Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.
2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27
Fotó: Haáz Vince
Átadták a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium által alapított Rákóczi-díjat pénteken, amelyet először 2019-ben ítéltek oda olyan személyeknek, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola újraindításában.
2021. április 16., 17:272021. április 16., 17:27
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ünnepségei abban különböznek a város többi iskolájának hasonló alkalmaitól, hogy szentmisével és hálaadással, nem pedig elöljárók beszédeivel kezdődnek. Balla Imre lelkész a Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisén hangsúlyozta, nemcsak emberi értékeket akarnak elismerni a Rákóczi-díjjal, hanem az Isten jóságát is, amely megjelenik az emberben, az iskola névadójának, Rákóczi fejedelemnek a személyében is, aki elsősorban a hitéből élt és építkezett. Az iskoláért tevékenykedő díjazottak pedig ennek szellemében a jóért tettek.
Fotó: Haáz Vince
2020-ban a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak a díjátadást elhalasztani, így
Tamási Zsolt, a katolikus iskola igazgatója kiemelte, nagyon sokan voltak és vannak, akik a maguk helyén a lehető legtöbbet tettek az iskoláért, a kiállásuktól az imaláncon át a petíciók írásáig, a működési engedély biztosításáig, kibocsátásáig, valamint az újraindítás adminisztratív és szakmai támogatásáig.
Fotó: Haáz Vince
– hangsúlyozta Tamási Zsolt ünnepi beszédében.
Az iskola citeracsoportjának előadását követően elsőként Kovács Irénke szenátornak adták át a díjat, aki 1966. április 16-án született a Szilágy megyei Zsibón. A születésnapját a Rákóczi-díj átvételével ünnepelhette meg. Pedagógusként, iskolaigazgatóként, majd a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként is tevékenykedett, 2020 decembere óta pedig szenátorként dolgozik.
Fotó: Haáz Vince
Mint köszönőbeszédében elmondta, férjével és volt kabinete összes tagjával ünnepelte a díj átvételét, hiszen együtt küzdöttek azért, hogy a magyar oktatás értékeit méltóképpen képviseljék. „Úgy érzem, hogy haza jövök a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumba, hisz ez az iskola rendkívül fontos számomra. A szakpolitikusok eredményes érdekképviselete és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet együttműködése lehetővé tette ennek az iskolának a törvényes létrehozását. A szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, a római katolikus egyházi képviselőkkel és az államtitkári kabinet munkatársaival közösen sikerült ezt elérni. Bevallom, államtitkári tevékenységem alatt ez volt a legnagyobb kihívás, és a legnagyobb megvalósítás is” – mondta el Kovács Irénke.
Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője a járványhelyzet miatt nem jöhetett el Budapestről Marosvásárhelyre, hogy átvegye díját. Tóth László csíkszeredai főkonzul méltató szavait Farkas Balázs első beosztott konzul tolmácsolta, ebből kiderült, a díjazott Kolozsváron született, és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett oklevelet.
– emelte ki Farkas Balázs.
Fotó: Haáz Vince
Brendus Réka levélben köszönte meg azt, hogy érdemesnek tartották a Rákóczi-díjra. „Ma, amikor az iskola közössége engem is méltónak tartott a díjra, köszönetem mellet csak azt mondhatom: ez a feladatom, ezt próbálom ellátni legjobb tudásom szerint. Végső soron egy katona vagyok abban a sorban, amelyben mindenki ugyanazt szeretné, ugyanazért dolgozik: hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium fennmaradjon, megőrizze mindazt, amit névadójától, valamint főgimnáziumi elődjétől örökölt, és olyan generációk hagyják el padjait, amelyekből később sok-sok jó katona válik közösségünk szolgálatára.”
Bányász Sándor öregdiák, az 1948-ban felszámolt Főgimnázium végzettje, az öregdiákok Sanctus Emericus Baráti Körének tagja nem ért el a díjátadásra. Székely Szilárd, az iskola egyik tanára írt laudációt a díjazott öregdiákról, de mivel maga Székely Szilárd sem lehetett jelen személyesen karantén miatt, ezért az ő szavait az újraindult iskola egyik öregdiákja tolmácsolta. Az egykori Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai 2002-ben ünnepelték iskolájuk fennállásának 300. évfordulóját. Akkor nemcsak nosztalgiáztak, hanem egy másik újraindítást is előrevetítettek, és nekik köszönhetően két év múlva, a Bolyaiban beindulhatott az első katolikus teológiai osztály. Bányász Sándor volt az egyik ilyen öregdiák, aki odaadással tett a cél megvalósítása érdekében.
Oláh Dénes főesperes-plébános Korondon született 1957. január 31-én, és Gyulafehérváron szentelték pappá 1983-ban. „Dénes atya a Bibliát rajongásig szerető ember és lelkipásztor, aki a szentírás lekötelezett lelkipásztor-fordítója, olyan fordító, aki a katolikus iskola születésénél, megpróbáltatásainál hordozta és hordozza az intézmény anyagi és lelki terheit azon a bizonyos láthatatlan szakadék fölötti hídon” – mondta el Oláh Dénes főesperesről Balla Imre lelkész. Hozzátette, elvitathatatlan érdeme – Tamási Zsolt elszántságához társulva –, hogy ma van itt katolikus oktatás.
Fotó: Haáz Vince
A Rákóczi-díjat átvevő Oláh Dénes alázattal köszönte meg az elismerést, és mindössze annyit tedd hozzá: azt ígéri, hogy folytatni fogja.
Az ünnepi díjátadó a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom falai között. Ezt követően a díjazottak és az iskola vezetősége közösen megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát.
2019-ben Rákóczi díjban részesült:
Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere;
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára;
Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának az elnöke;
Szabó Ödön parlamenti képviselő;
Székely Szilárd tanár, ideiglenes igazgató;
Márton Gyöngyvér szülőbizottsági elnök.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
1 hozzászólás