. Ez szórványvidéken – mint amilyen Borszék is Hargita megyében – problémát jelenthet a magyar tanulók számára” – vélekedett a főtanfelügyelő.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
5 hozzászólás