
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Országszerte 42 olyan középiskola van, amelyben senkinek sem sikerült az érettségije; Hargita megyében idén két, Maros megyében egy iskola érintett. Harmadik éve már azonban, hogy ez nem marad következmények nélkül: nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is.
2022. július 03., 10:492022. július 03., 10:49
2022. július 04., 11:082022. július 04., 11:08
Az érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét szállították idén, de országszerte 42 olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán. A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel. Maros megyében az Aurel Persu Iskolaközpontban vallott kudarcot minden próbálkozó, a marosvásárhelyi szakközépiskolában tizenegyen szerettek volna érettségi oklevelet szerezni.
Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben azonban az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszesszióban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Székelyhonnak elmondta, a tanfelügyelőségek a beiskolázási tervek összeállítása során a rendelkezés következtében három éve nem hagynak jóvá ilyen úgynevezett elméleti osztályokat ezekben az intézményekben.
– mondta az államtitkár, aki szerint a gimnáziumi képzés elvégzésének akkor van igazán értelme, ha érettségi oklevelet is szerez a tanuló.
„Az alapprobléma Romániában, hogy amikor a diák jelentkezik középiskolába, akkor nem feltétlenül tudja, hogy mit is szeretne csinálni később. Én a szülőknek, pedagógusoknak is mindig azt javasoltam, hogy akkor jelentkezzen valaki elméleti osztályba, ha utána egyetemre szeretne menni.
– magyarázta az államtitkár, aki szerint a tendencia minden évben az, hogy elsősorban elméleti osztályokba mennek a nyolcadikot végzett tanulók.
Nem sikerült az érettségije egyetlen diáknak sem a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban. Kiss József igazgató érdeklődésünkre elmondta, az intézményben leginkább szakiskolai osztályok működnek, elméleti osztályuk csak esti tagozaton van, az odajárók pedig nem is igazán akarnak leérettségizni. Idén a 12 végzős diákból egy jelentkezett az érettségire, matematikából nem sikerült a vizsgája, a másik jelentkező egy három évvel ezelőtti végzős volt.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki reméli, a pótvizsgán jobb eredmények születnek, mert nem szeretnének esti tagozat nélkül maradni. Akkor sem, ha ebben a tanintézményben tényleg a szakoktatásra fektetik a hangsúlyt; nyolc szakiskolai osztályba is lehet hozzájuk jelentkezni.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta, amióta életbe lépett az említett jogszabály, volt precedens Hargita megyében is, hogy azokban az intézményekben, amelyekben senkinek sem sikerült az érettségije, nem hagyták jóvá a következő tanévben, hogy elméleti osztályt indíthassanak, csak szakiskolait. „Szakközépiskolában nem az érettségi a leglényegesebb szempont, a szakmatanuláson van a hangsúly.
Hogy ez mennyire sajnálatos? Ha egy iskola nem indíthat gimnáziumi, csak szakiskolai osztályokat, az nem csak presztízsben veszteség, lehet, nem lesz olyan vonzó a diákok számára. Ez szórványvidéken – mint amilyen Borszék is Hargita megyében – problémát jelenthet a magyar tanulók számára” – vélekedett a főtanfelügyelő.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
5 hozzászólás