Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:14

Ekkortól lesz működőképes az új informatikai rendszer az egészségügyben

19:02

Sokan igényelték a segélyhívó okoseszközt a nyílt napon

18:56

Kettős győzelem Jászvásáron: megerősítette vezető pozícióját a KSE

18:53

Törvénytervezet: válás után a feleség a férj hozzájárulása nélkül is megtarthatja a házassági nevét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Egy lépéssel közelebb az új Olt-híd építéséhez Csíkszereda nyugati kijáratánál

Emlékünnepség a szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén

Fotó: Gecse Noémi

Minden március idusán, illetve augusztus elsején több ezer ember vonul fel a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőre, ahol a hősökre emlékeznek, és elhelyezik a kegyelet koszorúit az 1848–49-es szabadságharc legutolsó székelyföldi csatájának helyszínén.

Dobos László

2017. március 15., 21:072017. március 15., 21:07

2017. március 15., 21:282017. március 15., 21:28

A Nyerges-tetői ütközetben egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó székely életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas cári sereggel. A csata helyszínén, a hősök temetőjében 1989-ig ágkeresztek álltak a hantok felett, ezeket mára kopjafák hada árnyékolja be.

Fotó: Gecse Noémi

A temetővel átellenben, az országút mellett áll a hajdanán Bukarestben szolgáló kozmásiak és kászoniak által a 19. század végén állított emlékmű. Itt, szerdán – mint az 1989-es fordulat után minden évben – az ünnepség előtt

Dajka Mihály csíkszentkirályi tárogatós előadása alapozta meg a jó hangulatot.

Huszárok felvonulásával, majd a székely zászló felvonásával, és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, ahol elsőként Szántó László mondott beszédet. Kozmás község polgármestere Kosztolányi Dezső szép, ide illő, Zászló című verséből idézve tartott történelmi visszaemlékezést, kihangsúlyozva a 169 évvel ezelőtti események tanulságait és mai üzenetét.

Fotó: Gecse Noémi

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság osztályvezető-helyettese szerint 1849-ben magunkra maradtunk, de szabadságszeretetünk megmaradt. A politikus kihangsúlyozta, hogy ma is meg kell vívjuk harcainkat, napjaink ütközetei azonban a nyelvért, az iskolákért zajlanak.

Korodi Attila parlamenti képviselő beszédének vezérfonala azt a kérdést követte, hogy beszélhetünk-e ma szabadságról?

Március 15-e arra kötelez, hogy önvizsgálatot tartsunk: mit jelent ma az a szabadság, amelyért elődeink megharcoltak? Van-e ma erőnk és akaratunk őszintén összehasonlítani az 1848-ban vagy a 2017-ben bennünket körülvevő rendszerek, intézkedések, lehetőségek tárát?

– tette fel a kérdést Korodi.

Fotó: Gecse Noémi

A parlamenti képviselő ismertette, hogy március 15-én reggel a román parlamentben iktatták az RMDSZ parlamenti frakcióinak azt a törvénytervezetét, amelyben egyértelműen megfogalmazták: március 15. a magyarság nemzeti ünnepe, a nemzeti közösség ünnepe. Ebben kérték, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, Romániában.

korábban írtuk

RMDSZ: legyen hivatalos ünnep március 15-e Romániában

Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán az RMDSZ a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.

Fotó: Gecse Noémi

A megemlékezésen közreműködtek – többek között – a Csíkszéki Mátyás és a Gál Sándor Hagyományörző huszáregyesületek, a kozmási Tuzson János fúvószenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.

Fotó: Gecse Noémi

A Nyerges-tetői ünnepség Bilibók Géza római katolikus és a Bakcsi Gábor református lelkész imájával, illetve a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.

Fotó: Gecse Noémi

Kamionokat engedtek át az ünnepség alatt

Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A rövid, másfél órás ünnepség alatt átengedték a forgalmat az emlékmű előtt átvezető országúton. „Elfogadhatatlan, hogy míg előző években tiszteletben tartották az ünnepséget és leállították a forgalmat, addig idén ezt nem biztosították” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki szerint az előző évekhez hasonlóan, idén is félpályás útlezárást kértek a szervezők. Az elmúlt esztendőkben tiszteletben tartották az ünnepség programját, szerdán azonban az ünnepi beszédek és műsorok közben átengedték a kamionokat.