
Elkezdődött a Nemere útjának kijelölése, beindult a zöld útvonal létrehozása, melynek célja Felső-Háromszék természeti és kulturális értékeinek, hagyományainak feltárása, ismertetése, megőrzése és összekapcsolása.
2010. október 13., 17:502010. október 13., 17:50
2010. október 13., 18:152010. október 13., 18:15
A jeleket Csernáton és Futásfalva környékén az ikafalvi cserkészek segítségével festették – mondta Ráduly Attila, a program egyik kezdeményezője. „A zöldút tematikáját figyelembe véve, a hangsúly elsősorban a borvizekre és kúriákra tevődött, hiszen mindkettőből igen gazdag ez a vidék. Az útvonallal közel 80 kúriát és több mint 30 borvízforrást érintünk” – tette hozzá.
A Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság és a Zöld Nap Egyesület által kezdeményezett projektet Kovászna megye tanácsa is támogatja. „Kovászna megye tanácsa örömmel csatlakozott ehhez a tervhez, hiszen hozzájárul a turizmus fellendítéséhez. Mindig szívesen segítjük azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek az aktív részvétel mellett olyan értékeket népszerűsítenek, melyek által Háromszék megerősödhet. Fontos, hogy az ilyen kezdeményezésekhez csatlakozzanak az önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek és önkéntesek is” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
A tervezett útvonal több mint 230 km hosszan halad át Kézdi- és Orbaiszéken. Ugyanakkor a tervek között szerepel egy ismertető füzet kiadása is, melyben minden érintett település szerepel egy rövid leírással, lényegre törő ízelítőt nyújtva a településen található kúriáról, borvízről, egyéb természeti és kulturális értékekről, megemlítve a helyi hagyományokat és rendezvényeket.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.