Hirdetés
Hirdetés

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt: elsősorban szegélynövényként vagy sövénynek telepítik, hogy védjen a kíváncsi tekintetektől, de mivel metszéssel könnyen alakítható, olykor geometriai formájúra nyírják, így ékes dísze lehet a kertnek. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok. Növényvédő szakember segítségével jártunk utána, hogy mi lehet ennek az oka, és mit tehetünk a pusztulásuk ellen.

Bencze Emese

2024. május 03., 08:032024. május 03., 08:03

2024. május 03., 08:062024. május 03., 08:06

Józsa Eszter növényvédelemmel foglalkozó szakértő rögtön az elején ismertette a probléma gyökerét. Mint elmondta,

a kontinensek közötti szabad növénykereskedelem miatt nagyon sok dísznövényünk esett áldozatul valamilyen kártevőnek, legyen az gomba, vírus, vagy rovarok okozta betegség.

Rámutatott, számos olyan kártevő van ma már Európában, ami nem volt jelen 10-20 évvel ezelőtt, de „potyautasként” megérkezett a növénykereskedelemmel, alkalmazkodik a mi körülményeinkhez, és évről évre ellenállóbb, erősebb lesz.

A bukszusok legjelentősebb kártevője, a puszpángmoly is ilyen: Kínából érkezett Európába a dísznövény-kereskedelemmel.

Kontinensünkön először 2007-ben figyeltek fel rá, Magyarországon és Romániában pedig 2010 környékén.

A levelek közé megbújva, alig észrevehető a kis zöld hernyó •  Fotó: László Ildikó Galéria

A levelek közé megbújva, alig észrevehető a kis zöld hernyó

Fotó: László Ildikó

Jelentéktelennek tűnik, de óriási károkat képes okozni

Mint a szakember rámutatott, a puszpángok legnagyobb ellensége tulajdonképpen

egy nagyok kicsi, jelentéktelen színű lepke, melynek a lárvái károsítják az örökzöld dísznövényt, a lepke ugyanis nedvekkel és virágporral táplálkozik.

A hernyónak viszont rágó szájszerve van, amellyel a levél felső bőrszövetét kirágja, ezután pedig egy fehéres elszíneződés figyelhető meg azon. Ahogy a hernyók növekednek, képesek az egész levelet megrágni, és

mivel nagyon sok van belőlük, jellemzően tarrágást végeznek, azaz rövid idő alatt teljesen lecsupaszítják a növényt.

Fontos még tudni a kártevőről, hogy ugyan az Európától merőben eltérő éghajlatú Kínából érkezett, de

alkalmazkodik az itteni körülményekhez és képes túlélni a telet is: a lárva télre készülve besodorja maga köré a bukszus levelét és ott meghúzódva áttelel.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

A szakember szerint ahogy tavasszal elkezd melegedni az idő, életre kel, és ugyan kezdetben nagyon kis mértékben károsít, de aztán növekedni kezd és ezzel együtt az „étvágya is nő”.

Később bebábozódik, átalakul, lepke lesz belőle, ami májusban nagyon sok petét lerak a bukszus bokor sűrű leveleinek hátulján.

Ezt a folyamatot észre sem vesszük, pedig a peték lerakásával gyakorlatilag már teljesen megfertőződött a bukszus bokor. A petékből kikelnek később a hernyók, amelyek kezdetben nagyon picik, de már akkor is jelentősen károsítani tudják a növényt.

A lepkék a bokor belső részére – a központi tengely köré – rakják le a petéket, így a kikelt hernyók onnan károsítják a növényt, és rágnak kifele.

Emiatt mire észrevesszük a bokrok külső felén, hogy a növénnyel valami gond van, sok esetben már késő, hiszen

a belső részen annyira meg vannak rágva a levelek, hogy az meggátolja a fotoszintézist, így nem tud megfelelően táplálkozni, és fejlődni a növény.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

A megfertőződött bokor nem tud könnyen megújulni

Józsa Eszter rámutatott arra is, hogy a bukszus ugyan képes lenne megújulni és új hajtásokat növeszteni, azonban a kártevő lepke akár évi két-háromszor is rajzik, petéket rak le, gyakorlatilag kora tavasztól késő őszig minimum két nemzedéke alakul ki –

ha pedig elhúzódó, meleg nyár van és korán indul a tavasz, mint most, akkor három generációt is képes kinevelni egy szezon alatt – az pedig rengeteg hernyót jelent.

