Elismerés a marosvásárhelyi római katolikus iskola „harcosainak”

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ünnepségei abban különböznek a város többi iskolájának hasonló alkalmaitól, hogy szentmisével és hálaadással, nem pedig elöljárók beszédeivel kezdődnek. Balla Imre lelkész a Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisén hangsúlyozta, nemcsak emberi értékeket akarnak elismerni a Rákóczi-díjjal, hanem az Isten jóságát is, amely megjelenik az emberben, az iskola névadójának, Rákóczi fejedelemnek a személyében is, aki elsősorban a hitéből élt és építkezett. Az iskoláért tevékenykedő díjazottak pedig ennek szellemében a jóért tettek.

2020-ban a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak a díjátadást elhalasztani, így

idén április 16-án – II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói száműzetésbe való megérkezésének napján – a díjat Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, Kovács Irén Erzsébet szenátor, Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje és Oláh Dénes főesperes-plébános kapta meg.

Tamási Zsolt, a katolikus iskola igazgatója kiemelte, nagyon sokan voltak és vannak, akik a maguk helyén a lehető legtöbbet tettek az iskoláért, a kiállásuktól az imaláncon át a petíciók írásáig, a működési engedély biztosításáig, kibocsátásáig, valamint az újraindítás adminisztratív és szakmai támogatásáig.

– hangsúlyozta Tamási Zsolt ünnepi beszédében.

Az iskola citeracsoportjának előadását követően elsőként Kovács Irénke szenátornak adták át a díjat, aki 1966. április 16-án született a Szilágy megyei Zsibón. A születésnapját a Rákóczi-díj átvételével ünnepelhette meg. Pedagógusként, iskolaigazgatóként, majd a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként is tevékenykedett, 2020 decembere óta pedig szenátorként dolgozik.

Mint köszönőbeszédében elmondta, férjével és volt kabinete összes tagjával ünnepelte a díj átvételét, hiszen együtt küzdöttek azért, hogy a magyar oktatás értékeit méltóképpen képviseljék. „Úgy érzem, hogy haza jövök a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumba, hisz ez az iskola rendkívül fontos számomra. A szakpolitikusok eredményes érdekképviselete és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet együttműködése lehetővé tette ennek az iskolának a törvényes létrehozását. A szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, a római katolikus egyházi képviselőkkel és az államtitkári kabinet munkatársaival közösen sikerült ezt elérni. Bevallom, államtitkári tevékenységem alatt ez volt a legnagyobb kihívás, és a legnagyobb megvalósítás is” – mondta el Kovács Irénke.

Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a járványhelyzet miatt nem jöhetett el Budapestről Marosvásárhelyre, hogy átvegye díját. Tóth László csíkszeredai főkonzul méltató szavait Farkas Balázs első beosztott konzul tolmácsolta, ebből kiderült, a díjazott Kolozsváron született, és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett oklevelet.

– emelte ki Farkas Balázs.

Brendus Réka levélben köszönte meg azt, hogy érdemesnek tartották a Rákóczi-díjra. „Ma, amikor az iskola közössége engem is méltónak tartott a díjra, köszönetem mellet csak azt mondhatom: ez a feladatom, ezt próbálom ellátni legjobb tudásom szerint. Végső soron egy katona vagyok abban a sorban, amelyben mindenki ugyanazt szeretné, ugyanazért dolgozik: hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium fennmaradjon, megőrizze mindazt, amit névadójától, valamint főgimnáziumi elődjétől örökölt, és olyan generációk hagyják el padjait, amelyekből később sok-sok jó katona válik közösségünk szolgálatára.”

Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje, az öregdiákok Sanctus Emericus Baráti Körének tagja nem ért el a díjátadásra. Székely Szilárd, az iskola egyik tanára írt laudációt a díjazott öregdiákról, de mivel maga Székely Szilárd sem lehetett jelen személyesen karantén miatt, ezért az ő szavait az újraindult iskola egyik öregdiákja tolmácsolta. Az egykori Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai 2002-ben ünnepelték iskolájuk fennállásának 300. évfordulóját. Akkor nemcsak nosztalgiáztak, hanem egy másik újraindítást is előrevetítettek, és nekik köszönhetően két év múlva, a Bolyaiban beindulhatott az első katolikus teológiai osztály. Bányász Sándor volt az egyik ilyen öregdiák, aki odaadással tett a cél megvalósítása érdekében.

Oláh Dénes főesperes-plébános Korondon született 1957. január 31-én, és Gyulafehérváron szentelték pappá 1983-ban. „Dénes atya a Bibliát rajongásig szerető ember és lelkipásztor, aki a szentírás lekötelezett lelkipásztor-fordítója, olyan fordító, aki a katolikus iskola születésénél, megpróbáltatásainál hordozta és hordozza az intézmény anyagi és lelki terheit azon a bizonyos láthatatlan szakadék fölötti hídon” – mondta el Oláh Dénes főesperesről Balla Imre lelkész. Hozzátette, elvitathatatlan érdeme – Tamási Zsolt elszántságához társulva –, hogy ma van itt katolikus oktatás.

A Rákóczi-díjat átvevő Oláh Dénes alázattal köszönte meg az elismerést, és mindössze annyit tedd hozzá: azt ígéri, hogy folytatni fogja.

Az ünnepi díjátadó a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom falai között. Ezt követően a díjazottak és az iskola vezetősége közösen megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát.