Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A sereghajtó ellen szakadt meg a GYHK győzelmi sorozata

22:09

Gólfesztivált rendezett az Ágyúsok Bukarestben

21:56

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

21:47

Pontokat szerzett Újpesten a Csíkszeredai Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Eltemették a nagybőgőt Szárhegyen

Fotó: Pethő Melánia

„Testvivők” cipelték a koporsót, és annak rendje, módja szerint pap végezte a szertartást – bőgőt temettek csütörtökön Szárhegyen. A hangszertől évente vesznek „örök búcsút” a településen, és bár nem is olyan igazi vonós fajta, minden alkalommal népes gyászsereg siratja el. Már jó pár éve főszereplője a farsangtemetéseknek, amelyekkel a vigasságok, lakmározások vízkereszttől tartó időszakának vetnek véget a helyiek.

Pethő Melánia

2018. február 08., 22:412018. február 08., 22:41

2018. február 08., 23:132018. február 08., 23:13

Papot, kántort helyettesítő muzsikusok és siratóasszonyok kísérték a művelődési házból a vásártérig a nyitott koporsót. Utóbbiak

sajnálkozva, jajveszékelve hallgatták a papi búcsúztatót, simogatták, becézgették vidám életük elvesztett szereplőjét, a koporsóba helyezett bőgőt.

Fotó: Pethő Melánia

A pap is az érdemeit sorolta, és miután elmondta a bőgő-miatyánkot, rímekbe szedett gondolatokban fogalmazta meg a hangszer jó kedvre derítő tulajdonságait. A vidám temetésre összegyűlt sereget elérték a plébános szavai, felnőttek és gyerekek törtek ki kacagásban egy-egy szónoklat hallatán. A szertartás végeztével előkerült a tisztelendő által kikövetelt pálinka, és ez sokak szerint teljesen helyénvaló, mert „a leggyászosabb torban is itallal kínálkoznak”.

A pálinka mellé fánk is dukált, a muzsikusok pedig húzták a talpalávalót, a leánykar nótázott, a siratóasszonyok papostól táncra perdültek, vagyis úgy zajlott a temetés, ahogy az elő van írva.

Újjáélesztett hagyomány

A vidéken egyedi farsangbúcsúztató szokás a gyergyószárhegyi. A múlt század elején meghonosított, majd kiveszett bőgőtemetést a Cika hagyományőrző csoport keltette újra életre az 1990-es évek végén, azóta

a vonóshangszer jelképes elhantolásával zárják a mulatozások vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszakát.

„Mint mindenhol máshol, Szárhegyen is visszavezettük a farsangtemetést az 1990-es évek elején. Illyés-égetést tartottunk, de a falu időseitől megtudtuk, hogy régebben nálunk ez nem volt szokás. Kutatómunkába kezdtünk, és kiderült, hogy itt már az 1900-as évek elején bőgőtemetéssel búcsúztatták a farsangot” – mondta el lapunknak Danguly Ervin, a település polgármestere, a hagyomány felkutatója. Hozzátette, a mulatozási időszakot záró játéknak csak a mozzanatait őrizte meg a szárhegyi szájhagyomány, a bőgőbúcsúztató-szöveget ezért más vidékről kellett kölcsönözni.

Fotó: Pethő Melánia

Székesfehérváron máig ezt a farsangzáró szokást tartják, az ottani tűzoltóegylet által az 1940-50-es években szervezett bőgőtemetés leírásaiból vettem át a »gyászbeszéd« szövegét

– ismertette Danguly. Rámutatott, a tréfás búcsúztató a jelenlévőket figurázza ki, illetve az adott kor problémáit állítja pellengérre. A gúny tárgyát évről-évre az aktuális helyzet írja át. Ezért is bízták idén „valódi farsangi krónikásra” a papi búcsúszöveget, az Orotvai komák egyik tagja, Gál-Pál László igazította gúnyosra a mai társadalmi helyzetet.

A bőgőtemetés nem csak Szárhegyen, hanem a Kárpát-medence több tájegységén is élő szokás. A farsangtemetés e formájával szimbolikusan „hűvösre teszik” a zenés mulatságokat jelképező nagybőgőt, így vetve véget a mulatozások időszakának – tudtuk meg Borsos Gyöngyi néprajzkutatótól.

Fotó: Pethő Melánia

Van még feléleszteni való a tarsolyban

A szárhegyi farsangi hagyományok kutatása közben egy másik szokásra is fény derült: a régiek szegény Lázár és a dúsgazdag történetének dramatikus játékát is előadták farsangfarkán. A más néven

ördögfarsangként ismert szokást is élővé szeretnék ismét tenni a településen

– mondta Danguly Ervin, aki a tipikusan szárhegyi farsangi jelmezeket is ismertette. Régi fotók is igazolják az öregek emlékeit, miszerint

ezen a településen elmaradhatatlan volt a menyasszonynak öltözött férfi, a vőlegényruhát öltő lány, a vénlegény, aki szégyenszemre derékszíjára kötött, hosszú láncon tuskót vonszolt maga után.

Fotó: Pethő Melánia

Nem hiányoztak régen a skorpiókkal felszerelt suhancok sem, akik – ha nem is loptak ablakon keresztül fánkot az arra kifejlesztett hosszú nyelű alkalmatosságaikkal – ijesztgetésre kitűnően használták a harmonikázó szerszámokat.

Megtestesült maga a halál is a temetésen: ijesztő fehér öltözetben, magas, hegyes kucsmában, kaszával a kezében pomádézott a gyászmenetben, a falu népe pedig székely ruhába öltözve vonult fel.

„Ezek visszavezetése még hátra van” – szögezi le Danguly Ervin, aki a csütörtöki bőgőtemetésre összegyűltekkel tudatta, ez csak a bemelegítője volt a megyei farsangbúcsúztatónak.

Fotó: Pethő Melánia

Gyergyószárhegy