
Fotó: Haáz Vince
A kormány előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növeléséről szóló sürgősségi rendelet tervezetét – írja az Agerpres hírügynökség a kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva.
2023. május 28., 13:342023. május 28., 13:34
2023. május 28., 14:262023. május 28., 14:26
Dan Cărbunaru rámutatott, a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a napokban folytatott egyeztetéseket követően a kabinet előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyet rövidesen közzétesznek a két kezdeményező minisztérium, az európai beruházásokért és projektekért felelős tárca, valamint a munkaügyi tárca honlapján. Ezt követőn a jogszabályjavaslat a kormány elé kerül jóváhagyásra – mondta a szóvivő. Cărbunaru rámutatott, hogy
Az intézkedés 723 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Ebből 410 millió lejt uniós alapokból, 313 millió lejt az állami büdzséből biztosítanak.
Ehhez az összeghez hozzáadódik még 330 millió lej, amelyet a kormány által pénteken elfogadott jogszabály értelmében a kisegítő személyzet béremelésére fordítanak, a közalkalmazotti bértörvény 8-as mellékletébe foglaltaknak megfelelően.
– fogalmazott a kormányszóvivő, hozzátéve:
A tanszemélyzet és a kisegítő tanszemélyzet 2500 lejes juttatásban részesül, amelyet két részletben kapnak meg, 1000 lejt júniusban és 1500 lejt októberben. A kisegítő személyzet összesen 1000 lejt fog kapni, 500 lejt júniusban és 500 lejt szeptemberben.
A szóvivő beszélt arról is, hogy hétfőn Marius Budăi munkaügyi miniszter megkezdi az egyeztetéseket a tanügyi, majd az egészségügyi és a többi érintett szakszervezet képviselőivel az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről. Az erről szóló tárgyalásoknak a szerdai kormányülésig le kell zárulniuk, hogy július 15-ére készüljenek el az új bértáblák – tette hozzá.
A szakszervezetek válasza nem sokáig váratott magára: továbbra is elutasítják a kormány előterjesztéseit. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy reagált, hogy a kormány ajánlata „semmit nem ér” – írja a Krónika. „Ha tisztességesek lettek volna, a sztrájk kirobbanása előtt nekifoghattak volna tárgyalni a bértáblákról. Most
Az oktatásban dolgozó kollégáink döntöttek: a sztrájk folytatódik, hiszen nem adottak a feltételek a munkakonfliktushoz való viszonyulás megváltoztatásához” – nyilatkozta bukaresti hírtelevízióknak Nistor. Leszögezte,
Hozzátette, kedden újabb nagyszabású tüntetést rendeznek az oktatási szakszervezetek Bukarestben, ezúttal pedig nem csupán a kormány székházának otthont adó Victoria-palota, hanem az államelnöki hivatal, a Cotroceni-palota előtt is demonstrálnak majd.
Arra a kérdésre, hogy fennáll-e a veszélye a küszöbön álló vizsgák elhalasztásának, Nistor előrebocsátotta: bármi lehetséges, amennyiben a kormány nem változtat „sértő, a pedagógusok követeléseit semmibe vevő” álláspontján.
A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz. Pénteki ülésén a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése. Ugyanakkor a kormánykoalíció úgy becsüli, hogy a tanárok fizetésének a szakszervezetek által eredetileg kért 15 százalékos emelése 3,6 milliárd lejes költségvetési hatással járna, míg a csütörtök este követelt 25 százalékos emelés már nyolcmilliárd lejbe kerülne.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!