Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:56

Ojtoz, Városfalva és Szováta – itt szavaztak a tanácselnökök

11:46

Két földrengés is volt már azóta, hogy elkezdődött reggel az államelnök-választás

11:11

Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni

10:18

Labdarúgás, minden mennyiségben – a vasárnapi sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Előadás gazdáknak a táj diverzitásáról

Papp Tamás

Fotó: Haáz Vince

Mezőgazdaság a természettel együtt vagy ellenében – a döntés a gazdáké címmel tart előadást Papp Tamás, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, valamint munkatársa, Kelemen Katalin május 18–19-én a Maros megyei Sáromberkén megrendezendő Agro-Mánia mezőgazdasági kiállításon.

2019. május 06., 12:032019. május 06., 12:03

A rendezvény médiapartnere a Székelyhon

Az előadás során a szakember természetvédelmi szempontból mutatja be a jelenlegi mezőgazdaságot, jellemezve a szántóterületek és legelők állapotát, azt, hogy miért fontos figyelmet fordítani a táj diverzitására, ügyelve arra, hogy

minél színesebb, változatosabb maradjon az a vidék, ahol mezőgazdaságból élnek az emberek.

Az Európai Unióban közös agrárpolitika létezik, és a mezőgazdaságot a támogatások befolyásolják, vagyis a gazdák nem azt termelnek, amire szükség van, hanem amire támogatást kapnak. Ami azzal is jár, hogy legelőket szántanak fel, és

a kisparcellás mezőgazdaság, földművelés lassan a mi vidékünkön is eltűnik, a mezőgazdaság pedig itt is iparosodik.

Ennek következtében eltűnik az a változatosság – a szántóföldek és legelők váltakozása –, ami a kisparcellás gazdálkodásra jellemző. A változatosság azt is jelenti, hogy sok növény- és állatfaj él ezeken a területeken, amelyeknek gazdag a rovarviláguk is, táplálékot biztosítva a számos madárfajnak. Ám amint felszántják a legelőket és a kisparcellákat felszámolva nagy területeken csak egy kultúrát termesztenek, például kukoricát, ott megszűnik a diverzitás.

Ahol eddig 40–50 féle növény élt, ott most csak egy marad. Azt is vegyszerezik, gyomirtót, rovarirtót használnak, ami minden rovart kipusztít, tehát a madaraknak sem marad táplálék

– részletezte Papp Tamás, hogy milyen következménye van a mezőgazdaság iparosodásának. Erre a legegyszerűbb példa a méhek eltűnése – tette hozzá –, hiszen azoknak is felszámolják a legelési/virágporgyűjtési területeiket.

Vegyszerezett területek

Románia mezőgazdasági területének több mint a felét vegyszerezik évente. Igaz, hogy korábban a kisgazdálkodók is használtak vegyszereket, de nem rendszeresen, mert vagy nem volt rá pénz, vagy még kapálgattak is. „Ma már hol látunk kapáló embereket? Sehol!” – fogalmazott a természetvédelmi szakember, aki elmondta azt is, hogy

a falvak lassan elnéptelenednek, a mezőgazdasági területek pedig egy-két ember kezébe kerülnek.

Ez leginkább a Kárpátokon túli területeken jellemző, ahol nagybefektetők vásárolták fel a földeket. Míg eddig ezer hektáron ötszáz család élt meg, most ugyanannyi terület öt családnak ad megélhetési lehetőséget. A többi a városokban próbál boldogulni, munkahelyet keresni. „Nem az a célunk, hogy az emberek szegények maradjanak, hiszen tisztában vagyunk azzal is, hogy akik a hagyományos mezőgazdaságot művelték, nem éltek valami jól.

De ha azok a családok, amelyek 20–50 hektáron gazdálkodnak, képesek volnának megőrizni a táj diverzitását, falvaink nem néptelenednének el, és az emberek is jól élnének

– magyarázta.

Az előadáson Papp Tamás ismerteti azokat a pályázati lehetőségeket is, amelyeket a természetvédelmi szervezetek nyújtanak a gazdáknak, és amelyek a természetközeli gazdálkodást serkentik.

Nagy az érdeklődés
A Pro Economica Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács május 18–19-én első alkalommal tartja meg Sáromberkén az Agro-Mánia elnevezésű rendezvényt. A szervezők lapunknak elmondták, kétszer annyian jelezték részvételi szándékukat, mint ahány érdeklődőre előzetesen számítottak.

Maros megye