Hirdetés
Hirdetés

Elismerés a marosvásárhelyi római katolikus iskola „harcosainak”

Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.

Hajnal Csilla

2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.

Hajnal Csilla

2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ünnepségei abban különböznek a város többi iskolájának hasonló alkalmaitól, hogy szentmisével és hálaadással, nem pedig elöljárók beszédeivel kezdődnek. Balla Imre lelkész a Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisén hangsúlyozta, nemcsak emberi értékeket akarnak elismerni a Rákóczi-díjjal, hanem az Isten jóságát is, amely megjelenik az emberben, az iskola névadójának, Rákóczi fejedelemnek a személyében is, aki elsősorban a hitéből élt és építkezett. Az iskoláért tevékenykedő díjazottak pedig ennek szellemében a jóért tettek.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

2020-ban a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak a díjátadást elhalasztani, így

Hirdetés
idén április 16-án – II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói száműzetésbe való megérkezésének napján – a díjat Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, Kovács Irén Erzsébet szenátor, Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje és Oláh Dénes főesperes-plébános kapta meg.

Tamási Zsolt, a katolikus iskola igazgatója kiemelte, nagyon sokan voltak és vannak, akik a maguk helyén a lehető legtöbbet tettek az iskoláért, a kiállásuktól az imaláncon át a petíciók írásáig, a működési engedély biztosításáig, kibocsátásáig, valamint az újraindítás adminisztratív és szakmai támogatásáig.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Idézet
A díjjal köszönjük meg azok munkáját, akik minket saját küzdelmeinkben segítettek és segíteni fognak. Mi magunk is törékenyek vagyunk, ezért készült a díj kristályból. Csak akkor érhet véget a küzdelem, ha feladjuk, és mi nem adjuk fel. Itt akarunk lenni az iskolában, amelyet azért hozott létre a katolikus egyház, hogy értékeinket itthon megőrizhessük

– hangsúlyozta Tamási Zsolt ünnepi beszédében.

Legnagyobb megvalósítása

Az iskola citeracsoportjának előadását követően elsőként Kovács Irénke szenátornak adták át a díjat, aki 1966. április 16-án született a Szilágy megyei Zsibón. A születésnapját a Rákóczi-díj átvételével ünnepelhette meg. Pedagógusként, iskolaigazgatóként, majd a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként is tevékenykedett, 2020 decembere óta pedig szenátorként dolgozik.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Mint köszönőbeszédében elmondta, férjével és volt kabinete összes tagjával ünnepelte a díj átvételét, hiszen együtt küzdöttek azért, hogy a magyar oktatás értékeit méltóképpen képviseljék. „Úgy érzem, hogy haza jövök a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumba, hisz ez az iskola rendkívül fontos számomra. A szakpolitikusok eredményes érdekképviselete és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet együttműködése lehetővé tette ennek az iskolának a törvényes létrehozását. A szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, a római katolikus egyházi képviselőkkel és az államtitkári kabinet munkatársaival közösen sikerült ezt elérni. Bevallom, államtitkári tevékenységem alatt ez volt a legnagyobb kihívás, és a legnagyobb megvalósítás is” – mondta el Kovács Irénke.

Végső soron egy katona

Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a járványhelyzet miatt nem jöhetett el Budapestről Marosvásárhelyre, hogy átvegye díját. Tóth László csíkszeredai főkonzul méltató szavait Farkas Balázs első beosztott konzul tolmácsolta, ebből kiderült, a díjazott Kolozsváron született, és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett oklevelet.

Idézet
Brendus Réka mindig elsődleges feladatának érezte az erdélyi magyar oktatás és kultúra megerősítését és fejlesztését. Meggyőződése, hogy a magyarság megmaradásának ez az egyik legfontosabb feltétele. Ha csak lehetett, felszólalt a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyében, és meghatározó szerepe volt a magyar kormány iskolával kapcsolatos álláspontjának a kialakításában

– emelte ki Farkas Balázs.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Brendus Réka levélben köszönte meg azt, hogy érdemesnek tartották a Rákóczi-díjra. „Ma, amikor az iskola közössége engem is méltónak tartott a díjra, köszönetem mellet csak azt mondhatom: ez a feladatom, ezt próbálom ellátni legjobb tudásom szerint. Végső soron egy katona vagyok abban a sorban, amelyben mindenki ugyanazt szeretné, ugyanazért dolgozik: hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium fennmaradjon, megőrizze mindazt, amit névadójától, valamint főgimnáziumi elődjétől örökölt, és olyan generációk hagyják el padjait, amelyekből később sok-sok jó katona válik közösségünk szolgálatára.”

A 2002-es újraindulásért

Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje, az öregdiákok Sanctus Emericus Baráti Körének tagja nem ért el a díjátadásra. Székely Szilárd, az iskola egyik tanára írt laudációt a díjazott öregdiákról, de mivel maga Székely Szilárd sem lehetett jelen személyesen karantén miatt, ezért az ő szavait az újraindult iskola egyik öregdiákja tolmácsolta. Az egykori Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai 2002-ben ünnepelték iskolájuk fennállásának 300. évfordulóját. Akkor nemcsak nosztalgiáztak, hanem egy másik újraindítást is előrevetítettek, és nekik köszönhetően két év múlva, a Bolyaiban beindulhatott az első katolikus teológiai osztály. Bányász Sándor volt az egyik ilyen öregdiák, aki odaadással tett a cél megvalósítása érdekében.

Elvitathatatlan érdeme

Oláh Dénes főesperes-plébános Korondon született 1957. január 31-én, és Gyulafehérváron szentelték pappá 1983-ban. „Dénes atya a Bibliát rajongásig szerető ember és lelkipásztor, aki a szentírás lekötelezett lelkipásztor-fordítója, olyan fordító, aki a katolikus iskola születésénél, megpróbáltatásainál hordozta és hordozza az intézmény anyagi és lelki terheit azon a bizonyos láthatatlan szakadék fölötti hídon” – mondta el Oláh Dénes főesperesről Balla Imre lelkész. Hozzátette, elvitathatatlan érdeme – Tamási Zsolt elszántságához társulva –, hogy ma van itt katolikus oktatás.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A Rákóczi-díjat átvevő Oláh Dénes alázattal köszönte meg az elismerést, és mindössze annyit tedd hozzá: azt ígéri, hogy folytatni fogja.

Az ünnepi díjátadó a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom falai között. Ezt követően a díjazottak és az iskola vezetősége közösen megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát. 

2019-ben Rákóczi díjban részesült:
Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere;
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára;
Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának az elnöke;
Szabó Ödön parlamenti képviselő;
Székely Szilárd tanár, ideiglenes igazgató;
Márton Gyöngyvér szülőbizottsági elnök.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés