Erre jutott a biológus, miután megvizsgálta a Nagy-Küküllő halállományát

Először a Küküllő városi strandhoz közeli szakaszán történt meg a felmérés, ahol közel tizenöt éve tilos a horgászat. Nagy András Attila elmondta, érződik is a tiltás hatása, hiszen sok hal van ezen a részen, de lehetne több is, ha működőképes hallépcsők volnának a sétatéri gátnál. Ez azért is fontos lenne, mert jelenleg csak a kevésbé megfelelő környezetben tud szaporodni az állomány, az egyes fajok nem képesek felúszni a sokkal természetesebb, kavicsos folyórészekig. A gát alatt a víz folyamatosan elviszi a hordalékot, ennek pedig nincs utánpótlása, így csak a nagyobb kövek maradnak ott. „Például a paducnak és a pérnek a kavicsos környezet lenne az ideális a szaporodáshoz, de erre itt nincs lehetőség” – fogalmazott. Az is

A Székelyudvarhely és Felsőboldogfalva között elvégzett vizsgálatokból az látszik, hogy ott is sok a hal, ám az egyedek többsége kicsi, ami az engedélyköteles horgászatnak tudható be. Ami még feltűnő volt a szakember számára, hogy arányaiban lényegesen nagyobb a fenékjáró küllők száma, mint más helyszíneken. Nagy szerint azért, mert ez a faj jobban bírja a szennyezettebb környezetet, így megfelelő számára a Küküllő város végi szakasza is, ahol már a folyóban van a szennyvíz. Ennek hatása abból is látszik, hogy

Változó a vízszint

Meglehetősen káros hatással van a halak életére az, hogy a zeteváraljai gátnál történő áramfejlesztés miatt napjában többször megváltozik a folyó vízszintje – véli Nagy András Attila. Rámutatott, a több tíz centis vízszintingadozásnak az a veszélye, hogy a csökkenéskor partra kerülhetnek a halak vagy éppen lerakott ikráik, így csökken a természetes szaporulat. Kedden például azt tapasztalták Gothárd Ferenc Alpárral, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrével, hogy a megszokotthoz képest kétszer annyi vizet – másodpercenként hat köbméternyit – engednek ki a törpe vízerőmű gátjának zsilipjein. Erről a helyszínen is megbizonyosodtak.

Gothárd rámutatott, egyáltalán nem helyes, amit az áramfejlesztő vállalat tesz a nagyobb profit reményében. Ezt már többször is sérelmezték a hatóságoknál, ahogyan az UTCA civil szervezet is. Most egy újabb dokumentáció benyújtásával készülnek panaszt tenni az illetékes intézményeknél, amelyben az okozott kár értékét is feltüntetik. Gothárd információi szerint az erőművet működtető cég jövő év közepéig köteles egy olyan csatornát kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy termelésüktől függetlenül állandó legyen a Nagy-Küküllőbe kifolyó víz mennyisége.

Gothárd Ferenc Alpár úgy véli, egyelőre nem érte nagy kár a Küküllő halállományát, és

Nagy András Attila kijelentette, összességében korai általános következtetéseket levonni, amíg nem hasonlították össze a többi településen feljegyzett adatokat, de az már látszik, hogy