Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:58

Emberhátrányban bukta el a rangadót a Kézdivásárhelyi SE

21:27

Teljes kudarc hazai pályán: súlyos vereséget szenvedett a Gyergyói VSK

21:12

Hiába a jó kezdés, simán nyert Dánia a magyar hokiválogatott ellen

20:54

Ausztriai autópályán rabolta el volt barátnőjét egy Maros megyei férfi

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

„Nincs visszaút” – jövő héten megbukik a kormány Kelemen Hunor szerint

Lángok csaptak fel egy taplocai épületnél

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

251 aláírással benyújtották a bizalmatlansági indítványt a Bolojan-kormány ellen

Figyelem, Csíkszereda: drónról is fogják nézni, mi épült a telken

Általános sztrájkra készülnek a pedagógusok

Készülnek az Olt-híd építésére, de ez a pénztől is függ

Éjszakai virrasztás a kegytemplomban: megérkezés, hálaadás, erőgyűjtés

Évszázadok óta a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat legfontosabb helyszíne a kegytemplom és a benne az érkezőre mosolygó Istenanya, a Csudákkal jeleskedő segítő Mária. A fizikai és lelki értelemben messziről érkezettek ősi énekekben, imádságokban, a csendes áhítatban vigaszt lelnek, életcsomagjaikat a Szűzanya lábához helyezve erőt kapnak. Az éjszakai virrasztás találkozás és megújulás.

Molnár Melinda

2019. június 08., 08:142019. június 08., 08:14

2019. június 08., 08:282019. június 08., 08:28

Fotó: Barabás Ákos

Molnár Melinda

2019. június 08., 08:142019. június 08., 08:14

2019. június 08., 08:282019. június 08., 08:28

Fotó: Barabás Ákos

Manapság a pünkösdi zarándoklat liturgikus programját a péntek esti szentmise, és az egész éjszakán át tartó virrasztás nyitja. Régen a búcsúsok a legritkábban vettek igénybe közlekedési eszközt. Többnapi járóföldről is legfeljebb a fájós lábú öregeket, a gyermekeket, az elemózsiát és a falvak között a háromágú, nehéz körmeneti és búcsús zászlókat tették szekérre.

Fotó: Barabás Ákos

Amikor tiltott volt a búcsújárás, pünkösdkor lehetetlen volt vonatjegyet váltani Csíkszeredába, a legközelebbi állomáson leszállva,

feltűnés nélkül, gyalogszerrel, réteken, erdőségeken át, kertek alatt beszivárogva tettük meg az utat kegytemplomig.

Egyfajta otthon- és menedékérzés volt már messziről meglátni a két tornyot, találkozni falusfelekkel, egymásra lelni a régen látottakkal, aztán dicsőítve magasztalni az Istengyermek édesanyját, aki minden időben hazavárja gyermekeit.

A székelyek és csángók már zsenge korban megérezték a búcsújárásnak „a családban lenni varázsát”

– így örökítődött a déd- és nagyszülőktől nemzedékeken át a kegyhelyen virrasztva hálát adni és erőt gyűjteni fogadalma.

Fotó: Barabás Ákos

A rendszerint pénteken érkező csángók a padokban vagy padlón éjszakáztak – nincs ez másképp ma sem. A Moldvában élőknek a pünkösdi zarándoklat most is szinte az évi egyetlen alkalma anyanyelvű templomi és liturgikus imádságra.

A Szűzanya köszöntésének egyik módja az éjszakai virrasztás. Rítus és lelki igény is egyben kivárni a sort, hogy feltekinthessenek a félezer éves kegyszoborra, és csángó szóhasználattal „érintőzni”, azaz óvatosan a lábához érinteni a magukkal hozott tárgyakat, zsebkendőket, fényképeket, amelyeket aztán gyógyító erejű szentelményként tartanak otthonaikban, avagy hordanak maguknál.

Fotó: Barabás Ákos

A szervezett búcsújárás érezteti hatását az éjszakai virrasztáson is. Folyamatosan tele volt imádkozókkal, a terheket letevőkkel a zarándokok istenháza. Kora hajnaltól érkeztek a keresztalják a kegytemplomhoz, megkerülték az oltárt, aztán a hívek imába merültek, hogy erőt kérjenek Istentől a Jézus-hágójához és a szent helyről a mindennapokba való visszaúthoz.

Fotó: Barabás Ákos

Június 8-án, szombaton reggel hét és nyolc, valamint délután hét órakor kezdődnek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon fél tizenegykor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél egykor kezdődik. Szónoka Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz.

Fotó: Barabás Ákos