Románia uniós csatlakozása óta évről évre nő azon pedagógusok száma, akik hosszabb időre fizetetlen szabadságot vesznek ki, és ezalatt kétkezi munkát vállalnak külföldön. A Hargita megyei főtanfelügyelő szerint, amíg visszatérnek ezek az emberek a tanügybe, addig nem hordoz nagy veszélyt a jelenség, a pályaelhagyások megelőzése érdekében azonban a pedagógusi munkát vonzóbbá kellene tenni, például pénzügyi motivációs rendszer bevezetésével.
2011. október 01., 16:092011. október 01., 16:09
2011. október 03., 10:292011. október 03., 10:29
Nyílt titok, hogy gyakran külföldi, többnyire kétkezi munka vállalására használják fel a néhány hónapra vagy egy évre, személyes okokra hivatkozva igényelt fizetés nélküli szabadságot a pedagógusok, akik így akár néhány hónap alatt megkereshetik azt a pénzt, amit tanítóként, tanárként egy év alatt kapnak meg.
Hargita megyében az előző tanévben 78 pedagógus igényelt fizetés nélküli szabadságot. Közülük 17-en kérték ezt tanulmányaik folytatása miatt, 61 pedagógus pedig személyes okokra hivatkozott. A szabályok szerint a címzetes pedagógusok állását fenn kell tartani visszatérésükig, ha fizetés nélküli szabadságot igényelnek.
Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti illetékese elmondta, az utóbbi években megfigyelhető egy növekvő tendencia a fizetés nélküli szabadságot igénylők számában, Románia EU-s csatlakozása óta évről évre nő valamennyivel azok száma, akik kihasználva a megnyílt munkaerőpiacokat, hosszabb-rövidebb időre elmennek dolgozni külföldre, majd visszatérnek a tanügybe. Waczel Ferenc rámutatott, mivel a hosszabb időre szóló fizetés nélküli szabadság igénylésének és az állás fenntartásának lehetősége csak a címzetes pedagógusok számára nyitott, az említett számok bizonyára csak egy részét képezik azon eseteknek, amikor pedagógusok inkább a külföldi munkát választják a katedra helyett.
Ugyanakkor az is közismert, hogy sok pedagógus a nyári vakáció alatti szabadsága idején dolgozik külföldön. Mindenki ott tölti a pihenőszabadságát, ahol akarja, nem ellenőrizzük ezt – mondta Waczel Ferenc, aki elmesélte, volt pedagógus, aki elmondta, hogy két hónapig fizikai munkát végzett külföldön. A tanfelügyelőség személyzeti illetékese szerint a fizetetlen szabadság lejártával a legtöbb pedagógus visszatér a katedrára, van azonban olyan eset is, hogy valaki továbbra is külföldön marad, a munka mellett beiratkozik valamilyen továbbképzésre is, és igényli a tanulmányi szabadságot is a tanfelügyelőségtől.
Waczel Ferenc még elmondta, az ország más megyéiben nagyobb a fizetés nélküli szabadságot igénylő pedagógusok aránya, Moldvában, a határ menti megyékben, még Maros megyében is gyakoribb ez a jelenség.
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő úgy vélte, amíg nem fokozódik ez a jelenség oda, hogy a pedagógusok végleg otthagyják az oktatást, tehát a fizetés nélküli szabadság után visszatérnek a katedrára, addig elviselhető ez a helyzet. A pedagógushiányt illetően a főtanfelügyelő ugyanakkor kiemelte, évek óta úgynevezett hiányszakmák alakultak ki és maradtak fenn, nem kapni például elegendő pedagógust a matematika vagy a magyar nyelv és irodalom katedrákra. Véleménye szerint ennek orvoslására oktatáspolitikai lépéseket kellene tenni, például megkönnyíteni a fölös számban végző tanítók, óvópedagógusok átképzési lehetőségét.
A hiányszakmák megszüntetése és a pályaelhagyás megelőzése érdekében ugyanakkor véleménye szerint egy pénzügyi motivációs rendszert kellene bevezetni. Régebb egy pedagógus háromhavonta akár a fizetése felét is megkaphatta érdemfizetésként – mondta Ferencz S. Alpár, aki szerint egy gazdasági fellendülés esetén mindenképpen vissza kell vezetni az oktatásban a pénzügyi motivációs rendszert.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
Elhunyt 83 éves korában Lázár Zoltán atomfizikus, tanár, vállalkozó, Gyergyószentmiklós egykori alpolgármestere, a képviselő-testületi tagja.
szóljon hozzá!