Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:35

Karácsonyra hangol a kisKÖDMÖN együttes

13:23

Mederszabályozást végeztek a Nagy-Küküllő galambfalvi szakaszán

13:21

Több ezer szakszervezeti tag tüntet a Cotroceni-palota előtt

12:48

A film és Bölöni László Kovásznán és Kézdivásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Az uniós jog előírja, Románia mégsem tartja be: magyarán szívunk

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Emlékünnepség a szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén

Fotó: Gecse Noémi

Minden március idusán, illetve augusztus elsején több ezer ember vonul fel a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőre, ahol a hősökre emlékeznek, és elhelyezik a kegyelet koszorúit az 1848–49-es szabadságharc legutolsó székelyföldi csatájának helyszínén.

Dobos László

2017. március 15., 21:072017. március 15., 21:07

2017. március 15., 21:282017. március 15., 21:28

A Nyerges-tetői ütközetben egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó székely életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas cári sereggel. A csata helyszínén, a hősök temetőjében 1989-ig ágkeresztek álltak a hantok felett, ezeket mára kopjafák hada árnyékolja be.

Fotó: Gecse Noémi

A temetővel átellenben, az országút mellett áll a hajdanán Bukarestben szolgáló kozmásiak és kászoniak által a 19. század végén állított emlékmű. Itt, szerdán – mint az 1989-es fordulat után minden évben – az ünnepség előtt

Dajka Mihály csíkszentkirályi tárogatós előadása alapozta meg a jó hangulatot.

Huszárok felvonulásával, majd a székely zászló felvonásával, és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, ahol elsőként Szántó László mondott beszédet. Kozmás község polgármestere Kosztolányi Dezső szép, ide illő, Zászló című verséből idézve tartott történelmi visszaemlékezést, kihangsúlyozva a 169 évvel ezelőtti események tanulságait és mai üzenetét.

Fotó: Gecse Noémi

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság osztályvezető-helyettese szerint 1849-ben magunkra maradtunk, de szabadságszeretetünk megmaradt. A politikus kihangsúlyozta, hogy ma is meg kell vívjuk harcainkat, napjaink ütközetei azonban a nyelvért, az iskolákért zajlanak.

Korodi Attila parlamenti képviselő beszédének vezérfonala azt a kérdést követte, hogy beszélhetünk-e ma szabadságról?

Március 15-e arra kötelez, hogy önvizsgálatot tartsunk: mit jelent ma az a szabadság, amelyért elődeink megharcoltak? Van-e ma erőnk és akaratunk őszintén összehasonlítani az 1848-ban vagy a 2017-ben bennünket körülvevő rendszerek, intézkedések, lehetőségek tárát?

– tette fel a kérdést Korodi.

Fotó: Gecse Noémi

A parlamenti képviselő ismertette, hogy március 15-én reggel a román parlamentben iktatták az RMDSZ parlamenti frakcióinak azt a törvénytervezetét, amelyben egyértelműen megfogalmazták: március 15. a magyarság nemzeti ünnepe, a nemzeti közösség ünnepe. Ebben kérték, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, Romániában.

korábban írtuk

RMDSZ: legyen hivatalos ünnep március 15-e Romániában

Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán az RMDSZ a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.

Fotó: Gecse Noémi

A megemlékezésen közreműködtek – többek között – a Csíkszéki Mátyás és a Gál Sándor Hagyományörző huszáregyesületek, a kozmási Tuzson János fúvószenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.

Fotó: Gecse Noémi

A Nyerges-tetői ünnepség Bilibók Géza római katolikus és a Bakcsi Gábor református lelkész imájával, illetve a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.

Fotó: Gecse Noémi

Kamionokat engedtek át az ünnepség alatt

Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A rövid, másfél órás ünnepség alatt átengedték a forgalmat az emlékmű előtt átvezető országúton. „Elfogadhatatlan, hogy míg előző években tiszteletben tartották az ünnepséget és leállították a forgalmat, addig idén ezt nem biztosították” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki szerint az előző évekhez hasonlóan, idén is félpályás útlezárást kértek a szervezők. Az elmúlt esztendőkben tiszteletben tartották az ünnepség programját, szerdán azonban az ünnepi beszédek és műsorok közben átengedték a kamionokat.