– tudtuk meg Koszta Attilától, a vállalat igazgatójától.

A háztartási hulladék nagy része (53 százaléka) bio, tehát szerves anyag és zöld hulladék, 11 százaléka papír, 6 százaléka üveg, 8 műanyag, 3 fa, ugyanannyi fém, és 16 százaléka más, többnyire ruhanemű. A városban 640 utcai szemeteskosarat helyeztek ki, amelyeket télen ritkábban, nyáron gyakrabban ürítenek. Ezekbe többnyire papírhulladék és pillepalack kerül, azonban

Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a tárolók mellé helyezett, még jó állapotban lévő lomok. Ezek többnyire olyanok, amelyeket a kevésbé módosabbak fel tudnának használni lakásukban, így

Annak ellenére, hogy a székelyudvarhelyiek élelmiszert is jócskán dobnak el, Koszta Attila nem nevezné pazarlóknak a városlakókat, hiszen amíg külföldön ki sem bontott mirelit élelmiszerek vannak a kukában, addig nálunk csupán megromlott ételmaradékok. Az üzletekből a cekendi telepre visznek ki lejárt szavatosságú termékeket, azonban ez sem túl nagy mennyiség. Lassan szokássá vált, hogy

A 2017-ben begyűjtött 10 237 tonna hulladékból 940 tonna újrahasznosítható anyag volt, amelynek egy része a szelektív tárolókból, illetve a gyűjtőkből került a szeméttelepre, legnagyobb része azonban cégektől érkezett. Példaként említette, hogy a papírhulladék jó részét a szentegyházi nyomdától kapják. Ennek a mennyiségnek 58 százalékát a papír, 30 százalékát a pillepalack, 6,24 százalékát az üveg, 3,78 százalékát a műanyag, míg 1,77-et a vas és 1,21-et elektronikai termékek teszik ki.

A vállalat igazgatója szerint

Ez adataikból is tükröződik, míg 2016-ban 10 185, addig 2017-ben 10 237 tonnát gyűjtöttek össze. A vonatkozó jogszabály értelmében évente csökkenteni kell a háztartási hulladék mennyiségét, azonban Koszta Attila szerint ez lehetetlen, annál is inkább, mivel a térségben, például Parajdon egyre inkább nő a turistaforgalom. Emellett egyre nagyobb problémát jelent nemcsak Romániának, hanem egész Európának az újrahasznosítható hulladék, mivel a legnagyobb felvásárló, Kína január elsejétől ezt már nem fogadja. Ennek következtében drasztikusan,

„Nagyon nehéz az értékesítése, a gyárak raktárai tele vannak. Románia aláírta a vállalási szerződést az Unióval, azonban nem teremt lehetőséget a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozására. Tároljuk, ameddig tudjuk, várunk, hátha kell valakinek” – nehezményezte.