Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:04

Sílécen ment be dolgozni Szebenben egy férfi – videó

10:47

Tatár beefsteak – videó

10:47

Bolojan: Románia 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának

10:46

Sportdömping a képernyőkön: topfutball, kézilabda és vízilabda a szerdai műsorban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Emlékünnepség a szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén

Fotó: Gecse Noémi

Minden március idusán, illetve augusztus elsején több ezer ember vonul fel a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőre, ahol a hősökre emlékeznek, és elhelyezik a kegyelet koszorúit az 1848–49-es szabadságharc legutolsó székelyföldi csatájának helyszínén.

Dobos László

2017. március 15., 21:072017. március 15., 21:07

2017. március 15., 21:282017. március 15., 21:28

A Nyerges-tetői ütközetben egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó székely életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas cári sereggel. A csata helyszínén, a hősök temetőjében 1989-ig ágkeresztek álltak a hantok felett, ezeket mára kopjafák hada árnyékolja be.

Fotó: Gecse Noémi

A temetővel átellenben, az országút mellett áll a hajdanán Bukarestben szolgáló kozmásiak és kászoniak által a 19. század végén állított emlékmű. Itt, szerdán – mint az 1989-es fordulat után minden évben – az ünnepség előtt

Dajka Mihály csíkszentkirályi tárogatós előadása alapozta meg a jó hangulatot.

Huszárok felvonulásával, majd a székely zászló felvonásával, és a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, ahol elsőként Szántó László mondott beszédet. Kozmás község polgármestere Kosztolányi Dezső szép, ide illő, Zászló című verséből idézve tartott történelmi visszaemlékezést, kihangsúlyozva a 169 évvel ezelőtti események tanulságait és mai üzenetét.

Fotó: Gecse Noémi

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság osztályvezető-helyettese szerint 1849-ben magunkra maradtunk, de szabadságszeretetünk megmaradt. A politikus kihangsúlyozta, hogy ma is meg kell vívjuk harcainkat, napjaink ütközetei azonban a nyelvért, az iskolákért zajlanak.

Korodi Attila parlamenti képviselő beszédének vezérfonala azt a kérdést követte, hogy beszélhetünk-e ma szabadságról?

Március 15-e arra kötelez, hogy önvizsgálatot tartsunk: mit jelent ma az a szabadság, amelyért elődeink megharcoltak? Van-e ma erőnk és akaratunk őszintén összehasonlítani az 1848-ban vagy a 2017-ben bennünket körülvevő rendszerek, intézkedések, lehetőségek tárát?

– tette fel a kérdést Korodi.

Fotó: Gecse Noémi

A parlamenti képviselő ismertette, hogy március 15-én reggel a román parlamentben iktatták az RMDSZ parlamenti frakcióinak azt a törvénytervezetét, amelyben egyértelműen megfogalmazták: március 15. a magyarság nemzeti ünnepe, a nemzeti közösség ünnepe. Ebben kérték, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, Romániában.

korábban írtuk

RMDSZ: legyen hivatalos ünnep március 15-e Romániában

Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán az RMDSZ a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.

Fotó: Gecse Noémi

A megemlékezésen közreműködtek – többek között – a Csíkszéki Mátyás és a Gál Sándor Hagyományörző huszáregyesületek, a kozmási Tuzson János fúvószenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.

Fotó: Gecse Noémi

A Nyerges-tetői ünnepség Bilibók Géza római katolikus és a Bakcsi Gábor református lelkész imájával, illetve a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.

Fotó: Gecse Noémi

Kamionokat engedtek át az ünnepség alatt

Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A rövid, másfél órás ünnepség alatt átengedték a forgalmat az emlékmű előtt átvezető országúton. „Elfogadhatatlan, hogy míg előző években tiszteletben tartották az ünnepséget és leállították a forgalmat, addig idén ezt nem biztosították” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, aki szerint az előző évekhez hasonlóan, idén is félpályás útlezárást kértek a szervezők. Az elmúlt esztendőkben tiszteletben tartották az ünnepség programját, szerdán azonban az ünnepi beszédek és műsorok közben átengedték a kamionokat.