
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Országszerte 42 olyan középiskola van, amelyben senkinek sem sikerült az érettségije; Hargita megyében idén két, Maros megyében egy iskola érintett. Harmadik éve már azonban, hogy ez nem marad következmények nélkül: nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is.
2022. július 03., 10:492022. július 03., 10:49
2022. július 04., 11:082022. július 04., 11:08
Az érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét szállították idén, de országszerte 42 olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán. A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel. Maros megyében az Aurel Persu Iskolaközpontban vallott kudarcot minden próbálkozó, a marosvásárhelyi szakközépiskolában tizenegyen szerettek volna érettségi oklevelet szerezni.
Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben azonban az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszesszióban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Székelyhonnak elmondta, a tanfelügyelőségek a beiskolázási tervek összeállítása során a rendelkezés következtében három éve nem hagynak jóvá ilyen úgynevezett elméleti osztályokat ezekben az intézményekben.
– mondta az államtitkár, aki szerint a gimnáziumi képzés elvégzésének akkor van igazán értelme, ha érettségi oklevelet is szerez a tanuló.
„Az alapprobléma Romániában, hogy amikor a diák jelentkezik középiskolába, akkor nem feltétlenül tudja, hogy mit is szeretne csinálni később. Én a szülőknek, pedagógusoknak is mindig azt javasoltam, hogy akkor jelentkezzen valaki elméleti osztályba, ha utána egyetemre szeretne menni.
– magyarázta az államtitkár, aki szerint a tendencia minden évben az, hogy elsősorban elméleti osztályokba mennek a nyolcadikot végzett tanulók.
Nem sikerült az érettségije egyetlen diáknak sem a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban. Kiss József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az intézményben leginkább szakiskolai osztályok működnek, elméleti osztályuk csak esti tagozaton van, az odajárók pedig nem is igazán akarnak leérettségizni. Idén a 12 végzős diákból egy jelentkezett az érettségire, matematikából nem sikerült a vizsgája, a másik jelentkező egy három évvel ezelőtti végzős volt.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki reméli, a pótvizsgán jobb eredmények születnek, mert nem szeretnének esti tagozat nélkül maradni. Akkor sem, ha ebben a tanintézményben tényleg a szakoktatásra fektetik a hangsúlyt; nyolc szakiskolai osztályba is lehet hozzájuk jelentkezni.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta, amióta életbe lépett az említett jogszabály, volt precedens Hargita megyében is, hogy azokban az intézményekben, amelyekben senkinek sem sikerült az érettségije, nem hagyták jóvá a következő tanévben, hogy elméleti osztályt indíthassanak, csak szakiskolait. „Szakközépiskolában nem az érettségi a leglényegesebb szempont, a szakmatanuláson van a hangsúly.
Hogy ez mennyire sajnálatos? Ha egy iskola nem indíthat gimnáziumi, csak szakiskolai osztályokat, az nem csak presztízsben veszteség, lehet, nem lesz olyan vonzó a diákok számára. Ez szórványvidéken – mint amilyen Borszék is Hargita megyében – problémát jelenthet a magyar tanulók számára” – vélekedett a főtanfelügyelő.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
5 hozzászólás