Ebben az esetben hiába az új hajtások, hiszen azokat is megrágják a hernyók, a növény pedig így évről évre gyengül, megfelelő védekezés és gondozás hiányában pedig idővel el is pusztul.

Hirdetés

Nem lehetetlen, de nem is egyszerű a védekezés

A szakember szerint a puszpángmoly elleni védekezés ugyan nem lehetetlen, de nem is egyszerű folyamat. A védekezés legelső lépéseként,

amikor bukszust vásárolunk érdemes megvizsgálni a leveleket, mert olyankor is előfordulhat, hogy már jelen van a növényen a rovar.

Mivel ilyenkor általában egy kis példányról beszélünk, még könnyen eltávolíthatók a kártevők. A probléma azonban az, hogy hiába, vásárolunk egészséges növényt, lepkéről lévén szó előfordulhat, hogy a környékről odarepül a mi kertünkbe és elkezdi pusztító tevékenységét: megfertőzi a bokrot.

Számos sövény került meglehetősen rossz állapotba miután tarrágást végeztek a kártevől •  Fotó: László Ildikó Galéria

Számos sövény került meglehetősen rossz állapotba miután tarrágást végeztek a kártevől

Fotó: László Ildikó

Megelőzés

Jó hír, hogy ma már vannak lehetőségek arra, hogy kiszűrjük, mikor jelenik meg a rovar a kertünkben: az úgynevezett feromoncsapda erre való.

Idézet
Ez tulajdonképpen a puszpángmoly lepke alakjának jelzésére, rajzásának megfigyelésére nyújt segítséget, oly módon, hogy hogy egy nyitott műanyag dobozkában elhelyeznek egy feromonkapszulát, amely oda vonzza a hím lepkéket, amelyek ha belerepülnek a csapdába, benne ragadnak, így tehát kedvező hatással is rendelkezik: gyéríti is a lepkék egyedszámát”

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a feromon-csapdát májustól szeptember végéig érdemes kihelyezni a puszpángbokrok közelébe. Mint kiderült, ezeket a fajspecifikus feromon-készítményeket a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai alapján fejlesztették ki, a csapdát pedig párban adják és az egész kertet lefedi. A szakértő tanácsa szerint

körülbelül 3-4 feromonkapszulát érdemes beszerezni egy szezonra, melyeket nagyjából 5 hetente kell cserélni, használatig pedig mélyhűtőben kell tárolni.

Mivel a feromonkapszula egy minősített fémzárolt készítmény, a csomagolás nagyon biztonságos, így be lehet tenni a fagyasztóba – nyomatékosít a szakember, hozzátéve, hogy ez a biológiai védekezési forma, ami önmagában nem elég.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

Elővigyázatosság és folyamatos odafigyelés

A növény megmaradásához szükség lesz kémiai védekezésre is, amit egy szezon alatt permetezés formájában többször is alkalmazni kell.

Idézet
Nagyon fontos, hogy olyan kontakt- és felszívódó rovarölő szereket kell használni, amik a jelenlévő és később kikelő rovarokat is pusztítják”

– emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy dísznövények esetében kicsit szerencsésebb helyzetben vagyunk a permetezést illetően, hiszen nem fogyasztjuk a növényt. Mint rámutatott, vannak engedélyezett, permetezésre használatos szerek, amelyeket a növényvédő szaküzletekben be lehet szerezni. Kiemelte:

a permetezésnél fontos, hogy a bokor teljes belső lombját is érje a permetlé, ugyanakkor alulról is permetezzünk, hiszen a tojások a levél fonákján vannak.

Emellett, minden esetben tapadásfokozó anyagot is tenni kell a permetléhez, a puszpáng leveléről ugyanis könnyen lepereghet a vegyszer. Kéthetes gyakorisággal érdemes permetezést bevetni, hiszen

a rovarok nagyon gyorsan szaporodnak, és képesek akár egyik napról a másikra is tarrágást végezni.

Éppen ezért, permetezést követően is érdemes a puszpángbokor lombját heti rendszerességgel ellenőrizni októberig, nehogy kellemetlen meglepetés fogadja a kerttulajdonost.

