
Fotó: Gecse Noémi
Minden március idusán, illetve augusztus elsején több ezer ember vonul fel a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőre, ahol a hősökre emlékeznek, és elhelyezik a kegyelet koszorúit az 1848–49-es szabadságharc legutolsó székelyföldi csatájának helyszínén.
2017. március 15., 21:072017. március 15., 21:07
2017. március 15., 21:282017. március 15., 21:28
A Nyerges-tetői ütközetben egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó székely életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas cári sereggel. A csata helyszínén, a hősök temetőjében 1989-ig ágkeresztek álltak a hantok felett, ezeket mára kopjafák hada árnyékolja be.
Fotó: Gecse Noémi
A temetővel átellenben, az országút mellett áll a hajdanán Bukarestben szolgáló kozmásiak és kászoniak által a 19. század végén állított emlékmű. Itt, szerdán – mint az 1989-es fordulat után minden évben – az ünnepség előtt
Huszárok felvonulásával, majd a székely zászló felvonásával, és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, ahol elsőként Szántó László mondott beszédet. Kozmás község polgármestere Kosztolányi Dezső szép, ide illő, Zászló című verséből idézve tartott történelmi visszaemlékezést, kihangsúlyozva a 169 évvel ezelőtti események tanulságait és mai üzenetét.
Fotó: Gecse Noémi
Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság osztályvezető-helyettese szerint 1849-ben magunkra maradtunk, de szabadságszeretetünk megmaradt. A politikus kihangsúlyozta, hogy ma is meg kell vívjuk harcainkat, napjaink ütközetei azonban a nyelvért, az iskolákért zajlanak.
Korodi Attila parlamenti képviselő beszédének vezérfonala azt a kérdést követte, hogy beszélhetünk-e ma szabadságról?
– tette fel a kérdést Korodi.
Fotó: Gecse Noémi
A parlamenti képviselő ismertette, hogy március 15-én reggel a román parlamentben iktatták az RMDSZ parlamenti frakcióinak azt a törvénytervezetét, amelyben egyértelműen megfogalmazták: március 15. a magyarság nemzeti ünnepe, a nemzeti közösség ünnepe. Ebben kérték, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, Romániában.

Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán az RMDSZ a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.
Fotó: Gecse Noémi
A megemlékezésen közreműködtek – többek között – a Csíkszéki Mátyás és a Gál Sándor Hagyományörző huszáregyesületek, a kozmási Tuzson János fúvószenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.
Fotó: Gecse Noémi
A Nyerges-tetői ünnepség Bilibók Géza római katolikus és a Bakcsi Gábor református lelkész imájával, illetve a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.
Fotó: Gecse Noémi
Kamionokat engedtek át az ünnepség alatt
Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A rövid, másfél órás ünnepség alatt átengedték a forgalmat az emlékmű előtt átvezető országúton. „Elfogadhatatlan, hogy míg előző években tiszteletben tartották az ünnepséget és leállították a forgalmat, addig idén ezt nem biztosították” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki szerint az előző évekhez hasonlóan, idén is félpályás útlezárást kértek a szervezők. Az elmúlt esztendőkben tiszteletben tartották az ünnepség programját, szerdán azonban az ünnepi beszédek és műsorok közben átengedték a kamionokat.
Több ezer juhtenyésztő tüntet csütörtökön Bukarestben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) székházánál.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
szóljon hozzá!