Erdélyben az egyetlen Szent István-ereklyés templom ünnepét tartották Gyergyószentmiklóson

Az ereklyetisztelet forrásozása emberi és vallási is ugyanakkor. Jeles személyiségek, szeretteink hagyatékát és maradványait általában tisztelettel és kegyelettel vesszük körül, legyünk akár hívők, akár hitetlenek. Forrása ugyanakkor a keresztény eszme, az a hit, hogy Isten boldogító színe látásában vannak, a mi cselekedeteinkről és irántuk való kegyeletünkről tudomást vesznek, értünk közbenjárnak, rajtunk segíthetnek.

„Tehát emberi szempontból tekintve egészen természetes, vallási szempontból teljesen jogos és üdvös, mert éppen e szempont az, ami az ereklyetiszteletet felemeli egy olyan magaslatra, melyre a bálványozó kultusznak még az árnyéka sem vetülhet” – fogalmazott Pál Vilmos plébános, a búcsú ünnepére irányítva a figyelmet.

„Mi a mai napon Szent István jobbjára tekintünk. A jobb a magyar nyelvben jelent irányt is, minősítést is, a jobbik rész választását. Szent István jobbjával a sziklaalapra mutat, amely a mi keresztény katolikus hitünk. A sziklára, Krisztusra, az igazságra építjük életünket, az örömhír hiteles továbbadói kell legyünk, és ez ma sem könnyű.” Az ünnepi szónok a nehézségek között említette az egyházban jelen lévő konkolyt, melynek egyetlen „gyomirtója a megújulás, a mindennapos megtérés”, illetve a külső üldözés, melynek célja, hogy hitünk szoruljon vissza a sekrestyébe.

Gyakran megfogalmazott aggodalmat említett a szónok: vajon az egyház meg tudja-e sikeresen szólítani a mai embert, milyen eredménye lesz ennek a munkának, majd XVI. Benedek pápa gondolatával felelt rá: „nem a siker, nem a százalékok számítanak, csak egy, hogy Krisztus hiteles tanúi legyünk, hogy őt sugározzuk áttetszően az emberek felé.”

A kultúrát megszentelő hit

Pál Vilmos szerint, „népünk szokásait, hagyományait, kultúráját, értékeit annyira átjárta a kereszténység, hogy annak ismerete nélkül talán nem is érthető meg igazán a mi életünk, a mi szokásaink. Krisztus megtestesül a kultúrában, miközben azt megtisztítja és megszenteli. Ebben ma is utat mutat nekünk Szent István, és üzeni: a mai kultúrában is újra meg kell testesülnie Krisztusnak, hogy jövőnk legyen. A tisztítás is megtörténik, de csupán az kerül ki kultúránkból, ami nem fér össze keresztény és valóban emberi értékeinkkel. Mert a mi hitünk az élet kultúráját hirdeti, az emberi élet méltóságát fogantatásától egészen a természetes haláláig, hirdeti a férfi és nő felbonthatatlan kapcsolatát a házasság szentségében és a belőle fakadó család pótolhatatlan értékét” – hangzott el a fiatal egyházközség szerdai búcsús szentmiséjén.