
Nagyságrendileg az ortodox, református és katolikus gyülekezetek kapták a legnagyobb támogatásokat Marosvásárhelyen. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Míg jó pár évig egymillió lejt osztottak szét a marosvásárhelyi helyi költségvetésből az egyházaknak, tavaly és idén immár 1 300 000 lejes keretösszegre pályázhattak a felekezet képviselői. Idén a legtöbb támogatást az egyik Tudor-negyedi ortodox egyházközség kapott, méghozzá 187 ezer lejt. Az összegeket, a hívek számát figyelembe véve ítélték oda.
2022. augusztus 30., 22:032022. augusztus 30., 22:03
Marosvásárhelyen hosszú évek óta támogatják az egyházakat, amelynek képviselői általában javítási, bővítései munkálatokra kértek anyagi segítséget, de az épületek fenntartásának költségeire is igényeltek pénzt. A május-júniusban benyújtott kéréseket a nyár folyamán elemezték, és az augusztusi ülésen hagyták jóvá.
A múlt héten elfogadott jegyzék értelmében idén a Pandúrok sétányon, az üzemanyagtöltő állomás szomszédságában levő ortodox egyházközség részesült a legnagyobb támogatásban: 187 ezer lejben. Ezt fenntartási költségekre, a templomban levő égők cseréjére és egy kivetítő megvásárlására fogják használni.
Szerették volna az épület ablakait és ajtóit is kicserélni, városházi támogatásból, de ezekre a munkálatokra nem lehetett pénzt biztosítani.
A többi kérésére 100 ezer lejnél kevesebbet biztosítottak.
A hívek számbeli arányát figyelembe véve minden felekezet kapott idén is támogatást a helyi költségvetésből. Így az evangélikus gyülekezet 9 ezer lejt kapott a várostól az épületeinek fenntartási költségeire, a Béthel Pünkösdista egyház és a másik pünkösdista gyülekezet 6-6 ezer lejt, ugyanarra a célra, a Bolyai téri és a kövesdombi unitárius gyülekezet 18-18 ezer lejt szintén a kiadásaik törlesztésére.
Ha az idénre kiosztott támogatásokat összesítjük, akkor kiderül, hogy az ortodox gyülekezetek összesen 470 ezer lejt kaptak, a reformátusok 396 ezret, a római katolikusok 165 500-at és a maradék összeg megoszlott az unitárius, görög katolikus, evangélikus, pünkösdista gyülekezeteket és a zsidó hitközség között.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!