
Nagyságrendileg az ortodox, református és katolikus gyülekezetek kapták a legnagyobb támogatásokat Marosvásárhelyen. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Míg jó pár évig egymillió lejt osztottak szét a marosvásárhelyi helyi költségvetésből az egyházaknak, tavaly és idén immár 1 300 000 lejes keretösszegre pályázhattak a felekezet képviselői. Idén a legtöbb támogatást az egyik Tudor-negyedi ortodox egyházközség kapott, méghozzá 187 ezer lejt. Az összegeket, a hívek számát figyelembe véve ítélték oda.
2022. augusztus 30., 22:032022. augusztus 30., 22:03
Marosvásárhelyen hosszú évek óta támogatják az egyházakat, amelynek képviselői általában javítási, bővítései munkálatokra kértek anyagi segítséget, de az épületek fenntartásának költségeire is igényeltek pénzt. A május-júniusban benyújtott kéréseket a nyár folyamán elemezték, és az augusztusi ülésen hagyták jóvá.
A múlt héten elfogadott jegyzék értelmében idén a Pandúrok sétányon, az üzemanyagtöltő állomás szomszédságában levő ortodox egyházközség részesült a legnagyobb támogatásban: 187 ezer lejben. Ezt fenntartási költségekre, a templomban levő égők cseréjére és egy kivetítő megvásárlására fogják használni.
Szerették volna az épület ablakait és ajtóit is kicserélni, városházi támogatásból, de ezekre a munkálatokra nem lehetett pénzt biztosítani.
A többi kérésére 100 ezer lejnél kevesebbet biztosítottak.
A hívek számbeli arányát figyelembe véve minden felekezet kapott idén is támogatást a helyi költségvetésből. Így az evangélikus gyülekezet 9 ezer lejt kapott a várostól az épületeinek fenntartási költségeire, a Béthel Pünkösdista egyház és a másik pünkösdista gyülekezet 6-6 ezer lejt, ugyanarra a célra, a Bolyai téri és a kövesdombi unitárius gyülekezet 18-18 ezer lejt szintén a kiadásaik törlesztésére.
Ha az idénre kiosztott támogatásokat összesítjük, akkor kiderül, hogy az ortodox gyülekezetek összesen 470 ezer lejt kaptak, a reformátusok 396 ezret, a római katolikusok 165 500-at és a maradék összeg megoszlott az unitárius, görög katolikus, evangélikus, pünkösdista gyülekezeteket és a zsidó hitközség között.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!