Enyészettől megmentett iratokból, idősek visszaemlékezéseiből falumonográfia

Lakatos Gyula recsenyédi falustársai között 2016-ban. Forrás: a Lakatos család archívumából

Amikor a székelyudvarhelyen működő Báró Hajna Unitárius Nőszövetség felvállalta Lakatos Gyula nyugalmazott unitárius lelkész kiadványának megjelentetését, még együtt álmodták meg a kötetet. Nyomdában van a Szemelgetés Recsenyéd történetéből című monográfia. Sajnos a szerző már csak fentről veheti azt számba.

Molnár Melinda

2017. november 13., 13:352017. november 13., 13:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A közel kétszáz oldalas, bőséges fényképanyagú kötet gazdag ismeretanyagot tartalmaz a falu múltjáról, a templom, az iskola, az udvarház történetéről, a családok sorsának alakulásáról, az elvándorlásról, lelkészek, elöljárók tevékenységéről, a népszokásokról – a mű egészében megelevenedik a régmúlt idők színes világa.

A recsenyédi születésű Lakatos Gyula lelkész felkutatta, összegyűjtötte az évek során magántulajdonba került, egykori eseményekről tanúskodó iratokat, és

a falu idős embereivel való beszélgetései során rengeteg információhoz jutott a település régi arculatával kapcsolatosan.

A feledéstől, enyészettől megmentett iratok, történetek, idős emberek visszaemlékezései így idézik elő az olvasóban az összetartozást, erősítve azt. A kötet hiánypótló azok számára, akik kevésbé ismerik Recsenyéd történetét, avagy érdeklődnek a falu múltja iránt – legyenek helyiek, elszármazottak vagy látogatók.

Lakatos Gyula egykori nyugalmazott unitárius lelkész több mint egy évtizednyi kitartó munkájának szép eredményeként született meg a mű. A szerző vallomása szerint érezvén az idő szorítását tudta, hogy ennek a kutakodásnak neki kell fognia, mert

ha nem is sok, de lesz, amit írni.

A szülőfalutól kapott értékek, a falu és közösség iránti megbecsülés és szeretet táplálta lelkesedését, tenni akarását, s úgy érezte, hogy a sok jóért cserébe maradandót kell alkotnia. A szerző jó humorérzéke megmutatkozik a monográfia kezdő soraiban, amelyben elénk tárja, hogyan is esett meg ama nevezetes recsenyédi kutya története...

A Báró Hajna Unitárius Nőszövetség célja, hogy segítsék a helyismereti kutatások eredményeinek
terjesztését, és egy olyan múltra vonatkozó érdekességeket tartalmazó könyvet nyújtsanak az olvasóközönségnek, amely a honismereti oktatás kiegészítője lehet. A nőszövetség tagjai nagyon jól ismerték Lakatos Gyula lelkészi munkásságát, akit mindig foglalkoztatott a települések történetének megismerése, ezért szívesen vették szárnyaik alá a kiadvány létrejöttének megvalósulását. Édesapja tervei alapján a nyomdai előkészítés és a grafikai arculat a szerző lányának, Lakatos Gabriellának a munkája.

Életút

Lakatos Gyula 1933. április 4-én született a Szentmárton községhez tartozó Recsenyéden – tudtuk meg lányától, Littasi Csillától. Tanulmányait a helyi elemi iskolában kezdte, majd a székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Gimnáziumban folytatta, és az egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végezte 1956-ban. A hívek kérésére Kiss Elek akkori püspök 1956. július 1-jén Székelykálba nevezte ki gyakorlóévre. Utána 1964. október 20-áig ott folytatta lelkészi tevékenységét. Házasságot kötött Komán Mária tanítónővel, és két leánygyermekkel áldotta meg az Isten.

Az egyházközségben végzett szolgálata mellett a lelkészhiány miatt beszolgált Vadadba, Iszlóba és a hozzá tartozó két szórványegyházközségbe, Ilyébe és Járába. Tevékenységét az egyházközség szolgálatába állította, munkája legfőbb eredményének azt tartotta, hogy egy templomba járó gyülekezetet hagyott maga után. 1964. október 20-ától nyugdíjazásáig, harmincöt éven keresztül Homoródkarácsonyfalván szolgált. 2000. január 1-jén vonult nyugdíjba. Recsenyéden, a szülői házban töltötte nyugdíjas éveit. 2017 szeptemberében hunyt el.