
Dancs Árpád a sepsiszentgyörgyi Pro Urbe díj átadásán. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Életének 79. évében, hosszas betegség után elhunyt Dancs Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt zenetanára, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díjas polgára – közölte kedden délután családja.
2024. július 02., 16:112024. július 02., 16:11
Temetését július 5-én, pénteken 18 órakor tartják a sepsiszentgyörgyi római katolikus temető ravatalozóházától, református szertartás szerint. A gyászoló család kéri, hogy az emlékezők kegyeletüket egy szál virággal róják le. A koszorúmegváltást a Székely Mikó Kollégium Alapítvány részére ajánlják fel – teszik hozzá.
Dancs Árpád 1945-ben született Sepsiszentgyörgyön, 1966-ban a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézetben, 1971-ben a bukaresti Konzervatóriumban szerzett diplomát zeneszerzés, karmesterség és pedagógia szakon.
1966 és 1968 között a sepsiszentgyörgyi Rajoni Művelődési Ház pedagógiai-módszertani munkatársa volt, ahol több hangszeres és énekegyüttest alapított.
1968-tól 2005-ös nyugdíjazásáig az 1-es számú középiskolában (Székely Mikó Kollégium) tanított zenét, 1993-ig a diákkórusokat és -zenekarokat vezényelte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a fiatal tehetségek felfedezésében, 1969-től 1981-ig a rétyi Tavirózsa-fesztivál szervezésében vett részt.
Hatvan könnyűzenei darabot, 85 kórusművet, 120 népzenei feldolgozást és egy musicalt komponált, több kötet szerzője.
1998-ban megalapította saját lemezkiadóját, a Dancs Market Recordsot, amelyen keresztül közel kétszáz albumot adott ki, és számos fiatal művész zenei karrierjét menedzselte. Munkásságáért 2017-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki Sepsiszentgyörgy önkormányzata.
Zene iránti szenvedélyét gyermekei is örökölték, Zsolt fia koncertszervezőként dolgozik, míg lánya, Annamari a Budapesti Operettszínház szólistája.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.