
Fotó: Gecse Noémi
Minden március idusán, illetve augusztus elsején több ezer ember vonul fel a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőre, ahol a hősökre emlékeznek, és elhelyezik a kegyelet koszorúit az 1848–49-es szabadságharc legutolsó székelyföldi csatájának helyszínén.
2017. március 15., 21:072017. március 15., 21:07
2017. március 15., 21:282017. március 15., 21:28
A Nyerges-tetői ütközetben egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó székely életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas cári sereggel. A csata helyszínén, a hősök temetőjében 1989-ig ágkeresztek álltak a hantok felett, ezeket mára kopjafák hada árnyékolja be.
Fotó: Gecse Noémi
A temetővel átellenben, az országút mellett áll a hajdanán Bukarestben szolgáló kozmásiak és kászoniak által a 19. század végén állított emlékmű. Itt, szerdán – mint az 1989-es fordulat után minden évben – az ünnepség előtt
Huszárok felvonulásával, majd a székely zászló felvonásával, és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, ahol elsőként Szántó László mondott beszédet. Kozmás község polgármestere Kosztolányi Dezső szép, ide illő, Zászló című verséből idézve tartott történelmi visszaemlékezést, kihangsúlyozva a 169 évvel ezelőtti események tanulságait és mai üzenetét.
Fotó: Gecse Noémi
Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság osztályvezető-helyettese szerint 1849-ben magunkra maradtunk, de szabadságszeretetünk megmaradt. A politikus kihangsúlyozta, hogy ma is meg kell vívjuk harcainkat, napjaink ütközetei azonban a nyelvért, az iskolákért zajlanak.
Korodi Attila parlamenti képviselő beszédének vezérfonala azt a kérdést követte, hogy beszélhetünk-e ma szabadságról?
– tette fel a kérdést Korodi.
Fotó: Gecse Noémi
A parlamenti képviselő ismertette, hogy március 15-én reggel a román parlamentben iktatták az RMDSZ parlamenti frakcióinak azt a törvénytervezetét, amelyben egyértelműen megfogalmazták: március 15. a magyarság nemzeti ünnepe, a nemzeti közösség ünnepe. Ebben kérték, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, Romániában.

Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán az RMDSZ a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.
Fotó: Gecse Noémi
A megemlékezésen közreműködtek – többek között – a Csíkszéki Mátyás és a Gál Sándor Hagyományörző huszáregyesületek, a kozmási Tuzson János fúvószenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.
Fotó: Gecse Noémi
A Nyerges-tetői ünnepség Bilibók Géza római katolikus és a Bakcsi Gábor református lelkész imájával, illetve a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.
Fotó: Gecse Noémi
Kamionokat engedtek át az ünnepség alatt
Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A rövid, másfél órás ünnepség alatt átengedték a forgalmat az emlékmű előtt átvezető országúton. „Elfogadhatatlan, hogy míg előző években tiszteletben tartották az ünnepséget és leállították a forgalmat, addig idén ezt nem biztosították” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki szerint az előző évekhez hasonlóan, idén is félpályás útlezárást kértek a szervezők. Az elmúlt esztendőkben tiszteletben tartották az ünnepség programját, szerdán azonban az ünnepi beszédek és műsorok közben átengedték a kamionokat.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!