Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.
2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27
Fotó: Haáz Vince
Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.
2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ünnepségei abban különböznek a város többi iskolájának hasonló alkalmaitól, hogy szentmisével és hálaadással, nem pedig elöljárók beszédeivel kezdődnek. Balla Imre lelkész a Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisén hangsúlyozta, nemcsak emberi értékeket akarnak elismerni a Rákóczi-díjjal, hanem az Isten jóságát is, amely megjelenik az emberben, az iskola névadójának, Rákóczi fejedelemnek a személyében is, aki elsősorban a hitéből élt és építkezett. Az iskoláért tevékenykedő díjazottak pedig ennek szellemében a jóért tettek.
Fotó: Haáz Vince
2020-ban a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak a díjátadást elhalasztani, így
Tamási Zsolt, a katolikus iskola igazgatója kiemelte, nagyon sokan voltak és vannak, akik a maguk helyén a lehető legtöbbet tettek az iskoláért, a kiállásuktól az imaláncon át a petíciók írásáig, a működési engedély biztosításáig, kibocsátásáig, valamint az újraindítás adminisztratív és szakmai támogatásáig.
Fotó: Haáz Vince
– hangsúlyozta Tamási Zsolt ünnepi beszédében.
Az iskola citeracsoportjának előadását követően elsőként Kovács Irénke szenátornak adták át a díjat, aki 1966. április 16-án született a Szilágy megyei Zsibón. A születésnapját a Rákóczi-díj átvételével ünnepelhette meg. Pedagógusként, iskolaigazgatóként, majd a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként is tevékenykedett, 2020 decembere óta pedig szenátorként dolgozik.
Fotó: Haáz Vince
Mint köszönőbeszédében elmondta, férjével és volt kabinete összes tagjával ünnepelte a díj átvételét, hiszen együtt küzdöttek azért, hogy a magyar oktatás értékeit méltóképpen képviseljék. „Úgy érzem, hogy haza jövök a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumba, hisz ez az iskola rendkívül fontos számomra. A szakpolitikusok eredményes érdekképviselete és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet együttműködése lehetővé tette ennek az iskolának a törvényes létrehozását. A szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, a római katolikus egyházi képviselőkkel és az államtitkári kabinet munkatársaival közösen sikerült ezt elérni. Bevallom, államtitkári tevékenységem alatt ez volt a legnagyobb kihívás, és a legnagyobb megvalósítás is” – mondta el Kovács Irénke.
Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a járványhelyzet miatt nem jöhetett el Budapestről Marosvásárhelyre, hogy átvegye díját. Tóth László csíkszeredai főkonzul méltató szavait Farkas Balázs első beosztott konzul tolmácsolta, ebből kiderült, a díjazott Kolozsváron született, és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett oklevelet.
– emelte ki Farkas Balázs.
Fotó: Haáz Vince
Brendus Réka levélben köszönte meg azt, hogy érdemesnek tartották a Rákóczi-díjra. „Ma, amikor az iskola közössége engem is méltónak tartott a díjra, köszönetem mellet csak azt mondhatom: ez a feladatom, ezt próbálom ellátni legjobb tudásom szerint. Végső soron egy katona vagyok abban a sorban, amelyben mindenki ugyanazt szeretné, ugyanazért dolgozik: hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium fennmaradjon, megőrizze mindazt, amit névadójától, valamint főgimnáziumi elődjétől örökölt, és olyan generációk hagyják el padjait, amelyekből később sok-sok jó katona válik közösségünk szolgálatára.”
Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje, az öregdiákok Sanctus Emericus Baráti Körének tagja nem ért el a díjátadásra. Székely Szilárd, az iskola egyik tanára írt laudációt a díjazott öregdiákról, de mivel maga Székely Szilárd sem lehetett jelen személyesen karantén miatt, ezért az ő szavait az újraindult iskola egyik öregdiákja tolmácsolta. Az egykori Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai 2002-ben ünnepelték iskolájuk fennállásának 300. évfordulóját. Akkor nemcsak nosztalgiáztak, hanem egy másik újraindítást is előrevetítettek, és nekik köszönhetően két év múlva, a Bolyaiban beindulhatott az első katolikus teológiai osztály. Bányász Sándor volt az egyik ilyen öregdiák, aki odaadással tett a cél megvalósítása érdekében.
Oláh Dénes főesperes-plébános Korondon született 1957. január 31-én, és Gyulafehérváron szentelték pappá 1983-ban. „Dénes atya a Bibliát rajongásig szerető ember és lelkipásztor, aki a szentírás lekötelezett lelkipásztor-fordítója, olyan fordító, aki a katolikus iskola születésénél, megpróbáltatásainál hordozta és hordozza az intézmény anyagi és lelki terheit azon a bizonyos láthatatlan szakadék fölötti hídon” – mondta el Oláh Dénes főesperesről Balla Imre lelkész. Hozzátette, elvitathatatlan érdeme – Tamási Zsolt elszántságához társulva –, hogy ma van itt katolikus oktatás.
Fotó: Haáz Vince
A Rákóczi-díjat átvevő Oláh Dénes alázattal köszönte meg az elismerést, és mindössze annyit tedd hozzá: azt ígéri, hogy folytatni fogja.
Az ünnepi díjátadó a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom falai között. Ezt követően a díjazottak és az iskola vezetősége közösen megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát.
2019-ben Rákóczi díjban részesült:
Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere;
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára;
Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának az elnöke;
Szabó Ödön parlamenti képviselő;
Székely Szilárd tanár, ideiglenes igazgató;
Márton Gyöngyvér szülőbizottsági elnök.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
1 hozzászólás