
Fotó: Borbély Fanni
Központban a székelyföldi városok címmel rendeztek mini kerekasztal-beszélgetést Tusványos csütörtöki napján. Az eseményen szó volt a választásokról, a városvezetés feladatáról, illetve arról, hogy létezik-e egészséges versengés a székelyföldi városok között.
2024. július 25., 16:162024. július 25., 16:16
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Korodi Attila csíkszeredai, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterrel és Székelyudvarhely következő városvezetőjével, a júniusban megválasztott Szakács-Paál Istvánnal beszélgetett Horváth Anna RMDSZ-alelnök csütörtökön a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Az eseményen többek között szó esett a szuper-választási évről, a CityIndex felmérésről, illetve a lakosság elvárásairól a választott politikusok felé.
Fotó: Borbély Fanni
A rendkívüli választási év felénél tartunk, Horváth Anna szerint a június 9-i választás eredményét pedig az erdélyi magyar közösség győzelmének nevezhetjük. Ez a pohár félig tele fele – fogalmazott az RMDSZ alelnöke –, az üres fele pedig a hátralévő, kihívásokkal teli része. Horváth Anna szerint
hogy ne csak ők tudják azt, hogy az újonnan elnyert mandátumok szempontjából mennyire fontos, hogy mi történik november-decemberben, hanem a választói közösség is.
Fotó: Borbély Fanni
„Ahogy mondani szokták, mindenekelőtt a szívünkkel szavazunk, hozunk politikai döntéseket, másodlagos a racionalitás ebben” – osztotta meg gondolatait Horváth Anna, aki arra kérte a jelenlévő polgármestereket, hogy vázolják fel, az előttük álló négyéves ciklus szempontjából mit jelent számukra a választási év második fele.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy fogalmazott, két dolgot szokott mondani: az egyik, hogy a legfontosabb választás mindig a következő, a másik pedig, hogy
Szerinte az, hogy már két választáson túl vannak, majdhogynem semmit sem ér, ha december 8-án a parlamenti választások után az RMDSZ-nek nem lesz jelentős parlamenti képviselete.
Fotó: Borbély Fanni
„Időnként mások azt próbálják nekünk mondani, hogy mi, az RMDSZ egy jelentéktelen kisebbség vagyunk ebben az országban, néha már-már elhisszük, márpedig nem vagyunk egy jelentéktelen kisebbség” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi polgármester, majd hozzátette,
Antal Árpád felvetette az elméleti sikú megamegyék problematikáját is, és azt, hogy ebben az esetben a székelyfölfi közepes városok mennyire háttérbe szorulnának. Kitekintője után gondolatait visszaterelte Horváth Anna felvetésére, és megfogalmazta, Románia közigazgatását nem engedhetjük úgy átszervezni, hogy az nekünk, magyaroknak rossz legyen.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint a legfontosabb, hogy a székelyföldi városok haladjanak, hiszen, ha Székelyföld nem halad, Erdély sem halad. Elmondása szerint
„A Szövetség azért kell haladjon, mert az erdélyi magyarság kell haladjon. Ez nem politikai eredmény kérdése, hanem az önazonosságunk és a fenntarthatóság kérdése” – fogalmazott Korodi Attila.
Fotó: Borbély Fanni
Az elkövetkezendő időszakot a polgármester nehézként jellemezte. Mint mondta, kormányzati folyamaton keresztül társfinanszírozásra van szükségük, tehát valamiképp az állam kell garantálja a hosszútávú, kiszámítható hitelrendszereket. A decemberi választás tétje az életképességünk – húzta alá.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere szintén elismerte, egy nehéz választási év közepén vagyunk, Marosvásárhelyen pedig tudták, hogy ez egy kemény küzdelem lesz.
Ez pedig annak köszönhető, hogy a marosvásárhelyi románságnak nem volt veszélyérzete, hogy magyar a polgármester. Azon pedig egy csapat dolgozott, hogy semlegesítsék a nacionalista támadásokat.
Mint mondta, a felállított minimális cél előttük az, hogy a három székely megye egységben maradjon,
Soós Zoltán szerint a megyeszékhelyek szerepe nagyon meg fog nőni.
Fotó: Borbély Fanni
Végül Szakács-Paál István, Székelyudvarhely jövendőbeli polgármestere vázolta fel a jövő kilátásait. Szerinte, ha az RMDSZ bejutna a parlamentbe, majd kormányra kerülne, akkor volna a magyarságnak miből válogatni a képletes konyhaasztalon.
Kihangsúlyozta: Székelyföld a mi földünk, ezért jogunk van segítséget várni Bukaresttől, márpedig szükség van a főváros támogatására ahhoz, hogy haladni tudjanak a székelyföldi városok.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás