Rámutatott, számos olyan kártevő van ma már Európában, ami nem volt jelen 10-20 évvel ezelőtt, de „potyautasként” megérkezett a növénykereskedelemmel, alkalmazkodik a mi körülményeinkhez, és évről évre ellenállóbb, erősebb lesz.

Kontinensünkön először 2007-ben figyeltek fel rá, Magyarországon és Romániában pedig 2010 környékén.

A hernyónak viszont rágó szájszerve van, amellyel a levél felső bőrszövetét kirágja, ezután pedig egy fehéres elszíneződés figyelhető meg azon. Ahogy a hernyók növekednek, képesek az egész levelet megrágni, és

Fontos még tudni a kártevőről, hogy ugyan az Európától merőben eltérő éghajlatú Kínából érkezett, de

Ezt a folyamatot észre sem vesszük, pedig a peték lerakásával gyakorlatilag már teljesen megfertőződött a bukszus bokor. A petékből kikelnek később a hernyók, amelyek kezdetben nagyon picik, de már akkor is jelentősen károsítani tudják a növényt.

Emiatt mire észrevesszük a bokrok külső felén, hogy a növénnyel valami gond van, sok esetben már késő, hiszen

Ebben az esetben hiába az új hajtások, hiszen azokat is megrágják a hernyók, a növény pedig így évről évre gyengül, megfelelő védekezés és gondozás hiányában pedig idővel el is pusztul.

Nem lehetetlen, de nem is egyszerű a védekezés

A szakember szerint a puszpángmoly elleni védekezés ugyan nem lehetetlen, de nem is egyszerű folyamat. A védekezés legelső lépéseként,

Mivel ilyenkor általában egy kis példányról beszélünk, még könnyen eltávolíthatók a kártevők. A probléma azonban az, hogy hiába, vásárolunk egészséges növényt, lepkéről lévén szó előfordulhat, hogy a környékről odarepül a mi kertünkbe és elkezdi pusztító tevékenységét: megfertőzi a bokrot.

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a feromon-csapdát májustól szeptember végéig érdemes kihelyezni a puszpángbokrok közelébe. Mint kiderült, ezeket a fajspecifikus feromon-készítményeket a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai alapján fejlesztették ki, a csapdát pedig párban adják és az egész kertet lefedi. A szakértő tanácsa szerint

Mivel a feromonkapszula egy minősített fémzárolt készítmény, a csomagolás nagyon biztonságos, így be lehet tenni a fagyasztóba – nyomatékosít a szakember, hozzátéve, hogy ez a biológiai védekezési forma, ami önmagában nem elég.

– emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy dísznövények esetében kicsit szerencsésebb helyzetben vagyunk a permetezést illetően, hiszen nem fogyasztjuk a növényt. Mint rámutatott, vannak engedélyezett, permetezésre használatos szerek, amelyeket a növényvédő szaküzletekben be lehet szerezni. Kiemelte:

Emellett, minden esetben tapadásfokozó anyagot is tenni kell a permetléhez, a puszpáng leveléről ugyanis könnyen lepereghet a vegyszer. Kéthetes gyakorisággal érdemes permetezést bevetni, hiszen

Éppen ezért, permetezést követően is érdemes a puszpángbokor lombját heti rendszerességgel ellenőrizni októberig, nehogy kellemetlen meglepetés fogadja a kerttulajdonost.

Ezért évről-évre gyarapodik az egyedszámuk, alkalmazkodnak a mi körülményeinkhez, és időről időre erősebbek lesznek. Mivel a puszpánggal is ez a helyzet, sokan döntenek úgy, hogy a legdrasztikusabb megoldást választják, és eltávolítják. Ilyenkor

A szakember szerint ezek ugyanúgy könnyen formálhatók, metszhetők, de jellegükben kicsit eltérnek: a babérmeggy például nagyobb levelű, a tiszafa pedig a tűlevelűek fajtájába sorolható.

Beszélgetésünkből az is kiderült, talán még sincs minden veszve: kísérletek folynak ugyanis arra, hogy a puszpángmoly természetes ellenségét – amely egyfajta tojásparazita, de nálunk nem létezik még – meghonosítsák, hogy az nálunk is elvégezze a természetes szelekciót úgy, mint a bukszusok származási helyén.