
Februárban kezdődhetnek a tiltakozások az egészségügyi, illetve szociális ellátórendszerben a 15 százalékos béremelés érdekében
Fotó: Gecse Noémi
Akár az általános sztrájk kirobbantásáig is hajlandó elmenni az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók érdekeit képviselő Sanitas szakszervezet, ha nem teljesülnek a 15 százalékos béremelésre vonatkozó követelései. Az elmúlt időszakban lényegében minden állami ágazatban általánosan emelkedtek a bérek, kivéve az egészségügyi, illetve szociális ellátórendszert – foglalta össze az elégedetlenségek okát a Sanitas Hargita megyei vezetője.
2023. január 20., 11:502023. január 20., 11:50
Közleményben jelentette be a Sanitas szakszervezet, hogy az érdekvédelmi tömörülés legutóbbi, rendkívüli ülésén a tiltakozás minden formájának az igénybevételéről döntött, ha nem teljesülnek a követelései. A szakszervezet az infláció okozta értékvesztés ellensúlyozására 15 százalékos általános béremelést követel az egészségügyben, illetve szociális ellátórendszerben dolgozók számára.
„Minden ágazatban emelkedtek a bérek, megjelentek bizonyos rendeletek, amelyek megengedtek bizonyos mértékű béremeléseket, pótlékokat, csak az egészségügyre nem vonatkozik ez. Hátrányba kerültek az egészségügyben és szociális rendszerben dolgozók, főleg a szakszemélyzet.
– sorolta a gondokat Nyulas Emma. A Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője azt is nehezményezte, hogy
Ha erre továbbra sem kerül sor, akkor február elsején döntést hoznak a tiltakozásokról. Először várhatóan több napig sztrájkőrségeket tartanak majd a kormány épülete előtt. A szakszervezet akár általános sztrájkot is kirobbanthat, de ő reméli, hogy erre nem kerül sor.
Az egészségügyi rendszeren belül is fokozódtak a bérproblémák az utóbbi időben, ugyanis
– részletezte a problémákat Nyulas Emma.
Hargita megyében mintegy 3600-3800 alkalmazott dolgozik az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben.
A Sanitas szakszervezet vezetőtanácsa a szerdán kiadott közleményben azt is nehezményezi, hogy a 2017/153-as bértörvénybe foglalt jogokat hiánytalanul biztosítani kellett volna már az ágazatban dolgozók számára, ám ez nem valósult meg, dacára annak, hogy már több mint egy éve ígéretet kaptak rá. Kifogásolják ugyanakkor azt is, hogy már csak két hónapja maradt a kormánynak az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt új bértörvény kidolgozására, de erről még elvi szinten sem tárgyaltak a szociális partnerekkel.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!