A bukszus közkedvelt szegélynövény a tömbház negyedekben,nagyrészük azonban pusztulásnak indult •  Fotó: László Ildikó Galéria

A bukszus közkedvelt szegélynövény a tömbház negyedekben,nagyrészük azonban pusztulásnak indult

Fotó: László Ildikó

Nincs minden veszve?

Józsa Eszter rámutatott, hogy a különböző kontinensekről behozott rovarokkal szemben sokszor meg van kötve a kezük a növényvédelem terén, ugyanis

származási helyükön általában van természetes ellenségük, de hazánkban még nincs, így nincs ami elpusztítsa őket, vagy legalább meggyérítse.

Ezért évről-évre gyarapodik az egyedszámuk, alkalmazkodnak a mi körülményeinkhez, és időről időre erősebbek lesznek. Mivel a puszpánggal is ez a helyzet, sokan döntenek úgy, hogy a legdrasztikusabb megoldást választják, és eltávolítják. Ilyenkor

gyakran „kiváltják” valami más, hasonló növénnyel, mint a tiszafa, a leylandi ciprus vagy akár a babérmeggy, amelyek egyelőre nincsenek ilyen mértékű károsításnak kitéve.

A szakember szerint ezek ugyanúgy könnyen formálhatók, metszhetők, de jellegükben kicsit eltérnek: a babérmeggy például nagyobb levelű, a tiszafa pedig a tűlevelűek fajtájába sorolható.

Beszélgetésünkből az is kiderült, talán még sincs minden veszve: kísérletek folynak ugyanis arra, hogy a puszpángmoly természetes ellenségét – amely egyfajta tojásparazita, de nálunk nem létezik még – meghonosítsák, hogy az nálunk is elvégezze a természetes szelekciót úgy, mint a bukszusok származási helyén.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 18., vasárnap

Tarr Zoltán: Magyarország felelősséget vállal a kisebbségben élő magyarokért

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Tarr Zoltán: Magyarország felelősséget vállal a kisebbségben élő magyarokért
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Áldás a ködben: hamarosan „pihenőre térnek” a motorkerékpárok

A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.

Áldás a ködben: hamarosan „pihenőre térnek” a motorkerékpárok
2026. október 18., vasárnap

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
2026. október 18., vasárnap

XIV. Leó pápa: túl vagyok a kényes szakaszon, fokozatosan folytatom munkámat

Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.

XIV. Leó pápa: túl vagyok a kényes szakaszon, fokozatosan folytatom munkámat
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Idén eddig hat drónt lőttek le Románia légterében

A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.

Idén eddig hat drónt lőttek le Románia légterében
2026. október 18., vasárnap

Felerősödik a szél, kitart a csapadékos időjárás, a hegyekben havazhat is

Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.

Felerősödik a szél, kitart a csapadékos időjárás, a hegyekben havazhat is
2026. október 18., vasárnap

Ittas sofőröket szűrtek ki a forgalomból a rendőrök

A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.

Ittas sofőröket szűrtek ki a forgalomból a rendőrök
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Elhunyt Kollár Lajos magyar érsebész, orvosprofesszor

Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.

Elhunyt Kollár Lajos magyar érsebész, orvosprofesszor
2026. október 18., vasárnap

Világszerte emlékeznek 1956-ra október 23-án

Szerte a világon megemlékeznek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról október 23-án: díszkivilágítást kap a Niagara-vízesés és a riói Krisztus-szobor, valamint fényfestés lesz látható az isztambuli Boszporusz-hídon.

Világszerte emlékeznek 1956-ra október 23-án
Világszerte emlékeznek 1956-ra október 23-án
2026. október 18., vasárnap

Világszerte emlékeznek 1956-ra október 23-án

2026. október 18., vasárnap

A sóhordók nyomában Gyergyó és Sóvidék között

Gyergyó és Sóvidék között évszázadokon át hegyi ösvények és nehezen járható szekérutak biztosították az összeköttetést. A sóhordók nyomába eredve a Görgényi-havasok festői tájain barangoltunk, miközben a Régi só-út történetével is megismerkedtünk.

A sóhordók nyomában Gyergyó és Sóvidék között
Hirdetés